Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-15 / 183. szám

w ÍO DÉLMAGYARORSZAG 1930 augusztus 17. Kép a dresdai lovas- és kocsilornáról, mely augusztus 10-én került lebonyolításra. A német ka. tonaság legkiválóbb lovasai vettek részi s rendeztek történelmi felvonulásokat korhű jelmezekben. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László - • • 22 Beck. Egy zsidó Beck" család is volt Szegeden. Beck Mór 1873-ban hitközségi képviselőtestületi tag. Becsey. Szegeden mindig voltak ily nevü családok, ami Ó-Becse és Török-Becse közelségével eléggé meg van magyarázva. Az 1522-iki egyházi tizedlajstromban szerepel Bechyey Máté, Miklós és János. Becsei István 1723-ban felsővárosi esküdt polgár. Becsey István, aki Szegeden 1805-ben született, az 1848—49-iki olasz hadjáratban oly vitézül harcolt, hogy Mária Terézia-rendet és »de la Volta* előnévvel bárói rangot kapott. A mortarai és novarai csatában megsebesült. Mint alezredes vonult nyugalomba és Párisban halt meg 1865-ben. Jászai a ma is élő rókusi nemes családok közt emliti a Becseyeket. (Különben ily nevü nemesi család csak Szatmármegyében élt.) Az a Becsei Ferdinánd, aki 1848-ban hadnagy volt a szegedi nemzetőrségnél, nem a régi Becseyek közül való, mert 1848 előtt a Pillér nevet viselte. Becsey Károly dr., Becsey András és Bárányi Rozál fia, 1865-ben született Szegeden. Úgyvéd lett s egyideig képviselője is volt Szeged város II. kerületének. Az 1918-iki forradalom alkalmával a Nemzeti Tanács elnöke «olt Van Szegeden egy olyan Becsei család is, mely Kohn Baruchnak a leszármazottja. Becsüs. Az 1522. évi tizedlajstrom szerint Bechys Tamás a Kőégető-utcában lakott és juhai is voltak. Becski. A rókusi plébánia anyakönyveiben 1850—1879 között szerepel ily nevü család. Bede. Ma már ismeretlen Szegeden. Bede Mihály (sz. 1666.) a török világ után tanácsnok volt. 1721-ben tanúvallomást tett egy boszorkányperben. Beer. Beer Bernát tekintélyes polgár volt a mult század második felében. Lengyel Lőrinc nővére, Katalin (Pollák Sándor és Schatteles Katalin leánya) volt a felesége. Begere. Az 1522-iki egyházi tizedlajstrom emliti Begere Mártont, akinek talán Begre, vagy. Bögre volt az igazi neve. Belnhauer. Szegény zsidó család volt. Beinhauer Salamon 1852-ben a hitközség »kisbirája< volt és valószínűleg a templom »samesze«. Özvegye, Sonnenfeld Janka a zsidó nők temetésénél segédkezett; 1881-ben halt meg 72 éves korában. Bélán. Tekintélyes szegedi szerb család, mely II. Lipót királytól nemességet kapott. Bélán Árkád, a rác lakosság szószólója, a tanács megbízásából a XVIII. S2. végén és a XIX. sz. elején vezette a szeb hitközség ügyeit és rendezte egyházának anyagi ügyeit. 1S22ben temették el a szerb templom kriptájába. A család nevét Bellan-nak is írták". Belányi. Rókuson laknak; valószínűleg azonosak a Pest vármegyében a mult században még élt ily nevü nemesi családdal. Belányi Ferenc került Szegedre és itt Temesváry Izabellát vette nőül. Fiuk: Béla, sz. 1S75 november 8. Hivatalnok. Beleznay. 1876-ban rókusi óvónővé nevezték ki Beleznay Szerénát. 1879-ben áthelyezték' Újszegedre, majd 1882-ben visszahelyezték Rókusra. Katona Ignáchoz ment nőül. Nagyon népszerű volt Rókuson, ahol negyedszázadnál tovább működött. Belgor. Ennek a családnak már századokkal ezelőtt nyoma veszett. Belgor Miklós szegedi fiu 1435-ben a bécsi egyetem hallgatója volt. Bella. 1849-ben a III. honvédzászlóalj önkéntesei közt találjuk Bella Pált. Beller. Régi rókusi család, mely 1820 óta szerepel a plébánia anyakönyveiben. »Bellér« Péter bognármester végezte 1831ben a régi rókusi templom főoltárának faragó munkáit. Ugyanő 1842-ben egy forintot adományozott az uj temető költségeire. Beller Sándor késesmester volt a Kossuth Lajos-sugáruton; háza harmadik volt a régi iskolától, a város belseje felé. Bellosits. Bellosits Péter 1758-ban városi tanácsnok volt. Mária Teréziától nemességet kapott. 