Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-23 / 188. szám

SZCCED. szerkesztőség: Somogy! ucca 32. L em. Telefon: 13-35.^Kladóhlvolnl, K rtlcsönltönyviör és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. - Nyomda ; l íiw ),ípdl ucca 19. Telefon s 16-34. TAvIroll levélcím: Déimagyarország Szeged. Szombat, 1930 augusztus 25 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 188- szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken .és Budapesten 3-eo, kUlfülditn 6-4O pengd. — £gyes szám Ara I»étRöznap 16, vasár- és Ünnepnap i4 HU. Hirdetésele felvétele tarifa szerint. Megjelenfk hétíö kivételével nopnnla reggel Kereskedelmi mérleg és fiietési mérleg Gazdasági helyzetünket a külfölddel szemben két szám fejezi ki. Az egyik a kereskedelmi, a másik a fizetési mérleg egyenlege. A kereskedelmi mérleg egyenlegét megkapjuk, ha az árukivitel és az árubehozatal végösszegeit állitjuk szembe egymással. Ez mutatja meg, hogy a nemzetközi árucsere végeredményben haszonnal vagy veszteséggel záródott az országra nézve. Bármennyire fontos ennek megállapítása, egymagában a kereskedelmi mérleg nem nyújt képet valamely ország és a külföld közötti gazdasági viszonyról. A kép csak akkor teljes, ha figyelembe veszszük a kölcsönös tőketartozásokat, kamatterheket, az áruforgalomból eredő tartozásokat és követeléseket, az idegenforgalom aktív és passziv tételeit, szóval felállítjuk az ország fizetési mérlegét. Éveken keresztül minden okunk megvolt, hogy aggodalommal szemléljük kereskedelmi mérlegünk fokozatos megromlását. Azok a többletösszegek, amelyeket árukért fizettünk a külföldnek, ijesztő mértékbeli növekedtek és 1928-ban behozatalunk 370 millió pengővel multa feiül a kivitelt 1929-ben ez a behozatali többlet váratlanul lecsökkent 23 millióra. Az idei első félév ideiglenes statisztikai adatai szerint kivitelünk már valamivel meghaladja a behozatalt. Ha tehát csak a kereskedelmi mérleg alapján akarnánk elbírálni gazdasági helyzetünket, akkor azt kellene mondani, hogy a viszonyok kedvezőre fordultak. Megszűnt nálunk az az állapot, amely állandó panasz tárgya az összes agrár államokban. Az idegen ipar nem használ ki bennünket, hiszen mi többet viszünk ki külföldre, mint amennyit behozunk. Ismételjük, hogy ez a tétel igaz lenne, ha csak a kereskedelmi mérleget kellene figyelembe vennünk és igaz volna, ha magának a kereskedelmi mérlegnek a megjavulásában is nem mutatkoznának aggasztó körülmények. Pedig ilyenek bőségesen vannak. Az eltolódást már a mult esztendőben nemcsak a kivitelnek az emelkedése, hanem az igen erős mértékben a behozatal lecsökkenése idézte elő. Egy év alatt 130 millió pengővel csökkent behozatalunk. Aligha tételezhetjük fel, hogy ezt a 130 millió pengő értéket, melynek túlnyomó része az iparra esett, a hazai ipar állította volna elő. A korlátolt kapacitással dolgozó gyáripari és kisipari üze-, j^ek és a forgalom nélküli boltok nem ezt bizonyítják. Á logikai következtetés másra utal. A válság következtében általános elszegényedés van az egész vonalon és ekkora, sőt még nagyobb összeget tesz ki a szükségletek kényszerű megszorításának juérve, amely a vevőket a vásárlástól való 'artózkodásra késztette. Bármennyire örVfmdetes tehát önmagában, hogy javul kereskedelmi mérlegünk, ez esetben ez elszegényedésünknek egyik bizonyítéka. . Más képet kapunk, ha felállítjuk a fizeti mérleget is. A központi statisztikai hivatal közlönye most tartalmazza a fizeesi mérlegnek 1929. évi adatait. Mit mustnak ezek az adatok? Azt, hogy keres'"delmi mérlegünk megjavulása mellett is a mult esztendőben kerekszámban még mindig 173 millió pengőt tett ki fizetési mérlegünknek a passzívuma. Ebben az összegben legjelentősebb tétel gyanánt szerepel az a 157 millió kamatteher, amelyet az idegenben felvett kölcsöneink után fizetnünk kellett. Ehez járul még az idegenforgalomnak 41 milliós és a külkereskedelmi mérlegnek 23 milliós passzívuma. Aktiv tételünk ezzel szemben a fizetési mérlegben egyetlenegy állott: az az öszszeg, amelyet kivándorlóink küldtek haza Magyarországba. Ezek a tételek adják a fizetési mérleg 173 milliós passzívumát. Csekélyebb mértékben ugyan, de vettünk fel a mult évben uj külföldi kölcsönöket is. Ezek hozzászámitásával a statisztikai hivatal kimutatása szerint a mult évben eladósodásunk a külfölddel szemben nem 173, hanem 208 millióval növekedett. Az állandóan passziv fizetési mérleg hozza