Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-27 / 191. szám

s/fit". SzerKesztőség: Somogyi ucca 12- L cm- Telefon: 13-33.'Klndólvlvnlot, *jj!C<ÖnlcHr>y-VTÍÉir es tegylrodn : Aradi .icca a- Telefon r 306. - Nyomda i L»-w Lipót ucca 19. Telefon s 16-34. TAvtratl ^ levélcím: DélmogyBrorszég Szeged. Szerda, 1930 augusztus 27 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 191. szám ELŐFIZETÉS; Havonta helyben 3-20 Vldíken és Budapesten 3-60, KUlföldön 0-40 pengd. - Egyes szám Ara héikSz. nap lö, vatAr. és Ünnepnap 24 illl. Hirdetések: felvétele tarifa szerint. Megje. lentit hétfő kivitelével naponta reggel Kfszivattyuzhatíák-e a polgárságból az ui szivattyúzás! adót ? Mint a Délmagyarország megírta, az nj költségvetési tervezet uj adót kíván életbeléptetni, a szivattyuzási adót. Eszerint a házbér két százalékát kellene fizetniök azoknak, akik a csatornával és vízvezetékkel ellátott városrészben laknak, magyarán: csak a nagykörúton belül lakókra hárulna az uj városi adónak terhe, ami a lakbérnek két százaléka. A tervbevett uj városi adónak jogszerűsége és célszerűsége ellen súlyos aggodalmaink vannak. A város költségvetéseben csak olyan közadók bevételeit tüntelheti fel, melyeket kormányhatóság által jóváhagyott szabályrendelet alapján szednek be. Ha a város szivattyuzási adót akar kiszivatytyuzni a nagykörúton belül lakó polgárságból, akkor szabályrendeletet kell alkotnia az uj adóról s a kormányhatóság által jóváhagyott szabályrendelet végrehajtása során remélhető bevételeket illesztheti csak be a költségvetésbe. A költségvetés megszavazásával nem lehet uj adók szedését elhatározni. A városi adók kivetéséről és beszedéséről szabályrendeletet kell alkotni s a szabályrendelet alkotását nem. lehet elkerülni azzal, hogy az uj adónem várható jövedelmét a törvényhatóság költségvetésében megállapította. Ki fogja az ujadót kivetni, ki fogja az uj adót beszedni, a kivetés és beszedés ellen hol lehet jogorvoslatot keresni, terheli-e az uj adó az ingatlant? — mindezekre a kérdésekre csak szabályrendelet intézkedései és rendelkezéséi válaszolhatnak. Már pedig a szivattyuzási adóról szabályrendelet nincs s tudomásunk szerint jlyen nem is készül. Ha el is készítenék ezt a szabályrendelettervezetet sha a közgyűlés azt el is fogadná, a kormányhatóság jóváhagyása előtt végrehajtani smugy sem lehetne. A kormányhatóság jóváhagyása — legyünk optimisták — a felterjesztéstől számított egy éven belül nem remélhető, mert a belügyminisztérium köteles lenne a pénzügyminisztérium véleményét is kikérni. A következő költségvetési év vége előtt tehát a jóváhagyás nem érkezhetnék le. Abban az esetben tehát, ha a közgyűlés megalkotná á szabályrendeletet s ha a kormányható. ság azt jóváhagyná, a nagykörúton belül élő polgárságnak a jövő év végén egy őszhegben kellene megfizetni, a házbér két százalékát szivattyuzási adó cimén. Arra most már a törvényhatósági bizottság tagjai feleljenek, hogy a mai viszonvök között megengedhető, vagy elképzelhető-e a házbérnek a város javára történő kétszázalékos emelése? De mi lesz akkor, ha a költségvetés bevételei között ott lesz a szivattyuzási adó bevétele s ha a törvényhatóság nem alkotja meg a szabályrendeletet, vagy ha megalkotjais — elvégre a vitaminfogyasztási adó megszavazása után erre is képesnek tartjuk — a kormány nem erősiti meg a szabályrendeletet? A felelet erre a , nem távoleső kérdésre elég egyszerű: felborul a költségvetés. A költségvetés reali-' ^^ fö'h'h rrprit V<5t-c;<5rrp«; j^t mócf ha ilyen lehetőségekkel aknázzák alá stabilitását? A pótadóemelés nem népszerű, a pótadót tehát ugy kell emelni, hogy a pótadó százaléka változatlan maradjon. Erre jó a szivattyuzási adó. Minden adó szivattyuadó lett, mert ki kell szivattyúzni az elszegényedett, proletársorsba visszazuhant polgárság »szegényjogon bélyegmentes« zsebéből. Az a 150.000 pengő, amit »a pótadót nem lehet emelni, de a a pótadó bevételeit igen« programmal szivattyuadó