1786—90-ben városi főjegyző volt. Belovai. Rókusi család 1820—1850 között. Nevét hol Belovainak, hol Bilovainak irták. Bénák. A szegeden élt Bénák családok nem egy törzsből származtak. Benack Ferenc 1718-ban már nyolc év óta volt huszár a rác határőrségben. Alsóvároson kapott házat, ahol 1723-ban már nem mint katona, hanem mint esküdt polgár szerepel. Bénák György, akit 1789-ben vettek föl a polgárok közé, a trencsénmcgvei Bellusról költözött Szegedre. Bencze. 1522-ben, az egyházi tizedlajstrom szerint, Benchye Imre a Félszer-utcában u kott, juhai is voltak. Bencsik. A rókusi anyakönyvekben 1850^. 1879 közt szerepel ily nevü család. Bentsik Ferenc 1820-ban tagja lett a csízmv dia céhnek. Bende. Nagyon régi szegedi család. Mg, az 1522-iki tizedlajstromban is szerepel e^ Bende Benedek, ki a Lysa-utcában lakott, Bende Istók 1728-ban egy boszorkánypő^. ben panaszkodik, hogy lóvá változtatták a boszorkányok és Zsirosné lovagolt rajta. Bende Imréné 1842-ben 30 krt adott a rókusi uj temetőre. Bende. A városszerte nagyon ismert és mftj, denütt népszerű Bende rendőrbiztos, később alkapitány, nem a régi szegedi Bende családból, hanem a pozsonymegyei Hodosi Bende családból származott, melynek 1604 óta vannak nyomai Pozsony, Nógrád, Hont és Barg vármegyékben. A csalid legkiemelkedőbb | tagja, Hodosi Bende János 1709-ben Nógrádmegye alispánja volt. Ugyanakkor élt egy másik Hodosi Bende János Pozsonymegyében; ennek fia Mihály, Mihály fia László, László fiai: István Pozsonymegyében, Györgyi Pestmegyében, László és Mihály Barsmegyében. A most emiitett Bende Istvánnak három fia volt: János, András, György. Györgynek! ismét négy fia volt: György, János, András,! László. Ez a Bende László, 1802 március 25-én j született és báró Rockonstein Annát vette nőül; Pozsonyban lakott és a mult századi harmincas éveiben két földrajzi könyvet is I irt. Gyermekei: György, László, József, Ferenc, Ilona, Antal, Lajos. Ezek közül a legídö-1 sebb, György, Szabadkára került, ahol Jaszlity Máriát vette feleségül. Bende György 1850-1 ben halt meg Szabadkán, özvegye pedig 1893-1 ban. Gyermekeik: 1. Karolina, meghalt 2. Julianna, meghalt 3. Etel, meghalt. 4. István, meghalt 5. Pál, meghalt. 6. Antal, sz. 1849 február r/-én szegeden. I A piaristákhoz járt majd katonaiskolába ad-8 ták Triesztbe s a kadetiskola elvégzése utáni Pólában volt tanfolyamon. A königgraetzi csa-| ta után, mint kadetot szabadságolták. Városi | szolgálatba lépett és 1872-ben rókusi rendőrbiztos lett. Az árviz idején nagy szolgálatokat | tett a város népének s ezért a királytól aranyi érdemkeresztet kapott. 1896-ban alkapitánnyál nevezték ki. 1921 junius 16-án halt meg. Al város közönségének rendkívüli részvéte nyi-| latkozott meg a temetésén. Bende Antal | Várady Ignácnak leányát, Várady Máriát vettel nőül, aki 1858 augusztus 5-én született Kétl fia maradt: [ 1. György, sz. 1894 január 21-én. A Szeged-| Csongrádi Takarékpénztár tisztviselője. Fele-| sége: Mayer Kató, sz. 1902. 2. László, sz. 1895 szeptember 26. Felesége:! Jakabfalvi Jakabffy Rózsa, sz. 1900. FÍUKJ| Miklós, sz. 1922. . A Hodosi Bende család cimere: zöld hal-| mon futó fehér ló, felette jobbról csillag; sisakdiszből kiemelkedő kar három kalás tart. Ebből valószinü, hogy az egykori neu ségszerző gazdálkodó volt. Nag ymosáshoz minden tizletben iC mosószappant kért®?. hm*,< gazdaságos. Gyártja: VlgS,re*e 7,1 Mikszáth K. neoa 1. sz. Telefon 18—"1 99 HAL! SÍSXrőf ZSgfr, vágott harcsa, vágott ponty mérsékelt áron, ||j|J (keszeg) kg.-klnt 60 fillére* arl»an| flntalffy és Társa "SBÍiÖ Bangí>a dinnye lesz e llltott áron vásárolható Károlyi ucca 4. sz. alatt. Csak a£?í&eoe3e''