Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-03 / 173. szám

6 a^HMHMHMDHHMHMMMaMMMHHBH Jeritzával koncertet szeretnének rendezni a filharmonikusok. Ezt szánnák utolsó eseménynek, búcsúzónak. De a báróné még messze van, talán hajózik éppen. És nem válaszolt még, hogy ösz«ze lehet-e egyeztetni a programot. Salzburg várja. DfLMAGYAKORSZÁG Forog a salzburgi olimpiász rengetegje. -»Le kell. csukni a szemeket, ngy elfáradtak e száguldásban. Micsoda centercsatárok korzóznak itten... Uruguay Amsterdamban, Max Reinhardt salzburgi Dom alatt... Vér Gyfirgy. »ommnri-mriri—rrtiY nr f930 auguszTds ~y európai országokna kegyenrangu*4gán »>lap*tl/$ államszövetségét Az egyenrangúságnak és önjoguságnak ez a különlegesen francia felfogása az, ami Briand Páneurópa-tervének is legfőbb hibája. Mert azt el lehetne fogadni, hogy egy nagyobb egység kedvéért mindegyik ország mondjon le szuverénitásának bizonyos részéről, ^ olyan Páneurópába belemenni, amelyiknek első pontja az, hogy mindegyik ország a mai jogállapot mellett megtartja teljes szuverénttását, nem lehet. Mert ez mit jelent? Egyik oldalon állanak a győztes országok, amelyeket semmi sem korlátoz fegyverkezésükben, politikai és szerződési szabadságukban, mig a másik oldalon állanak a legyőzött országok, melyekre nézve Páneurópa a jelenlegi állapotok megkővesitését jelentené. Ezeknek pedig már van bizonyos prakszisuk abban a tekintetben, hogy nemzetközi alakulások, egy. ségek és szervezetek, rájuk nézve mit jelentenek. Ismerik a párisi külvárosi békéket, népszövetséget, Kelleg paktumot és leszerelési konferenciákat. A terhükre irott sokszoros jóvátételek után addig nem fogadhatják' el Páneurópát, amig jóvá nem teszik a velük szemben el]#vetett igazságtalanságokat és ők nem kapják meg a revíziót és restaurációt Az a Páneurópa, melynek célja a győzők biztositékainak ujabb biztosítékokkal való tetézése, nem Páneurópa. Egyben változott azonban a világ a nagy, háború óta. Mindenki megtanulta, hogy Tannak hangulati kérdések, amelyeknek nem szabad ellentmondani. A legnagyobb politikai ostobaságok egyike volt azoknak sorzatában, amelyeket a németek elkövettek, hogy az első hágai konferencia alkalmával mereven kijelentették, hogy nem csatlakozhatnak Miklós cár tervezetéhez, mert nem hisznek a béketörekvések őszinteségében és az örök béke lehetőségében. Akármennyire igazuk lehetett is a lényegben, ez volt azoknak a politikai baklövéseknek egyike, melyeket a világháború előtti esztendőkben a németek ellen legerősebben kihasználtak. A közfelfogás a német választ oda formulázta, hogy a német (sászári kormány nem járul hozzá a békét célzó hágai egyezményhez, mert a hábornt akarja. Az aláirás megtagadása lett a túlsó oldal háborús propagandájának legfőbb eszköze. Most már majd az összes válaszok beérkeztek Briand Páneurópa-tervezetére. Egy sincg közötte elutasító. De a valóság az, hogy Franciaország keleti1 vazallusai kivételével mindegyik állam olyan feltételekkel, kívánalmakkal és kautélákkal bástyázza körül a gyakorlati hozzájárulást, hogy az a valóságban ta el nem fogadással egyértelmű. Páneurópa egyelőre megbukott A francia nemzeti hiúság azonban elkönyvelheti a maga javára, hogy, megint Franciaország volt az, amely kezdeményezett egy nagv, szép és nemes gondolatot s ezt csak a többi országok miatt nem lehetett megvalósítani. •»r ( r « £ 5 családi-képet, csoportképe*. I* É0 II |í $# m II 'II W !© f levelezőlapokat líncrfoíóbbsn I 0II f IIG p G ffi G h SIM0KY1 fényképétnél. Széchenyi tér 8. ierney-házban. Korzó Mozival szemben. ^piil az ufszegedl versenyuszoda Irta: ToneHi Sándor. 9z8 sfnes róla, hogy ne szeretném Páneurópát. És ki n eszeretné, ha nem volna szüksége vizumra, útlevélre, ha biztosítva volna a jogszolgáltatás egységessége és a kölcsönős jogsegély a különböző államok között, ha egységes pénzzel és valutával tudnánk dolgozni egész Európában és ha ki lehetne küszöbölni azokat az igazságtalanságokat, melyek az egyes nemzetek között fennállanak. A gondolat azonban olyan szép és mai formulúzásában annyira francia, hogy, nem nagyon bizhatok a megvalósulásában. Legalább is azt hiszem, hogy a mi nemzedékünk az igazi Páneurópát nem fogja megérni. Mikor Coudenhove-Calerghi gróf a maga denacionalizált osztrák idealizmusában megformulázta Páneurópa gondolatát, határkérdések, nemzetiségi kisebbségek jogai, győzők és legyőzöttek közötti viszony és más hasonló részletkérdések nem nagyon izgatták. Meg is mondotta, hogy ő nem nemzeti és állami egységek, hanem