Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-24 / 189. szám

1930 augusztus 24. DFILMAFÍYA" H7ÍSZAG 3 A 16 éves szücsíanonc borzalmas öngyilkossága a síneken Délután bíc?klícsengőí lopoíf, elfogták, — este a sínekre feküdt — A vásárhelyi vonat kettészelte Szögi Mihály testét (A Délmagyarország munkatársától) A Kálvária-uti vasúti átjáró és a rendezőpályar udvar közötti vonalszakaszon, a 100-as számú őrház közelében, tegnap este 10 óra tájban borzalmas öngyilkosságot követett el egy 16 esztendő® szücstanonc- A gyermek a Szegedről induló vásárhelyi személyvonat elé feküd! és halálra gázoltatta magát. Az öngyilkosságot csak reggel fél 6 óra tájban fedezte fel a vasúti őr, aki azonnnal jelentést tett a rendőrségnek. Az öngyilkos gyermek, Szögi Mihály, a Rosmannféle szücsüzletnek volt a tanulója. Pénteken délután Szögi, aki szenvedélyes biciklista volt, Reitter László kereskedő kerékpárjáról levette a csöngőt és a dinamót. Reitzer az esetről jelentést tett a rendőrségen, de még a délután folyamán sikerült megtudnia, hogy a tettes Szögi Mihály volt. Elfogta a tanulót és felvitte a rendőrség központi ügyeletére. Az ügyeletes rendőrtiszt jegyzőkönyvet vett fel az esetrő}, azután hazaküldte a fiút azzal, hogy majd idézést kap, ugyanakkor az édesatyját is behívják. Szögi Mihály nagyon megijedt és sirva ment el a rendőrségről. Felült a gépére, azonban már nem tért vissza az üzletbe, haza sem mert menni, hanem megindult a Kálvária-uccán lefelé, a vasúti sinek felé. Hosszú ideig barangolt a környéken, mig végre elhatározta magát és hozzálátott öngyilkosságának keresztülviteléhez. Tiz, óra felé járhatott az idő, sötét éjszaka volt, agy, hogy senkinek sem tünt fel a síneken sirva babráló fiu. A vasúti átjárótól pár száz méternyire állott meg. Gépét a magas töltés oldalára fektette. Még arra is gondja volt, hogy a kerekeket lelakatolja és a lakat kulcsát papírba csomagolva a zsebébe dugja. - Ezután levetette kabátját, összehajtotta és rátette a biciklire, majd sapkáját is mellé helyezte. Ami ezután történt, az a legborzalmasabb. Szögi Mihály ingujjban, födetlen fővel ráfeküdt a sínekre. tökéletes tisztességtudással. Határozottan szimpatikus volt Csak akkor kezdett nem tetszeni, mikor arra tért át, hogy , ő keresztény ujságiró volt és ezt nagy pátosszal mondta. Nyilván nem tudta, hogy én rohadt kereszténynek vagyok minősítve. Elővettem a pénztárcámat és azt mondtam neki; átnyújtván a rím eső összeget: — |n nem bánom, fiam, akármi volt de azt már tnegirtam egy esztendővel ezelőtt, hogy újságírónak be nem ajánlom. Se konstruktívnak, se destruktívnak. Szemmel láthatóan meg volt sértve, de csak egy pillanatig. Erőt vett magán és összetett kézzel könyörgött. — Napszámosnak tessék valahova beajánlani. Vállalok én minden munkát a puszta kenyérért f De ha azt se adnak, akkor nincs más választásom: yagy meghalni, vagy megint bűnbe esni. Nagy probléma a megtérő bűnösé, nálam okosabb emberek is megakadnak rajta. Majd elsírtam magam vele együtt. De hát hol vegyek szegénynek napszámosi állást? — A városi főkertész felvehetne, ha akarna. Ajánlottak is hozzá, de még egy protekció kellene. Pár sor írást ha tetszenek... örültem, hogy a kezembe adta a mentőkötelet Megírtam a pár sort a fekertész urnák és odaadtam a megtért embernek. Mingyárt meg is bántam. Mert Oszkár megint fönthangon vette a szót és ugy szavalt, mint egy nepszónok. — Megméltórfaíik látni, hogy megszolgálom én ezt még a hazának a bennem levő értekekkel. Az én városomban, Félegyházán szintén ismerik a kis-kunok a >hazafit szot hogy ne ismernék. De azt tartják, hogy amelyik ember »nagy hazafit, az elől ál kell menni az ucca másik oldalára, mert az kötekedő, részeges, garázda, bicskás.