Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-03 / 173. szám

r SZEOEO. Szerkesztőség: Somogyi ucca jí. L em. Telefon: 13—33. - Kiadóhivatal, giflcsHnktSnyvtár és fegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon ? 306. Nyomda LBw Upól ucca 19. Telefon : 16—34. TAvIrnil ^ levélcím: DélmaoyaronzAg Szeged. Vasárnap, 1950 auguszíus 3 Ara 24 fillér VI. é^-folyam, 173. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-ao vidéken és Budapesten 3-60, KUUSldSn 6-40 pengő. — Egyes szim óra hétközi nap 16, vasár- és Ünnepnap Z4 MII. Hirdetések felvétele- tarifa szerint. Megjelenne héttfl kivételével naponta regg p 1 demokrácia internacionáléja Folynak a készülődések a nemzetközi agrárblokk megalakítására. A dunai konfederáció bölcsőjében ringott a gondolat s a dunai agrárblokkot ringatják naggyá a nagy gondolat örökösei. Alighogy leültek a tárgyaló asztal mellé az agrárblobk bábái, a nemzetközi ipari érdekeltség máris félreveri a harangot az ipari államok blokkjának megalakítása mellett. Az agrár államok blokkját, ha megalakul, követni fogja az ipari államok blokkja s a két blokk nemzetközi harctereken fogja folytatni azt a harcot, amit eddig a nemzeti politika deckungjai mögött vívtak meg a láthatatlan célokért a látható csapatok. Mi lesz az agrárblokk? Internacionáléja az agrárérdekeknek. S mi lesz az ipari államok blokkja? Internacionáléja az ipari tőkének. Ez az internacionálé meg volt eddig is, de eddig csak kartellszerződésekben, holdingalapitásokban, eladási rayonirozásban — párnázott szobák mélységeiben, páncélszekrényekben őrzött szerződések megállapodásaiban élt Az agrár államok blokkja most megadja a tőke internacionáléjának a nyilvánossági jogot s a belépőjegyet a moralitás csarnokába. Elvégre, ha a legelsősorban hazafiasnak tartott mezőgazdasági érdekeltségek nem'zetközi megállapodásokat köthetnek egymással, ha a román mezőgazdasági érdekeltség a román fogyasztó, a magyar mezőgazdasági érdekeltség a magyar fogyasztó ellen kezet foghat egymással, ha a mezőgazdasági érdekeltségek saját nemzetükbeli fogyasztóikkal szemben kérhetik egymás támogatását és segítségét, akkor az ipari tőke, mely sokkal hamarabb emancipálta magát a nemzeti jelszavak és nemzeti kötelességek uralma alól, nyilt sisakkal keresheti a nemzetközi támogatást saját nemzetebeli fogyasztójával szemben. Most nem az feladatunk, hogy kritikával kisérjük ezeket a jelenségeket és törekvéseket. Most csak a tényeket regisztráljuk, megállapítva azt, hogy vagy már van, vagy a legközelebbi időben lesz már internacionáléja minden társadalmi osztálynak, minden társadalmi törekvésnek, minden világnézletnek, mely tömegek megmozditására hivatott, minden vallásnak és minden felekezetnek, mely egyetlen nép, vagy egyetlen nemzet kereteiből kilépett, internacionáléja van sok foglalkozási ágnak is, sőt internacionáléja van már nemzeti szervezeteknek, van zöld, fehér, fekete, vörös internacionálé, egyedül csak a polgári demokráciának nincs internacionáléja, egyedül csak a polgári demokrácia vivja nemzettestekre tagolt küzdelmét az internacionálékba szervezett nagytőke és az internacionálékba szervezett munkásság mellett. A polgári demokrácia egyformán messze áll a nagytőkétől és a munkásságtól s a tragikum az, hogy amikor a nemzeti határokon belül is kénytelen lenne viselni a számbeli, a felkészültségbeli inferioritás szerepét, amikor a nemzeti határokon belül érdekeinek felismerésében, eltökéltségében, elhatározásában is gyöngébb, mint a két másik tábor külön-külön, akkor még ellenfeleinek egyre bővülő, egyre t;íguló, egyre hatalmasodó s egyre ujabb és ujabb forrásból táplálkozó nemzetközi szerbivel, egyre jobban kiépülő s egyre iobban megszervezett internacionáléival is szemben találja magát. A nagytőke és munkásság két hatalmas frontja, a nagytőke és a munkásság sorkatonasága áll szemben a polgári demokönkéntesekbői toborzott guerilla-csapatával. Mi lehet ennek a harcnak vége? Meddig lehet még helytállásra bírni lelkesedéssel s a jövő generációval szembeni kötelességeikre figyelmeztetéssel meddig lehet még a lelket tartani a demokrácia önkénteseiben, akiket