Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-14 / 182. szám

I cigöED. Szerkesztőség: Somogyi ucca I 22. i- em*Tele,on: Í3-33. - Kiadóhivatal, I 'jiícsönkönyvMr és Jegyiroda : Aradi I iccn Telefon: 306. ^ Nyomda ; Löw I ! ,pöt ucca 19. Telefon j 16-34. Távirati levélcím: Délmagyarország Szeged. Csütörtök, 1930 augusztus 14 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 182. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten3-60, kUltOldOn 6-40 pengő. ^ Egyes szám ára hétkOz. nap 16, vasár* és Ünnepnap 24 1111. Hir« detések felvétele tarifa szerint. Megjelenik héttő kivételével napnnta reggel 0 csizmapénz, az ítélőtábla, a város és az egyetem Azt a polgármester sem vitatja, hogy a váI rosnak jóval több tisztviselője van, mint amennyi szükséges a közigazgatási munka zavartalan ellátására. Nem is azért halogatja s leépitést, mert attól fél, hogy a számonkérések a leépítés után valamennyi hivatalban | toronymagasságú aktahalmazt fog találni — jelentékenyen kisebb tornyokra méltóztassék I jondolni, mint amekkora a városháza tornya — hanem azért, mert kitalálta valaki, hogy s város erkölcsi okok miatt nem vihet keresztül sokkal kisebb méretű adminisztrációs leépítést, mint amekkorát keresztülvitt az állam, több külföldi ország, Weisz Manfréd, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Back Bernát és Körmendy Mátyás. Tisztviselőkben ennek következtében igazán nem szűkölködünk. Níégis az történt, hogy akkor, amikor a színházhoz városi munkaerő kellett, odatették az egyik számvevőt külön díjazás mellett, a zálogházi igazgatót külön díjazás mellett, pedig az lett volna a helyes, ha csak egy városi tiszt| viselőt osztottak volna be a színházhoz, de az | nem teljesített volna szolgálatot a városházán, I hanem csak a színháznál és nem kapott xx>lna külön díjazást. De a városházán más a szellem, más a rendszer. Csak ez menti, csak ez magyarázza, hogy abban a megállapodásban, amelyet az Ítélőtáblai épületnek egyetemi célokra való átengedése ügyében kilenc évvel ezelőtt az igazságügyminiszterrel kötöttek, arra kötelezték a várost, hogy csizmapénzzel dotálja azokat az Ítélőtáblai szolgákat, akik haza viszik az otthon dolgozó bíráknak az aki tákat. " . . A kultuszminiszter ismert egyetemépitő proI gramja mellett azzal szokott agitálni, hogy lehetetlen, hogy a környező államoknak több, modernebbül kiépített, dúsabban fölszerelt egyetemük legyen, mint nekünk. Azt az előnyt nem adhatjuk meg az utódállamoknak, szokta mondani a kultuszminiszter, hogy módjuk legyen velünk szemben csak formai bizonyítékok' alapján is kulturfölényre hivatkozni. Most ne vitatkozzunk a kultuszminiszteri programmal. Fogadjuk el, hogy elejétől végig helyes. Nagy nemzeti kötelesség, sőt hivatás lerovása az uj egyetemek gyors tempóban yaló fölépítése. De az állam, az egész állam építsen és ki merné kétségbe vonni, hogy a kormányt az uj egyetemek helyének kijelölésénél kizárólag az országos érdek és a nemheti jövő nagy szempontjai irányították? Szeded ezzel mindig tisztában volt. A szegedi ^"'Zgyülés nem is azért áldozott az egyetemre több mint tízmilliót, mert attól félt, h°gy máshol építenek a kolozsvári egyetemnek uj hajlékot, ha Szeged nem fizet. A szepdi közgyűlés erején messze fölül akart bekapcsolódni az újjáépítés munkájába. A szegedi közgyűlés, mert tehette, átvállalta az államtól a sürgős nemzeti feladatok teljesítési 'erhének egy részét. A szegedi polgár pedig, jttmt már máskor is nagy időkben, felfüggeszette régi jogos kívánalmait a város hatosáéval, vagyonával és jövedelmével szemben, .szegedi polgár járja kövezetlen uccáit, lakáI ^ha kifolyókról hordja a vizet, szenvedi csatornázatlan árkainak bűzét, nedves lakások I -/'kos