Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-20 / 186. szám

440 ÜÉLMAGYARORSZAG 1930 augusztus 24. Szőrméjét MOST vegye meg, bundáját MOST alakittassa és javíttassa MEWTUS szlicsnél, Tábor ucca 7. szám. (Adóhivatallal szemben.) lí)4 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László w 24 Besenyeí. 'Az 1522. &ví egyházi tizedlajstromban szerepel Besnyey Pál az Árokhát-utcában, Beesnyey Mihály és Beschywy Ambrus. Beski. 1842-ben Beski József a rókusi uj temetőre egy frtot adott. Besskó. Rókuson 1850 óta ismert család. Besskó József és Szabó Ro-31 fia, ifj. Besskó József 1875 december 20. született. \Hamvasuti hivatalnok. lettelheim. Bettelheim Mihály lS34-Vn tagja a kereskedői testületnek. 1860-ban a belvárosi kaszinónak is tagja. \ család egyik leszármazottja, Bettelheim Mór (később hírneves pesti ügyvéd), 1890-ben nevét Bedő-re változtatta. Mezdán. Fel kell tételeznünk, hogy két ilyen nevü családunk volt, még pedig mindkettő Rókuson. Az egyik Bezdány-nak irta a nevét, a másik Bezdán-nak. 1842-ben Bezdány, Ferenc a rókusi uj temetőre 5 frtot adott és ugyanilyen adománnyal szerepel Bezdány Antal. Ez a Bezdány Ferenc 1848-ban rókuson megválasztott városi képviselő volt. Az ugyancsak Rókuson élt Bezdány Péter 1842-ben 2 frtot adott a rókusi temetőre. A plébánia anyakönyveiben már 1810 előtt szerepelnek ugy a Bezdányok, mint a Bezdánok, de hogy nemesek lettek volna, *vunak az anyakönyvekben nincsen nyoma. A föntebb 'miitett Bezdány Ferencnek Szűcs Rozál volt a felesége. Ebből a házasságból született: 1. Teréz, aki Varga István felsővárosi polgárhoz ment nőül; azőfiuk volt Varga Ferenc belvárosi npát. 2. Ferenc, sz. 1817 junius 4., rókusi plébános. Vele kapcsolatban azt irja Czimer Károly a beivárosi kaszinó történetében, hogy »a Duna melletti Bezdán faluból költözött1 Szegedre a~. elszegényedett nemes bezdáni Dobosi család a francia háborúk idejében; egyik ága Csongrádmegyébe származott át; megyei hiva'qlba került, a nemességet s vele a Dobosi nevet megtartotta; a másik, a szegedi ág,, a swgenyebb a városi polgárok közé vétette fel magát, a Dobosi nevet elhagyta és lassanként a Bezdán alak állandósult a polgári á{, családi nevéül.* Mindezekben a dolgokban igen sok a valószínűtlenség. BácsBodrog vármegye nemeseinek jegyzékében sohasem szerepeltek sem Bezdánok, sem Bezdányok, sem Bezdáni Dobosok, sem Dobosiak. Egy Dobos Péter 1483-ban élt Bácsmegyében (amikor Bezdán falu még nem létezett), de ebben a megyében a Dobosoknak azóta nincs nyoma. A francia háborúknak kevés köze lehetett a Bczdánokhoz és érthetetlen, hogy a magyar hangzású Dobosi nevet éppen Szegeden tették volna le az idegen hangzású Bezdán név kedvéért. De ha ugy tőrtént volna minden, ahogy Czimer elmeséli, akkor is a Bezdáni név maradt volna fenn, a magyar nyelv törvényeinél fogva, mely mindig melléknevet csinál a szárma'ást jelölő magyarországi helynévből. De bármily valószínűtlen is Czimernek az előadása, nem bizonyos, hogy valótlan. Bezdány Ferenc a lyceumot, mint kispap Temesvárott, a theológiát pedig Bécsben végezte; közben a pesti egyetemen filozófiai doktori cimet szerzett. 1841-ben szentelték fel, 1848-ban kisteleki plébánossá választották. Mikor 1849-ben az oroszok közeledtek Kistelekhez, Bezdány plébános a harangokat félreverette s a helyzetet teljesen félreismerve, a népet felszólitolta, hogy kaszával és ásóval támadja meg az oroszokat. Ezek sortűzzel feleltek és sok kisteleki polgár elvérzett a céltalan ellenállásban. A plébánost vasraverve vitték Pestre az Újépületbe, ahonnan Pallavicini ezredes-hadbíró Kreminger prépost kérésére hazaengedte. Bezdány Ferencet 1863ban rókusi plébánossá választották meg, de rö'dd betegsége után 1864 julius 3-án meghalt. ozimer Károly előadásának ellentmond az a tény, hogy a 'áros polgárai közé nem a francia háborúk lején, hanem 1773-ban vették fel »Bezdán (Dobos) Andrást«r aki azonban nem Bezdánból, hanem Érsekújvárról jött Szegedre. Lehet, sőt valószínű, hogy íz az előbbitől különálló család volt; miután azonban ebből a családból ketten papok lettek és sohasem emlegették a Varga apáttal való rokonságot, szinte lehetetlenségnek látszik hogy ugyanabból a családból származtak, amelyből Bezdány plébános. Szücs-utca és Bercsényi-utca sarkán lakott Bezdán Márton és neje,. Varga Júlia. Ezeknek leányaik is voltak; fiaik: 1. József, sz. 1866 március 19. Makai plébános, prelátus, püspöki helynök. 