személyes érdek nem vezethet s akik a legátütőbb győzelem esetén sem zsákmányolhatnak igazságaik elismerésén tul semmit. Meg kell szervezni a polgári demokrácia internacionáléját. A polgári demokrácia számára nincs más ut: vagy bevonja lobogóját mindenütt, vagy megkeresik, megtalálják küzdő csapataik egymást. Ha a nagyipari tőke, ha a mezőgazdasági tőke nemzetközi blokkban szervezkedik, akkor a polgári demokrácia sem folytathatja nemzettestekre tagolt küzdelmét. Egységesíteni kell a harcteret s egységesíteni kell a csapatokat. Mert elpusztulni s elpusztítani a harcosok morális és szellemi erejét az országhatárokkal szétszaggatott harcmezőn is lehet, de eredményt elérni csak akkor lehet, ha a polgári demokrácia is átveszi a szervezkedés bevált rendszerét s a hadviselés kipróbált eszközeit A rendőrség és a hindu nacionalisták véres barrlkádharca Bombayban Letartóztatták a pánindiai kongresszus elnökéi (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bombayből jelentik: Hosszabb szünet után pénteken délelőtt ismét súlyos zavargások törtek ki a nacionalisták és az angol rendőrség között. Az európai negyed határán táborozó hindu tömegek, amelyek régóta farkasszemet néztek a rendőrökkel, pénteken délelőtt megtámadták a rendőrséget, be akarták hato'ni az európai negyedbe. A rendőrök elállták a nacionalisták útját. Rövidesn véres uccai barrikádharc fe'lődöll ki, amelynek során — az eddigi felenlések szerint — háromszázan sebesüllek meg. Másfélórai harc után a rendőrségnek sikerült a nacionalistákat a benszülött.negyedbe visszaszorítani. ... A tüntetők vezérét, Patelt, a p'ániridiái kongresszus elnökét és Malaviját letartóztatták és beszállitották a fogházba. A kongresszus elnökének letartóztatása az amúgy is felizgatott tömeget a végsőkig elkeserítette. A törvényszék épülete előtt hatalmas tömeg tüntetett a le1 tartóztatott vezérek mellett. A rendőrség és a nacionalisták között állandó harcok folyj nak. A hindu üzleteket a nemzeti gyász jeliül sorra bezárták. R hinduk a vonat elé fekszenek, hogy megakadályozzák az angol textiláru iievlfeléf Bombag, augusztus 2. A külföldi textiláruk ellen irányuló bojkottmozgalom ujabb módszerekkel folyik tovább. Gandhi hivei és az önkéntesek a pályaudvarokon megakadályozzák a textiláruk szállitását. A pályaudvarra menő szállítmányokat átkutatják és ha a szállítmányban textiláru is van, a kocsik elé fekszenek, hogg továbbhaladásukat megakadálgozzák. A rendőrség 15 önkéntest letartóztatott. Péchy Erzsit súlyos autószerencsétlenség érte Autója előzés közben összeütközöl! egy másik autóval Székesfehérvár, augusztus 2. Szombaton délután a siófoki országúton Székesfehérvár mellett, 6 kilométernyire a budai sorompótól, sulyo autószerencsétlenség történt. Péchg Erzsi, az ismert színésznő, délután 4 óra 1 öperckor az áltála vezetett Steyr-autcval, amelyen kívüle helyet foglalt nővére, Péchg Margit, Tavg Tibor nyugalmazott huszárszázados és Schenk János soffőr, az egyik kilométerjelző kőnél előzés közben nekiment az előtte haladó Bp. 23—374. számú autónak amelyet Szulczer József budapesti lakos vezetett. Péchy Erzsi és a kocsi három utasa megsérültek. A művésznő súlyos zuzódásokat szenvedeti mellén, ballapockáján és testének többi részén ír., míg nővére a karját törte. Tavy százados mollén, fején és vállán sérült meg sulyosan, mig a soffőr sérülése jelentéktelen. A súlyosan sérülteket kórházba szállították. Pécgi Erzsi §ibásan elössöít (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Péchy Erzsi autóbalesetének híre a kora esti órákban terjedt el Pesten és mindenütt .nagy megdöbbenést kellett. Különösen azért, mert az első hirek ugy szóltak, hogy a katasztrófánál Péchg Erzsi életét vesztette. Később derült csak ki, hogy a hióbhir nem felel meg a valóságnak. A székesfehérvári közkórházat megrohanták a budapwsH ismerősök, akik telefonon érdeklődtek a művésznő állapota felől. A postának szinte percenkint kellett megnyugtatni az aggódókat. A szerencsétlenség színhelyére rendőri bizottság szállott ki és megállapította, hogy a szerencsétlenséget Péchg Erzsi okozta, oki hibásan akarta előzni az előtte haladó