Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)
1930-08-24 / 189. szám
0ÉLM A G Y .4 KOttSZ AG 1930 augusztus 24. Szenet fuvaroznak a tíszaí aszályokbői. A dorozsmai sziksós-fürdő Irta: Dániel Mihály. A dorozsmai sziksős-fürdő története legeniás idők fátyolába van burkolva. Apáink, sőt nagyapáink idejéből mesébe illő történeteket hallunk róla, de ezek realitása a napvilág fényénél menten szertefoszlik. • Kezdetben valának az angolok, aMk egy-két ímberöltővel ezelőtt a legendák szerint fényes ajánlatot tettek a községnek, világfürdővé akarták fejleszteni a sziksós-tavat, valami ötven esztendőre kértek koncessziót. De a dorozsmai kupaktanács mindig bölcs és önérzetes volt, azt mondották elődeink az angoloknak, ha nektek megér ez a pocsolya annyi pénzt, nekünk is megér és nem adták meg a koncessziót. A derék ángliusok szégyenkezve vonultak vissza Albionba, a község pedig a fürdő mellé akkor építette a fürdőkulturát szolgáló korcsmát Valamivel később akadt állítólag egy tüdős — óh, ezek a tudósok —-, ki a Természettudományi Közlönyben alapos tanulmányt irt a dorozsmai sziksós-fürdő győgyhatásairól. Ugy gondolom,az a legkevesebb, hogy iszapot mutatott ki a vízben, mert abban az időben a rádiumot még nem igen ismerte a fürdő-tudomány. A Természettudományi Közlönynek ezt a számát azonban minden kutatásom mellett sem tudtam agnoszkálni. A sziksós-fürdőnek tehát ezek szerint patinás szép múltja van, egyebe azonban annál kevésbé. Mikor országunkról lekapcsoltak minden természeti szépséget és értéket s mikor Gyopárost Is ezek némi kárpótlásául gyógyfürdősitette a népjólét minisztere, mozgalom indult meg Dorozsmán is, hogy a sziksósfürdő rejtett értékeit napvilágra hozzák s ezáltal a község bizonyos előnyökhöz juthasson. Akkor már az egyetem itt volt Szegeden, küldtek tehát a dorozsmaiak a fürdő vizéből egy nagy butykossal dr. Széki Tibornak, a kitűnő kémikusprofesszornak, majd ő kianalizálja a zavaros léből a gyógyhatásokat Széki professzor azonban könyörtelen volt, kimutatta pontról-pontra, mi a fürdővíz vegyi összetétele, de bizony abban makulányi gyógy tényezőt sem fedezett fel. Végső konklúziója az volt, hogy az a viz is olyan, mint a többi, nedves, tisztálkodásra alkalmas, de semmiféle betegséget • nem gyógyít, még a község pénzbetegségét sem. A dorozsmaiak nekibúsultak ezen s megfellebbezték Széki professzor analízisét az Országos Magyar Királyi Központi Vegykisérleti Állomásnál, de ott is csak olyan kegyetlen tudósok lehetnek, mint a szegedi egyetemen, az ő lombikjaik sem szűrtek le más eredményt, mint ami a szomorú valóságnak megfelel. Keserves olyan honhazában élni, ahol még a tudósok szive sem huz befelé. Egy kis jószándéku szemhunyorítással mennyi pénzt tudnánk a külföldtől viss. alióditani. A kis-kunok szikes földié beh szomjasan tudná azt magába szívni. Diktum-faktum, a gyógyfürdőből nem lett semmi, de azért a községi elöljáróság csak nem adta be a derekát Egy nyárelőtt szép hirdetést tett közzé valamely fővárosi napilapban, az akkori korszaknak megfelelően egy ébredő orgánumban, de igy sem hullott csőstül az áldás, mindössze egy, azaz egyetlenegy fürdővendég Jelentkezett egy budapesti asszony képében, ő volt Sz az egyetlen forgó idegen, amelyik tudvalevőleg sem nem szoroz, sem nem oszt. Maradt tehát továbbra is a sziksós-fürdő a dorozsmaiaknak és a szegedieknek a kiránduló helye. • Az, hogy nem sikerült belőle gyógyfürdőt csinálni, egyáltalában nem lenne baj, mint üdülőhely éppúgy hasznosítható lenne a község részére, mint azoknak, kik nyarankint ki-kilátogatnak fáradt testüket meg-megmártogatni benne. Az a baj azonban, hogy üditő fürdésre sem igen alkalmas a sziktó. A dorozsmai fürdő akkor volt in floribus, mikor minden bognárnak és minden kovácsmesternek megvolt a saját fogata, mikor minden kisgazda nagyatáderen hajtatott végig az országúton. Akkor minden napos délutánon Bürü rajban nyüzsgött a népség a fürdőben, a fürdőzőkre várakozó kocsiparkban pedig alig tudott eligazodni az ember, ugy tömve volt tőlük a környék. Ma egy kicsit mindannyian leszálltunk a lóról ma a dorozsmaiaknak is szinte megközelíthetetlen