2. János, sz. 1874 jánuár 8., volt szegedi börtön-lelkész, később kisteleki plébános. Bezdán Márton az árviz alkalmával családjával Hódmezővásárhelyre menekült és ott is halt megL Ezenkívül még egy Bezdán volt ismeretes Szegeden: Imre, aki 1872-ben a Liszt-utcai később pedig a Szent György-téri iskola tanítója lett. 1881-ben halt meg tüdővészben. Bezdeczky. A XVIII. század elején élt itt ilyen nevü család. Bezdeczky Jakab 1726-ban Babarczy Ferenccel együtt bérelte a várostól a palánki révátkelést Beznovszky. Tekintélyes felsővárosi család volt. Beznovszky Antalt 1848-ban városi képviselőnek választották. Béby. Valószínűleg a mai Ö-Bébáről elszármazott család. 1522-ben a tizedlajstrom szerint Béby Máté, Mihály, Balázs és Benedek szegedi lakosok. Békéi. Friedmann Miksa szegedi lakos 1868ban nevét Békei-re változtatta. Ennek fia, Békéi Nándor e század elején hirlap-irodát nyitott. Bényei. Bleyer Zsigmond szegedi lakos 1875ben nevét Bényei-re változtatta. Bérczy. A Szilber család egyik ága. Szilber Antal, 1843—44-ben a város egyik követe, 1846-ban nevét Bérczy-re magyarosította. 1848ban á szegedi ifjúság egyik vezére volt. Március 18-án felhúzta a városháza tornyára a nemzeti lobogót s a nép előtt felolvasta a 12 pontot. A május 14-iki közgyűlésen tanácsnoknak válaszották. Tagja volt a városi hadi választmánynak is. A május 25-iki közgyűlésen három köböl búzát ajánlott fel a honvédelem céljaira. 1849 junius 6-án lemondott a tanácsnokságról, mert az országos itélő törvényszékhez közbirónak nevezték ki. 1849ben bujdosott egy ideig, majd amikor jelentkezett, Pesten az Újépületbe zárták. Kegyelmet kapott, de évekig rendőri felügyelet alatt volt. 1861-ben főkapitánynak válaszották meg. Ugyanekkor képviselőjelölt is volt a II. kerületben, azonban Dáni Ferenc 250 szavazatával szemben csak 239 szavazatot kapott. 1866 április 6-án halt meg 62 éves korában, májsorvadásban. Béró Borbála volt a felesége. Egyik leányukat, Paulát Szabados János szerkesztő, később tanácsnok vette nőül. Másik leányuknak, Vilmának Babarczy József ügyvéd volt a férje. Idősb Bérczy Antal és Béró Borbála fia volt Bérczy, Antal, sz. 1844 október 12. \ város szolgálatában volt, mint alkapitány, később, mint árvaszéki ülnök. 1903-ban vonult nyugalomba. A felesége Kovács Ferenc algyevj uradalmi gazdatisztnek volt a leánya. Bérczy Kálmánról csak annyit tudunk, hogjj Szent Tamásnál mint hadnagy vitézül harcolt Földváry zászlóaljában. Szilber Benő 1861-ben változtatta nev# Bérczyre. Szilber Benő 1848-ban aljegyző volt. Béró. Nagyon tekintélyes família volt, Rókuson telepedett meg. 1805-ben Béró András »volt szücsmestert*, mint tisztességes, jámbor embert rókusi temp. lomatyának választották meg hatvan forinl évi fizetéssel. Béró a megtiszteltetést elfogadta, de a fizetést nem. Két évig volt templomatya. A templom mellett az ő házában nyilt meg 1826-ban az első rókusi iskola; az épületet addig »hetelő háznak« hivták; a város 300 frt évi bért fizetett érte. Béró András 1810-ben az Iskola-utcában is építtetett egy kétemeletes házat; ez volt az első kétemeletes ház Szegeden. Béró János 1832-ben a népszószólő segédje. 1833-ban már ő a szószóló és mint ilyen, a »válaszott község*, (azaz a közgyűlés) elnöke. Erélyesen követelte, bár eredménytelenül, hogy a tanács a plébánosválasztási jogot en« gedje át a választott községnek. Béró János kispap az 1831-iki kolera alkalmával nagyon buzgólkodott a betegek ápolásában. Béró Ferdinánd 1848-ban 800 frtot adot! kölcsön a városnak, Béró Anna pedig 2200 frtot. Béró Borbálát Bérczy Antal vette nőül, Béró Jozefát pedig Vadász Manó. Legfobban, legszebben és Iegjulány osabban mázol ét fényez, CfÓhli Icflfán mázo10 és fényező 58 I OIGIIII lOlVCBIÍ szeged, Mikszáth K. a. 5. | C

Buciweisi serépkélyhék különféle szín és méretben kaphatók LANDESBERG -SSSET SZEGED. Az összes építkezési anyagok legfőbb beszerzési forrása. Dunaparton Budapest ssss^*. UJ vezetés mellett ajánlja: Előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon: Egy ágyas uccai P 10—16-ig udvari . . . . P 6—10-ig Két ágyas uccai dunaparti . »P 24—40-ig . ; . ..... P 20—24-ig , , udvari P 15—18-ig A jobb szobák árai fürdőszobával értendSk. Minden szobában hideg és melegvíz, telefon és r&rno. Éttermi árak.: Complett reggeli: kávé v. tea v.kakaó egy tojással, vajjal és jam-el . . . P J-J* Kitűnő ebéd v. vacsora menü • P Kitőnő ebéd v. vacsora menő előétellel p Ezen lapra Hivatkozással a szobaárakhói ktllön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 2-3 nappal elob eszkiizlendö. Bristol-szálloda szobáiból és terrasszáról kilátás nyílik a Dunára és a budai hegyekre. jt főbb Szegeden, Horváth Mihály 15?" sajt, vaj és csemege, fűszer Sí"; Schimmerlingnél,