magával, hogy adósságainkat csak adóssággal tudjuk fizetni és az eladósodás irányzata felfelé enjelkedő vonalat mutat. Van-e remény arra, hogy ebből a gazdasági dilemmából, amely az országnak állandó vérvesztét jelenti, kiszabaduljunk? Azzal tisztában kell lennünk, hogy elszegényedésünk és tőkeszegénységünk mellett a külföld tőkeeszközeinek igénybevételét nem nélkülözhetjük. E megállapítás keretén belül azonban döntő fontosságú, hogy bármely kölcsön, amelyet felveszünk, csak produktív célokat szolgáljon és emberi számítás szerint termékenységének százalékos kifejezése magasabb legyen, mint a kamatteher, amelyet érte vállaltunk. A másik követelmény mezőgazdaságunk intenzitásának állandó fokozása és iparunk céltudatos fejlesztése. A gazdasági elzárkózás politikája nem lehet ugyan ideálunk, mert a természetes árucseré megkötése nem haszna az egyetemes gazdasági életnek, de ha nálunk nagyobb, gazdagabb és hatalmasabb államok igy cselekszenek, nem vonhatjuk ki magunkat a világgazdasági irányzat alól. Arra kell törekednünk, bogy mindennel, amivel csak lehet, ellássuk magunkat. Ha az elzárkózás vámpolitikájának és az áruforgalmat megnehezítő kereskedelmi szerződéseknek mai korszakában csak résel? maradnak, ahol idegenbe juthatunk, a belterjes gazdasági politika kiépítésére kell koncentrálnunk minden erőnket. Hor&almas lisz fpalolíal A prága—pozsonyi utasszállítógép Iglau fölött vi&arba Kerüli és beleül Között egy &áz tetejébe — A motor felrobbant, a Sds lángba borult (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: Pénteken délntán Csehszlovákiában borzalmas repülegépszerencsétlenség tőrtént, amelynek eddig tíz halálos áldozata van. A csehszlovák repű'őlársaság Prága—Brünn—Pozsony között közlekedő utasszállító repülőgépe Iglau felett felhőszakadásszerű viharba került. A pilóta elvesztette tájékozódó képességét és le akart szállni. Az utolsó pillanatban vette észre, hogy gépe egy ház fölé került. A pilóta ekkor már nem tudta megváltoztatni a repülőgép irányát és a hatalmas utasszállító repülőgép a ház tetejébe ütközve felborult és részben a házra, részben a ház udvarába zuhant. Amint a repülőgép rázuhant a tetőre, a motor felrobbant és nemcsak a gép, hanem a ház is pillanatok alatt lángba borult. Nyomban fellármázták a tűzoltókat és a csendőrökkel együtt hozzáfogtak a mentési munkálatokhoz. A repülőgépen négy utasnak már csak ko rommá égett holttestére bukkantak, mtg hat utas a kórházba szállítás közben meghalt. A katasztrófa halálos áldozatai közül eddig ötnek a személyazonosságát sikerült megállapítani. Súlyosan megsebesült egy prágai ügyvédjelölt és egy prágai mérnök. Könnyebb sebesülést szenvedett egy leímeritzi kereskedő. Brünnből jelentik: Az Iglau környékén Fried ríchsdorf mellett ma délután történt repülőkatasztrófáról még a következő részleteket jelentik: A csehszlovákiai Aerovállalat O. K- Ford nevü monoplánja az iglaui főpályaudvar és a friedrichsdorfi téglagyár kőzött zuhant le. A gép egyik része a földbe fúródott, a másik kigyulladt. A gép romjai alól négy megszenesedett holttestet húztak ki, három férfit és egy nőt A halottak között volt a pilóta és a mechanikus is. Kilenc utast kórházba szállítottak, ahol közölök hat utas rövidesen meghalt. A többi három utas is megsebesült, közülök kettő súlyosan. 55 év ti ián az északi sarkvidéken megtalálták André mérnök és társainak holttestét (Budapesti tud ősitőnk télefonjelentése.j Oslóból jelentik: A lapok jelentése szerint a Ferenc József-föld közelében fekvő Viktóriaszigeten egy norvég tudományos expedíció rátalált az 1897-ben eltűnt André svéd mérnök holttestére. André mérnök harminchárom évvel ezelőtt léggömbön indult el a Spitzbergákról és azóta nem adolt életjelt magáról. Néhány évvel ezelőtt olyan hirek terjedtek el André és társainak haláláról, hogy egy vad eszkimó törzs gyilkolta le őket. Ujabb jelentés szerint az expedíció tagjai rábukkanlak André két társának a "holttestére is, még pedig konzervált állapotban. Megtalálták a mérnök holtteste mellett az útinaplót is, amiből kiderül, hogy André túlélte társait. Léggömbjük defektet kapott, irja le a szerencsétlenséget naplójában a mérnök, kénytelenek voltak leszállani a jégmezőkre, ahol addig gyalogoltak, amig az éhségtől és fáradságtól kimerülten össze nem estek. Svedenberg ezredes, aki jelen volt, amidőn André léghajójával a Spitzbergákról felszállott, kijelentette, hogy a csónak és a szánkó