a sziksós-fürdő. Az autóbuszok méregdrágán viszik' ki az embert s amellett közlekedésük sem megfelelő, .vagy nincs is. Egy-egy fürdés csaknem 2 pengőjében van egy személynek S egy, családnál ez igen jelentős összeg, nemcsak szezononkint, de naponta is. " Amellett a fürdő a legsiralmasabb látványt, a legárvább gondozás képét mutatja. Ha komolyan akarná valaki ezt a vizet hasznosítani, ugy az elektrifikálás nélkül el sem képzelhető. Olcsó villamosösszeköttetést gondolok s a telep villanyvilágítását Parkírozást, a tó abszolút tisztántartását, a nádasok végleges kiirtását, emberséges kabinokat, homokpartokat. Azért, mert nem gyógyfürdő valamely viz, okos befektetésekkel ép^iT^y hasznosítható, csak a közönség kapjon is valamit pénzéért. Igy, ahogyan ma fest, az a fürdő leginkább borozgatásokra alkalmas. Lehetne lendíteni a sziksc's-fürdőn még más politikával is. A Környéken van vagy 50—6Q hold föld községi kézen, azt ügyesen villa-telkekké íehetne parcelláztatni, ami nemcsak Dorozsma eszmei vagyonát növelné, de a 'fürdőérdekeltséget is erősen tágítaná, látogatottságát pedio fokozná. Volt is erről sző a közelmúltban, <jg a józan kunok megint a szög mellé ütöttek kalapácsukkal. Ezeket a homok' fészkes fenéjében lévő területeket, távol a községtől holdankint villaépitési kötelezettséggel 2—3 ezej pengőért akarnák értékesíteni s amellett egész sor olyan drákói rendszabályt léptetnének életbe, melyek legszelidebbike az lenne, hogy a tulajdonos egy szobát köteles lenne a fürdővendégeknek kiadni hatóságilag megállapított áron. Jó ötlet: méregdrágán eladni a telkeket és a tulajdonosokkal ingyen építtetni községi szállót. Csakhogy ezzel elgáncsolódott újra a sziksós fürdő ügye, mert ilyen körülmények között oda senkisehj kívánkozik villát építeni. Másutt ezeket a telkeket csaknem ingyen kínálják', hiszen városszépészeti és fürdőfellenditési érdekek fűződnek hozzá, melyek sokkal több kamatot hoznak, mint az árendába kiadott községi földek. Eszerint Dorozsma nyári fürdőjének a kérdése újra holtpontra jutott hogy stílszerű legyek, elnyelte a sziksó. Igy, amint ma áll, fürödhetik benne néhány jólszituált ember, de ezeket a költségeket a polgárok és munkásemberek nem birják ki, ha pedig gyalog tennék meg azt a 6 km. utat, ugy sem érnének el a fürdéssel semmi célt. Az pedig teljességgel lehetetlen, hogy, olyan nagyközség, mint Dorozsma, nyáron fürdő nélkül maradjon, mikor ma már a legkisebb faluban is modern strandok vannak. Ha tehát a község nem tud a jóhirnevfi sziksós-fürdő érdekében áldozatot hozni, nem tud egészen olcsó és gyors közlekedési eszközt beállítani, ugy kötelessége lenne a község belterületén megfelelő uszodái létesíteni. Elvégre a szegényebb sorban 'élő polgároknak is joguk van némi nyári testés egészségápoláshoz s véleményem szerint a község ezt igen kis költséggel tudná tető alá hozni. A község szivében van a régi kaszárnya épülete. Annak udvara olyan nagyméretű, hogy. alkalmas lenne megfelelő bazin építésére. A partokat körül lehetne homokolni, ez lenne a strand s az összes költségeket amortizálni lehetne a fürdőjegyek árából, lévén ez a terület is a község birtoka. Igen kevés költséggel lehetne tehát a nehezen megközelíthető sziksós-fürdő helyett strandfürdői létesíteni Dorozsinán. Aránylag kis pénzen lehetne ezt az égetően fontos kérdést megoldani. Egy körülménnyel azonban nem számoltam. Nem tudom, a régi kaszárnya udvarán van-e almafa? Mert ha van, akkor hiába itt minden agitálás, minden tervezgetés. A legutóbbi közgyűlésen azzal magyarázta egy, községatya a parcellák drágaságát, hojp ott minden beültetett almafa évente tisztán meghoz 600 pengőt. Nagyot néztem a közgyűlésen. De ostobák vagyunk mi, ha ezt nem tudjuk. S merne-e valaki akkora fe1®* lősséget magáravállalni, hogy akárcsak egy ilyen jól jövedelmező almafát kivágjon a strandfürdő kedvéért. Még én sem tenném y6 máris elültettem tiz almafát, hogy munk keptelen öregségemre legyen miből urasan élnem?...Magyatorsíöq legjobb WrnevU «Srf»scé9e BR 4USWETTER JÁNOS J Gróf Apponyi Albert (IstoH) ucca 23. m sajt, vaj és csemege, fűszer SS Schimmerlingnél, HSSí'Ss