^ A kis-kur.okat alighanem a kortesek ismertették meg valamikor a hazafiság fogalmával. Lenyeltem a pillanatnyi rossz érzésemet és baL rátságosan kezet fogtam Oszkárral. I . . Aznap késő este feküdni akartam, mikor Oszkár Ugy helyezkedett el, hogy dereka pontosan az egyik sin fölött volt. Hogy ebben a helyzetben meddig kellett várni a vonatra, azt nem lehet tudni. Tiz órakor feltűnt a messzeségben a vágtató vonat. Szögi Mihály, a 16 esztendős gyerek, akinek délután megtetszett egy idegen holmi, behunyta a szemét és' a kővetkező pillanatban a mozdony hatalmas kerekei végigszáguldottak a testén. A mozdonyvezető az egész tragédiából semmit se látott. Szögi Mihály nem sikoltott nem kiabált Reggel fél 6 órakor Agyott Ferenc pályaőr végighaladt a sinek mellett és megpillantotta a derékban kettészelt holttestet- A leletről azonnal (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Tompa Gyula szegedi ügyész és családja a nyári hónapokat Brassóban töltötte. Szegedre érkezett jelentések szerint az ügyész családja néhány nap előtt kellemetlen kalandon ment keresztül. Tompa Gyuláné Miklós nevü nyolcadik gimnazista fiával augusztus 12-én Brassóból Kolozsvárra utazott. Visszafelé jövet a koffereket az ülések alá helyezték, azután a két ülést összehúzták és lefeküdtek, hogy biztosítsák magukat a vasúti tolvajok ellen. El sem mertek aludni, nehogy időközben kilopják a kupéból a csomagokat. Már ekkor is feltűnt neldk a vonat takarítója, aki félóránként benézett a szakaszba és ezt azzal magyarázta, hogy figyeli, nem történt-e valami baj. Hajnali félőt tájban azután dr. Tompa Gyulánét és fiát elnyomta az álom. Reggel, amikor nehéz álmukból felébredtek, ijedten vették észre, hogy az értékes ruhanemüeket és ékszereket tartalmazó kofferek eltűntek. Tompa Miklósnak hiányzott a pénztárcája is, amiben a vasúti jegyek és az útlevelek voltak. Azonnal fellármázták a vonatot hivatták a kalauzt aki kijelentette, felvert a lakásomon. A főkertész ur hajlandó felvenni, de szeretné, ha valami illetékes állna a háta mögött Ez, meg ez. Az Isten szerelmeért, írjak annak is pár sort, de most rögtön, hogy ő már reggel megkezdhesse a becsületes életet. Mert különben: vagy a halál, vagy a bün. Borzasztó előnyük van ezeknek a börtönviselt embereknek a becsületes szegények felett. Száz becsületes szegényt elküld az ember, de a megtért csirkefogó erkölcsi temorának áldozatul esik. Éjszakának idején, halálos fáradtan megírtam az ajánlólevelet az illetékesnek* aki közismert a jó szivéről. Megírtam neki, hogy semmit se tudok arról, akit ajánlok. Csak azt, hogy elesett ember, aki fel akar kelni. * Másnap megint a lakásomon keresett fel Oszkár. Nagyon boldogan és nagyon szerényen- Csak a cselédtől küldött be egy csokor rózsát Bizonyságául annak, hogy az illetékes szive Is megesett rajta. Nagyon meghatott ez a rózsacsokor. » A rózsacsokor még el se hervadt mikor a meghatottságom már elmúlt. Oszkár levelet, irt. Hálától csorgót és benne valami bizalomtól csepegőt Hogy nem is kerti munkásnak osztotta be a főkertész ur, az Isten áldja meg, hanem irodistának. De ő ugy érzi, többre termett. Arra kéri méltóságomat, hogy ajánljam be a budapesti rádióhoz Szőts Ernő őméltóságánál, akivel, mint tudja, barátságban vagyok. Vagy Roőz R^'ső urnái, a Magyar Hirlap főszerkesztőjénél. Ilát erre a levélre már akkor se feleltem volna, ha ráértem volna. * Egy hét múlva uj levél jött. Kétségbeesett és kétségbeejtő. Oszkárnak most már van kenyere, de nincs ruhája és cipője. Nem mehet az emberek közé, mert rongyos embert nem fogad be a társadalom. Neki postafordultával pénz kell, mert különben