kontinentális egységek szerint gondolkozik. Felfogásában bizonyos mértékig visszatükröződött annak az Ausztriának a gondolkozása, amely a világháború által előidézett helyzetet befejezett dolognak tekinti. Melyik osztrák álmodhatnék ugyanis arról, hogy visszakapja a csehektől Csehországot, a lengyelektől Galíciát, az olaszoktól Déltirolt és a szerbektől Dalmáciát? Legfeljebb arról lehetne szó szerintük, hogy Ausztria csatlakozzék Németországhoz és az osztrák folyó egyesüljön a hatalmas német folyammal. De Coudenhove-Calerghi gróf még ezen a kérdésen is túltette magát. Ha meglesz Páneurópa, az osztrák-német kérdés önmagától megoldódik. Azt mondotta Coudenhove-Calerghi gróf, hogy a világháború óta létrejött viszonyok között csak a nagy gazdasági egységeknek van létgosultságuk. A világ azon az uton van, hogy hat ilyen nagy gazdasági egységre tagozódjék. Ezek az egységek Európa NagybritanHia és Oroszország nélkül, Nagybritannia a gyarmatokkal, Amerika, a délamerikai köztársaságok, Szovjet-Oroszország és Kelet-Ázsia. Elgondolása szerint tehát Páneurópa szerkezetében nincs része se Nagybritanniának, se Oroszországnak. Az elsőt érdekei az óceán felé utalják, a másik pedig inkább ázsiai hatalom, mint európai. Az idealista gróf gondolatát felkapta egy gyakorlati politikus. Két hónap előtt az európai államok kormányai megkapták Briand körlevelét, melyben a francia külügyminiszter nyilatkozattételre szólítja fel őket, hogy miként vélekednének egy államok feletti európai egység gondolatáról, A gondolat ugyanaz, miat az osztrák grófé, csak a kivitel elképzelése más. Ahogy a spanyol közmondás mondja, ugyanaz a kutya, csak más nyakörv van a nyakán. Briand elsősorban nem gazdasági és kulturális, hanem politikai egységet gondol és gyakorlati politikus léttére ebből az egységből nem szeretné kirekeszteni Angolországot. Elvégre London négy órányira van Páristól és Párisban bizonyára nehezebb egy politikai kooperációt London, mint Helsingfors és Stockholm nélkül elképzelni. Egy pillanatig sem állítom azt, hogy Briandot nem vezette a legteljesebb jóhiszeműség, mikor az osztrák gróf gondolatát párisi hangszerelésben vitte a világ elé. A franciák azonban a világnak legegocentrikusabb nemzete. Fényes történelmi multjuktól és nemzeti dicsőségüktől elkábítva képtelenek belehelyezkedni másnak a gondolkodásába. Gondolatmenetük körülbelül az, hogy Franciaország a civilizációnak és kulturának legelső képviselője, Franciaország érdeke tehát mindig száz százalékig azonos a civilizáció és kultura érdekeivel is. Ha tehát Páneurópát ugy csinálják meg, hogy az kedvező legyen Franciaországra, akkor az kedvező az emberiségre, illetőleg az emberiségnek európai tömörülésére is. Az igy elgondolt Páneurópa nem uj a francia politikában. Sully miniszter emlékirataiból tudjuk, hogy IV. Henrik francia királyt a tyúkon kivül, amelyet minden vasárnapra belekivánt minden alattvalójának fazekába, foglalkoztatta egy olyan európai államszövetség terve, amely mint főhatalom és mint legfelsőbb szuverén intézkedjék az egyes országok közötti ügyekben és a háborút lehetetlenné téve megvalósátsa az örök béke ideálját A tét*v megvalósítása ügyében tárgyalások folytak Erzsébet angol királynővel is, de hogy ezek a tárgyalások mennyire haladtak, azt nem tudjuk. A gyilkos tőr, amely Henrik életét kioltotta, véget vetett a háromszáz esztendő előtti Páneurópa gondolatának. De megírja Sully emlékiratainak megfelelő helyén, hogy a terv megvalósítása esetén IV. Henrik bizonyára a legnagyobb lett volna az összes uralkodók között, akiket ismerünk. összehasonlítva Briand Páneurópa tervével, meglepő, hogy mennyire tipikusan francia volt IV. Henrik elgondolása is. Az ő államszövetsége is, amely az európai egyensúly elvére volt alapítva, természetszerűleg abból a gondolatból indult ki, hogy ebben a gondolatban és ebben az államszövetségben Franciországot illesse meg a vezető szerep. Először az osztrák háznak }e kell mondania a német-római választott császári méltóságról, vagy azt erőszakkal is el kell venni tőle s ha az megtörtént, akkor meg lehet csinálni az " LEGJOBB SZER G£KDSS£MLSL(lA\C3 ES KE3 A JAVÍTOTT MATASA BIZTOS KAPHATÓI _ ®GCS®HQSf <>DSC3<$ . .SZENT RÓKUS" GYÓGYSZERTÁRÁBA* töSSMttlAJOiVöl ti, NAtiYKÜeftSANl PANNÓNIA SZALLO BUDAPEST, VIII., RAKOCZi-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, hírnevű találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. "Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz mindeo szobában, ^