Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-03 / 173. szám

DRLMAGYARORS7AG 193n augusCTTs Ü t II lőporraktárak elleni állítólagos merénylet ügyében nincs semmi újság (A Délmaggarország munkatársától.) Szomati számában a Délmaggarország részletesen beszámolt arról az állítólagos merényletről, amelyet pénteken éjjel kíséreltek meg a baktói katonai lőporraktár ellen. Megírtuk, hogy az egész dolog valószínűleg a felizgatott fantázia müve és ha történt is ott valami, az jelentéktelen dolog volt. A félhivatalos vélemény — hogy valószínűleg orwadászra tüzelt az őrszám — még tartja magát A lefolytatott nyomozás semnil ujabbat nem tudott megállapítani, igy az ügy aktái valószínűleg rövidesen lezárulnak'. Olcsó népfürdőt! A napilapokból örvendetesen értesültünk arról a javaslatról, amely azt célozza, hogy a városi fürdőt melegvízzel ellátó mélykút felesleges vizének felhasználásával a város egy olcsó népfürdőt létesítsen. Alig hihető, hogy bárki is akadna, aki ennek megvalósítását ellenezné, annál is inkább, mert a szegény néposztály és a munkásság egészségének védelmével, testének tisztaságával nemcsak' érdemes, de kell is törődnünk, mert a munkásság egészsége kihat az egész társadalomra is. A munkásság egészségét hathatósan védelmezi a rendszeres fürdés, de erkölcsi eredménye is van: tisztaságra neveli az embereket, tisztaság nélkül pedig nincs egészség. A szegény néposztály és a munkásság, amely munkájában kenyerét oly anyagok környezetében kénytelen megkeresni, mely testét belepi, a szenny és a piszok napról-napra, hétről-hétre ott maradva, valóságos melegágya lesz a bacillusoknak. Jobban kell tehát gondos tisztogatás alá vennie magát, mint bármelyik kevésbé beszennyező munkát végző egyéb foglalkozású egyénnek'. A tisztátlanság már maga is közel jár a betegséghez, sőt egész biztos, hogy az gyakran egyenesen forrása a legkülönfélébb megbetegedésekre. A tisztaságra való nevelést nem a tanitás szolgálja, hanem az alkalom és a példa. Az emberi test tisztaságra való szoktatása, az általános tisztaság útjára is vezeti a munkásságot. A múltban gondoskodás tőrtént az ingyen tiszai fürdővel, de évekkel ezelőtt az is megszűnt. A tiszai fürdő nem is volt elegendő, mert nyáron is előfordul, hogy rossz az időjárás és hetekig sem lehet a szabad fürdőt igénybe venni. Igy a munkásság ekkor is mellőzni kénytelen a fürdést. A szegények és a munkásság a tiszai magánfürdők használati diját képtelenek megfizetni s igy anyagi körülményei arra kényszeritik, hogy a nagy veszéllyel járó, tiltott szabadfürdést vegye igénybe, amely mindig több áldozatot követel. Méltán elvárhatja a város közönsége, hogy az ország második városában a kultura ne fejlődjék vissza s igy a kultura előre haladását tűzve ki célul, gondoskodjunk mindama eszközökről és módokról, amelgeknek segítségével lehetségessé válik a munkások egészségének biztosítása, illetve az őket érhető betegségek megelőzése. Mert minél jobban terjed a kultura, annál jobban szaporodnak azok a hátrányos befolyások, amelyek alkalmasak a munkások egészségének megrontására, illetve a munkások megbetegedési arányszámának felemelésére. A tervezett népfürdő nem igényel nagy 'befektetést, mert kizárólag zuhanyokra kell berendezni és emellett az a célszerűsége is megvan, hogy nem kell már használt, piszkos vizben fürödniök. Szivünk egész melegével kell tehát áldoznunk a nép egészségének és gondoskodnunk arról, hogy az olcsó népfürdő miélőbb rendelkezésre álljon. Az anyagi áldozat, melyet a város közönsége hoz, sokszorosan megtérül, ha kevesbednek a népbetegségek. Franki A ntal. Ifa nyulszorkalap Spltzernél (Kígyó u. 4) « Darabja to pengő. Mép 3 napig. Az Illatosított GYÁRTJA A FLY-TOX TÁRSASÁG Figyelem ! Az AQR,"T0X kipróbálásához egy pengő bélyeg, vagy készpénz beküldése ellenében próbaüveget Bérmentve szállít az itteni vezérképviselet: Révész ErnA Társa. Budapest, V., Nádor ncca 30. mini földesúr Mije van a városnak? Szeged egész területe 141.775 H, ennek" több, mint a fele városi birtok (71.048 H). A város számára tehát rendelkezésre állanak az eszközök, hogy olyan gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseket tegyen, amelyek a közérdek szempontjait érvényesitik. Ha Szeged egész területének