nincs más választás, mint stb. Jó néhány, embert tudok itt a környéken, akijelentést tett a rendőrségnek, ahonnan a rendőri bizottság szállott ki. Ugyanabban az időben, amikor a pályaőr fek fedezte az öngyilkosságot, a rendőrségen megjew lent Szögi Mihály Fodor-telep 71. szám alatt lakd nyugalmazott vasutas és bejelentette, hogy gyermeke, Szögi Mihály szücstanonc, 16 éves, erős, vállas, jól megtermett fiu, este óta nem jelentkft. zett. El sem tudja képzelni, mi történhetett a fiával, aki mindezideig a legjobb, a legszófogadóbh gyermek volt A rendőrségen mást nem tudtak mondani az apának, minthogy a fiu előző nap egy kereskedő gépéről elvitte a dinamót és emiatt ki is hallgatták... Amikor a bizottság kiszállott a helyszínre, akkori derüli ki, hogy Szűcs Mihály súlyosan megbüntettél magát e tolvajlásáért. A tiszti orvos megállapította^ hogy a vonat kerekei kettészelték a Out. Mindkét kezét is levágta a vonat. Ez valószínűleg ugy történt, hogy Szögi Mihály az utolsó pillanat, ban görcsösen belekapaszkodott a' sinbe. A bizottság intézkedésére a holttestet beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. hogy semmit sem látott. A kővetkező állomásost Tompáék jelentést akartak tenni a lopásról, de a vonatvezető megakadályozta őket a leszállásban. Igy csak Brassóban tehettek feljelentést. Brassó előtt a szakaszban megjelent a kalauz és átadta a pénztárcát az útlevelekkel és a jegyekkel együtt azzal, hogy a tárcát a folyosón — találta. Brassóban Tompáék ugy tették meg a feljelentést hogy a tettesek valószínűleg a takarítóval szövetkezett kalauz és a vonatvezető voltak. Tompáék kára 2000 pengő. A Fali Rlvers 6:0-ra kikapott Bécsben (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: Az Európában túrázó amerikai csapat a Fali Rivers ma Bécsben játszott a WAC-cal és 6:0 (2:0) arányban súlyos vereséget szenvedett a remek összjátékkal dolgozó I bécsi csapattól. nek az ősszeg nem lett volna nagy, de az én kasszámban summa. Tizenötöde a havifizetésemnek és van egy-két szegényem, aki számot tart rá. De hát azok még nem voltak becsukva. Ne mondhassa ez az Oszkár, hogy a társadalom visszakergette a bűnbe. Megmentem a társadalom becsületét a fene álljon bele. Fogcsikorgatva, de elküldtem Oszkárnak a pénzt Legalább nem nyavalyog rajtam többet azt biztosra vettem. T. i- azt Ígérte, hogy. részletekben vissza fogja fizetni • Többet csakugyan nem láttam Oszkárt Oda voltam szabadságon s mikor hazakerültem, vagy tíz napig betegen feküdtem Szatymazon. Azon közben keresett a hivatalomban, mint utólag referáltak, egy nagyon rendesnek látszó, jóravaló öreg ur. Azt mondta, hogy valami szélhámosnak a körme közé került s arról szeretne velem beszélni. Elküldték azzal, hogy beteg vagyok. Másnap egy jól öltözött, pirosfeépű, nagyon Izgatott fiatalember keresett Oszkár volt. Ennek is megmondták, hogy beteg vagyok. Harmadnapra megtörtént a gyilkosság. Arra gondoltam, mikor hirt hallottam róla, hogy ha beszélhetek a két emberrel, talán nem árvul el szegény Faragó Gizella szegény kis fia. De hát igy akarta az A n a n k é. - — . • Tegnap asszonyirásu levelet kaptam valahonnét messziről, most idegen országból. — Uram, — olvasom a knszált sorokból — én csak az ön nevét ismerem Szegedről, bocsásson meg, hogy önt zavarom. A menyasszonya vagyok Kőszegi Oszkárnak s ismerőseim azt mondják, hallották a rádióban, hogy Oszkár agyonlőtt egy, asszonyt Kérem, azonnal tudassa velem, mi történt Most már csak Faragó Gizellát sajnálom, Oszkárt nem. Ugy látom, Oszkárból, aki a társadalom áldozatának állítja be magát, soha és sehol nem lett volna szalonna. Egy román vonaton kifosztottak Tompa Gyula szegedi ügyész családját