Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-24 / 189. szám

0ÉLM A G Y .4 KOttSZ AG 1930 augusztus 24. Szenet fuvaroznak a tíszaí aszályokbői. A dorozsmai sziksós-fürdő Irta: Dániel Mihály. A dorozsmai sziksős-fürdő története legen­iás idők fátyolába van burkolva. Apáink, sőt nagyapáink idejéből mesébe illő törté­neteket hallunk róla, de ezek realitása a nap­világ fényénél menten szertefoszlik. • Kezdetben valának az angolok, aMk egy-két ímberöltővel ezelőtt a legendák szerint fényes ajánlatot tettek a községnek, világfürdővé akar­ták fejleszteni a sziksós-tavat, valami ötven esz­tendőre kértek koncessziót. De a dorozsmai ku­paktanács mindig bölcs és önérzetes volt, azt mondották elődeink az angoloknak, ha nektek megér ez a pocsolya annyi pénzt, nekünk is megér és nem adták meg a koncessziót. A derék ángliu­sok szégyenkezve vonultak vissza Albionba, a köz­ség pedig a fürdő mellé akkor építette a fürdő­kulturát szolgáló korcsmát Valamivel később akadt állítólag egy tüdős — óh, ezek a tudósok —-, ki a Természettudomá­nyi Közlönyben alapos tanulmányt irt a dorozs­mai sziksós-fürdő győgyhatásairól. Ugy gondolom,­az a legkevesebb, hogy iszapot mutatott ki a víz­ben, mert abban az időben a rádiumot még nem igen ismerte a fürdő-tudomány. A Természettu­dományi Közlönynek ezt a számát azonban min­den kutatásom mellett sem tudtam agnoszkálni. A sziksós-fürdőnek tehát ezek szerint patinás szép múltja van, egyebe azonban annál kevésbé. Mikor országunk­ról lekapcsoltak minden természeti szépséget és értéket s mikor Gyopárost Is ezek némi kárpót­lásául gyógyfürdősitette a népjólét minisztere, moz­galom indult meg Dorozsmán is, hogy a sziksós­fürdő rejtett értékeit napvilágra hozzák s ezáltal a község bizonyos előnyökhöz juthasson. Akkor már az egyetem itt volt Szegeden, küldtek tehát a dorozsmaiak a fürdő vizéből egy nagy buty­kossal dr. Széki Tibornak, a kitűnő kémikus­professzornak, majd ő kianalizálja a zavaros lé­ből a gyógyhatásokat Széki professzor azonban könyörtelen volt, kimutatta pontról-pontra, mi a für­dővíz vegyi összetétele, de bizony abban makulányi gyógy tényezőt sem fedezett fel. Végső konklúziója az volt, hogy az a viz is olyan, mint a többi, nedves, tisztálko­dásra alkalmas, de semmiféle betegséget • nem gyógyít, még a község pénzbetegsé­gét sem. A dorozsmaiak nekibúsultak ezen s megfelleb­bezték Széki professzor analízisét az Országos Magyar Királyi Központi Vegykisérleti Állomás­nál, de ott is csak olyan kegyetlen tudósok le­hetnek, mint a szegedi egyetemen, az ő lombik­jaik sem szűrtek le más eredményt, mint ami a szomorú valóságnak megfelel. Keserves olyan hon­hazában élni, ahol még a tudósok szive sem huz befelé. Egy kis jószándéku szemhunyorítással mennyi pénzt tudnánk a külföldtől viss. aliódita­ni. A kis-kunok szikes földié beh szomjasan tud­ná azt magába szívni. Diktum-faktum, a gyógyfürdőből nem lett sem­mi, de azért a községi elöljáróság csak nem adta be a derekát Egy nyárelőtt szép hirdetést tett közzé valamely fővárosi napilapban, az akkori korszaknak megfelelően egy ébredő orgánumban, de igy sem hullott csőstül az áldás, mindössze egy, azaz egyetlenegy fürdővendég Jelent­kezett egy budapesti asszony képében, ő volt Sz az egyetlen forgó idegen, amelyik tudvalevőleg sem nem szoroz, sem nem oszt. Maradt tehát tovább­ra is a sziksós-fürdő a dorozsmaiaknak és a sze­gedieknek a kiránduló helye. • Az, hogy nem sikerült belőle gyógyfürdőt csinálni, egyáltalában nem lenne baj, mint üdülőhely éppúgy hasznosítható lenne a köz­ség részére, mint azoknak, kik nyarankint ki-kilátogatnak fáradt testüket meg-megmár­togatni benne. Az a baj azonban, hogy üditő fürdésre sem igen alkalmas a sziktó. A dorozs­mai fürdő akkor volt in floribus, mikor min­den bognárnak és minden kovácsmesternek megvolt a saját fogata, mikor minden kis­gazda nagyatáderen hajtatott végig az ország­úton. Akkor minden napos délutánon Bürü rajban nyüzsgött a népség a fürdőben, a für­dőzőkre várakozó kocsiparkban pedig alig tu­dott eligazodni az ember, ugy tömve volt tőlük a környék. Ma egy kicsit mindannyian leszáll­tunk a lóról ma a dorozsmaiaknak is szinte megközelíthetetlen a