cimén állítanak be a költségvetés tervezetébe, a nagykörúton belül lakó polgárság számára pótadóemelés. Ugy látszik, hogy a pótadót csak a nagykörúton kivül s csak a tanyákon nem lehet emelni, de a nagykörúton belül igen. (Ez a koncepció a Körmendy—Faj ka politikai párt első sikere.) Valamikor a még sokkal kedvezőbb gazdasági viszonyok között a polgármester szerencsésen érzékeltető kifejezéssel mondotta azt, hogy a város minden közlerhét az Iskola- és a Kárász-ucca viseli. S most sokkal rosszabb körülmények között csak az Iskola- és Kárász-ucca lakóit akarja pótadóemeléssel megörvendeztetni. A szivattyuzási adó a kereskedők, iparosok és lateinerek számára jelentene csak pótadóemelést, a szivattyuadó megcsúfolása az egyenlő közteherviselés elvének. A tanya népének elengedték a kisvasút hozzájárulási költségét, a tanya népének most el akarják engedni a pótadóemelést, — ki kételkedik még abban, hogy közelednek a választások? íme az adókor négyszögesítése, íme a: faadóból vaskarikaemelés: zseniális megoldása annak a problémának, hogy miképen lehet póladóemelés nélkül emelni a pótadőt. Most már csak az a kérdés, hogy erre a törvénnyel összeegyeztethetetlen, célszerűtlen, igaztalan, méltánytalan és jogtalan gondolatra rámondja-e majd a közgyűlés az áment? . A legitimisták nyílt levelet intéztek Bethlen István miniszterelnökhöz az Ottó állítólagos visszatérésével kapcsolatos rendőri intézkedések miatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') A legitimista politikusok még mindig nagy felháborodással tárgyalják azokat a rendőri intézkedéseket, amelyeket Szent István napján Ottó állítólagos visszatérésének hirével kapcsolatban foganatosítottak. Eredetileg az volt a legitimisták szándéka, hogy a rendőrségnek az eljárása miatt meginterpellálják az összkormányt, miután azonban a parlament csak októberben ül össze, elhatározták, hogy nyílt levélben kérdezik men Bethlen István ciróí miniszterelnököt, azonosííja-e magát a rendőrség intézkedéseivel. A nyílt levelet gróf Zichy János irta alá a legitimisták nevében és az a szerda reggeli lapokban fog megjelenni. A nyílt levélben gróf Zichy János részletesen ismerteti az álhírek terjesztését és a rendőrség intézkedéseit és megkérdezi gróf Bethlen miniszterelnököt, hogy azonositja-e magát erekkel az intézkedésekkel. Ha nem, akkor — kérdezi tovább a nyílt levélben gróf Zichy János — történt-e intézkedés a vizsgálat megindítása és a felelős tényező megbüntetésének irányában. Az Inkén tartózkodó miniszterelnök távirati uton kért jelentést és a jelentés már el is ment Inkére. Politikai körök véleménye szerint a kormány bevárja a miniszterelnök válaszát, de az sincs kizárva, hogy a belügyminiszter fog nyilatkozni a legitimisták levelére, mert a belügyminiszter egyizben már kijelentette, hogy a megtett intézkedések a kormány intencióinak megfelelnek. Jireeiif feleségét megilleti a főhercegnői rang és férjének családi neve " Érdekes vélemény ülbrecht főherceg házasságának közjogi bonyodalmáról (Budapesti iudósilónk telefpnjelentése.) Albrecht főherceg házassága — amelyről tegnap részletesen beszámolt a Délmagyarország — nemcsak a közönség legszélesebb kör reiben keltett nagy érdeklődést, hanem a politikai köröket is élénken foglalkoztatja. Házasságához a dinasztiához közelálló körökben messzemenő kombinációkat nem fűznek. Az a félhivatalos kommüniké, amely közölte Albrecht házasságát; többek között megjegyzi azt is, hogy a jogcselekményből következő " névha«7nMa< kérdése egyelőre függőben van. Azonban nemcsak ezen a ponton merültek fel a házassággal kapcsolóiban kényes közjogi és egyházi kérdések. A Délmagyarország budapesti munkatársa felkereste az egyik exponált legitimista politikust, aki még a békeidők politikai életében előkelő szerepet töltött be és megkérdeztük tőle, hogy mi a véleménye közjogi szempontból Albrecht házasságáról. — Nagyon bonyolult ez a kérdés — mondotta informátorunk" — m»»rf mes? kell kfi-