változását és ezen belül a városi földek, valamint a magánkézben lévő birtokok művelődési ágainak eltolódását figyelemmel kisérjük az elmúlt 35 év folyamán igen érdekes dolgokról tesznek tanúbizonyságot a »holt« számok. Szeged egész területe az 1885. évi országos mezőgazdasági üzemstatisztika kimutatása szerint 130.459 H. volt. Ma az 1930-as földadó hivatali kimutatás szerint 141.775 H. 11.316 H-al szaporodott tehát a föld, melyen Szeged népe gazdálkodik. Ebből a gyarapodásból magára a városra, mint földesúrra, nagyon csekély rész esik, mindössze 1172 H. Viszont a müvelés intenzivitása tekintetében, határozottan nagyarányú fejlődés mutatkozik a városi földeken. Mielőtt a művelési ágakban beállott változások ismertetésére térnénk át, célszerű lesz számszerű adatokkal megvilágítani a város területének tagozódását: v Szeged összterületének alkotó éleméi Szántó Kert . Rét . Szőlő . Legelő Erdő . 1896 65,595 H. 551 „ 17,689 „ 7,559 „ 30,179 „ 8,390 „ 1930 74,160 H, 989 „ 17,134 „ 11,959 „ 19,649 „ 7,618 „ Városi földek. 1896 1930 Szántó . 28,076 H. 35,517 H. Kert . . 407 „ 467 „ Rét . . 4,050 „ 5,887 „ Szőlő . . 2,347 „ 2,342 „ Legelő . 15,089 „ 5,924 „ Erdő . . 7,205 „ 7,513 „ Mint e rövid kimutatásból látható, a müvelés intenzivitása tekintetében határozottan nagyarányú fejlődés állott be a városi földeken, mig a többieken ez nem tapasztalható ilyen nagy mértékben. A szántóföld, rét, kert területe gyarapodott. Ez a szaporodás leginkább a le :rlŐk óvására történt. A legelők a városi földeken csaknem kétharmad résszel csökkentek de viszonl agosan kisebb aránjnv kevesbedés 9 város "gesz határán belül is szembetűnő. A legelők csökkenése, az egyéb művelési i'.g. k rovásár0, a gazdálkodás beiicrjessé vábHájiaií jfmer^p jele. A legnagyobb szaporulat a szántófölden, javára mutatkozik mindenütt. A kerti gazdálkodás már inkább magánföldeken terjedt el nagyobb, de még mindig nem kielégítő mértékben. Ma, amikor Európa agrárállamait a tengerentúli államok versenynyel szorongatják, az egyoldalú szem termelési nem jelent többé szilárd alapot. Erőteljesen kellene fejleszteni tehát a kerti gazdálkodást, az ipari növények és gyümölcs termelését A kimutatásunk szerint, a kertgazdaság fejlesztése, illetve fejlődése, sajnos, mindössze egy pár száz holdra terjed. A városnak kellene itt jó példával előljárni. Nem értendő ezalatt sem a rizstermelés és más hasonló trópusi termények kudarcot igérő meghonosítás! kísérlete. Szó lehetne inkább az elveszett délvidéki szilvatermésünk pótlásáról, továbbá mezőgazdasági ipari üzemekről, amelyek közvetlenül á mezőgazdasági termelésre támaszkodnak (szesztermelés, cukorrépa, gyümölcskonzervipar stb.) A szöllőmüvelés szintén csak a ma*gánoso1j földjén talált kedvt ző fogadtatásra. Talán jobb' igy, mert a mai borkrizis aránylag inkább elviselhető a gazda, mint a bérlő részéről. Az eladási lehető^', megkönnyítése a város nemes feladata lenne. Az erdőterület általában csőkkent, viszont a város erdőállománya szaporodott. A fásításnak sokkal nagyobb lendületet kellene ádn! s itt is a városnak kellene kezdeményezni. A város földjéből aránylag nagyon kevés van házikezelésben. Bérletekre oszlik fel ez a nagy birtoktest. Az agárárpolitikusok általában helgeslik, ha a községi birtokok hasznosítása bérleti rendszer utján történik. A bírtoktalan szegény népet kell igy kisbérletek utján földhöz juttatni. >Szeged bérleti politikája, szép példája a községi birtok szociális hasznosításának «• (Buday László: Agrárpolitika.') A bérlők zöme (36.000) 25 évre bérli a földet. Azonkívül 6000 bérlőnek van 10 éves szerződése. A bérlőre nézve bizonytalan rövidbérlet és az agrárpolitika által nem helyeselt örökbérlet között ez a helyes középút. Megadja a lehetőséget a bérlőnek, hogy minél becsületesebben gazdálkodjék, hiszen nemcsak magának gazdálkodik már, hanern egy felnövő nemzedéknek is. A város pedig időközönként revízió alá veheti a bérleti viszonyt. Örökbérlet (alakilag 99 év) 2*6. « évre kötött bérleti szerződés 372 van. E k« véglet között, a hosszabb-rövidebb időre kötött bérletek száma alul marad az ezren. Ami a vitézi telkeket illeti a város nem v0|, nagyon bőkezű, mindössze 225 H. földet adot Felsőtanyán e hazaűias célra, "" Major. Mikm