sziksós-fürdő. Az autó­buszok méregdrágán viszik' ki az embert s amellett közlekedésük sem megfelelő, .vagy nincs is. Egy-egy fürdés csaknem 2 pen­gőjében van egy személynek S egy, családnál ez igen jelentős összeg, nem­csak szezononkint, de naponta is. " Amellett a fürdő a legsiralmasabb látványt, a legárvább gondozás képét mutatja. Ha ko­molyan akarná valaki ezt a vizet hasznosítani, ugy az elektrifikálás nélkül el sem képzel­hető. Olcsó villamosösszeköttetést gondolok s a telep villanyvilágítását Parkírozást, a tó abszolút tisztántartását, a nádasok végleges kiirtását, emberséges kabinokat, homokparto­kat. Azért, mert nem gyógyfürdő valamely viz, okos befektetésekkel ép^iT^y hasznosít­ható, csak a közönség kapjon is valamit pén­zéért. Igy, ahogyan ma fest, az a fürdő leg­inkább borozgatásokra alkalmas. Lehetne lendíteni a sziksc's-fürdőn még más politikával is. A Környéken van vagy 50—6Q hold föld községi kézen, azt ügyesen villa-telkekké íehetne parcelláztatni, ami nemcsak Dorozsma eszmei vagyonát növelné, de a 'fürdőérdekelt­séget is erősen tágítaná, látogatottságát pedio fokozná. Volt is erről sző a közelmúltban, <jg a józan kunok megint a szög mellé ütöttek kalapácsukkal. Ezeket a homok' fészkes fené­jében lévő területeket, távol a községtől hol­dankint villaépitési kötelezettséggel 2—3 ezej pengőért akarnák értékesíteni s amellett egész sor olyan drákói rendszabályt léptetnének életbe, melyek legszelidebbike az lenne, hogy a tulajdonos egy szobát köteles lenne a fürdő­vendégeknek kiadni hatóságilag megállapított áron. Jó ötlet: méregdrágán eladni a telke­ket és a tulajdonosokkal ingyen építtetni köz­ségi szállót. Csakhogy ezzel elgáncsolódott újra a sziksós fürdő ügye, mert ilyen körülmények között oda senkisehj kívánkozik villát építeni. Másutt ezeket a tel­keket csaknem ingyen kínálják', hiszen város­szépészeti és fürdőfellenditési érdekek fűződ­nek hozzá, melyek sokkal több kamatot hoz­nak, mint az árendába kiadott községi földek. Eszerint Dorozsma nyári fürdőjének a kérdése újra holtpontra jutott hogy stílszerű legyek, elnyelte a sziksó. Igy, amint ma áll, füröd­hetik benne néhány jólszituált ember, de eze­ket a költségeket a polgárok és munkásembe­rek nem birják ki, ha pedig gyalog tennék meg azt a 6 km. utat, ugy sem érnének el a fürdéssel semmi célt. Az pedig teljességgel lehetetlen, hogy, olyan nagyközség, mint Dorozsma, nyáron fürdő nélkül maradjon, mikor ma már a legkisebb faluban is modern strandok vannak. Ha tehát a község nem tud a jóhirnevfi sziksós-fürdő érdekében áldozatot hozni, nem tud egészen olcsó és gyors közlekedési eszközt beállítani, ugy kötelessége lenne a község bel­területén megfelelő uszodái létesíteni. Elvégre a szegényebb sorban 'élő polgároknak is joguk van némi nyári test­és egészségápoláshoz s véleményem szerint a község ezt igen kis költséggel tudná tető alá hozni. A község szivében van a régi kaszárnya épülete. Annak udvara olyan nagyméretű, hogy. alkalmas lenne megfelelő bazin építé­sére. A partokat körül lehetne homokolni, ez lenne a strand s az összes költségeket amorti­zálni lehetne a fürdőjegyek árából, lévén ez a terület is a község birtoka. Igen kevés költséggel lehetne tehát a nehe­zen megközelíthető sziksós-fürdő helyett strandfürdői létesíteni Dorozsinán. Aránylag kis pénzen lehetne ezt az égetően fontos kérdést meg­oldani. Egy körülménnyel azonban nem szá­moltam. Nem tudom, a régi kaszárnya udva­rán van-e almafa? Mert ha van, akkor hiába itt minden agitálás, minden tervezgetés. A legutóbbi közgyűlésen azzal magyarázta egy, községatya a parcellák drágaságát, hojp ott minden beültetett almafa évente tisztán meghoz 600 pengőt. Nagyot néztem a köz­gyűlésen. De ostobák vagyunk mi, ha ezt nem tudjuk. S merne-e valaki akkora fe1®* lősséget magáravállalni, hogy akárcsak egy ilyen jól jövedelmező almafát kivágjon a strandfürdő kedvéért. Még én sem tenném y6 máris elültettem tiz almafát, hogy munk kep­telen öregségemre legyen miből urasan élnem?...­Magyatorsíöq legjobb WrnevU «Srf»scé9e BR 4USWETTER JÁNOS J Gróf Apponyi Albert (IstoH) ucca 23. m sajt, vaj és csemege, fűszer SS Schimmerlingnél, HSSí'Ss

Next

/
Thumbnails
Contents