dohosságát és penészét, de tízmilliót "'adott az államnak, hogy belesegítsen kulturlényünk megőrzésének, megszilárdításának ' efnelésénet: nagy nemzeti munkájába. Mit adott Makó? Mit adott Vásárhely, Orosháza, Csaba, Gyula, Szentes, Csongrád, Félegyháza és mit adott Kecskemét? A szegedi polgárnak most mégis azt kell hallania, hogy Szeged csizmapénzt fizet az igazságügyminiszter kívánságára? Hát a kultuszminiszter közvetlenül nem informálta az igazságügyminisztert arról a hatalmas áldozatról, amellyel Szeged belekapcsolódott a kulturális újjáépítés munkájába s amellyel meszsze túlszárnyalta valamennyi várost? A polgármester nem küldte el az igazságügy miniszter nek gróf Klebelsberg Kunónak azokat a cikkeit, amelyek a legmelegebb elismerés hangján emlékeznek meg Szeged szerepéről s amelyek Szeged magatartását követendő például állítják Budapest elé is? De azt is hallania kell a szegedi polgárnak megint, hogy elviszik innen az ítélőtáblát Kecskemétre, ha a régi épületét záros határidőn belül nem adják vissza. Kinek engedte át az akkori igazságügyminiszter ezt az épületet és milyen célra? Talán a városnak a városháza ideiglenes elhelyezésére? Talán a házikezeléseS színház számvevői irodáit rendezték be ott, vagy a Stefánia-szövetség osztogat tanácsokat áldott állapotú nőknek? Az ítélőtábla épületében a központi egyetem székel. Igaz, hogy, ideiglenes időnek kilenc év, nagy idő. De igazságosan ezt az ügyet az igazságügy miniszter csak a kultuszminiszterrel intézheti el. Tőle bizonyosan megkapja azokat az adatokat, amelyek meggyőzik arról, hogy a nemzeti munkájában páratlanul áldozatkész Szegedet nem lehet se megbüntetni, se megalázni azzal, hogy. az Ítélőtáblát elviszik innen Kecskemétre. Két-három éven belül épülni fog a központi egyetem uj épülete. Az ötmilliós építési költségnek a felét a város átvállalta, mondja • polgármester. Kíváncsiak vagyunk, honnan veszik majd ezt a pénzt? A költségvetés kiadási tételei Ieegyszerüsültek három tételre. Azért, hogy a központi egyetem építésére oda tudja adni a város a két és félmilliót, hol és hogy egyszerűsítenek még tovább? Az eddigi kölcsönök kamatainak, vagy a tisztviselőknek fizetését, vagy. a lovak zaboltatását szüntetik-e be? Bethlen Mariazell-ben vadászik? CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: A Stunde egyik szerkesztője érintkezésbe lépett Hohenlohe herceggel, aki ezidőszerint mariazelli birtokán tartózkodik és megkérdezte, hogy mi igaz azokból a hírekből, hogy gróf Bethlen István magyar miniszterelnök a vendége. Hohenlohe herceg a leghatározottabban megcáfolta, hogy Bethlen István nála lenne vadászaton és kijelentette, hogy fogalma sincs a magyar miniszterelnök jelenlegi tartózkodási helyéről. A Stunde más oldalról olyan információt szerzett, hogy Bethlen István gróf gyakran vadászik Mariazell környékén, a brunni vadászbirtokon lakik és Slika nagybirtokos vendége. A lap szerkesztője a brunni kastéllyal is beszélt, a telefonnál egy női hang jelentkezett, mondván, hogy nem adhat semmiféle félvWlgositást, az urak mind vadászaton vannak és senkivel sem lehet beszélni. Arról, hogy, a vendégek között tartózkodik-e Bethlen István, a női hang nem nyilatkozott Mindezekből azt a benyomást Kapta a Stunde szerkesztősége — irja a lap —, hogy Bethlen István mariazelli tartózkodása nemcsak lehetséges, de valószínű is.. A Wiener Allgeméine Zeitung értesülése szerint Bethlen valóban Ausztriában tartózkodik és pedig kizárólag azért, hogy élvezze Ausztria szépségeit. A mult kedden például a Schneebergen volt és két napig maradt ott Bethlen miniszterelnök a Schneebergről Mariazellre ment vadászni. M bukaresti anlisszemiíave&éri — felmenieiiék Nagy fel&áltorodás Uománéában — 4 „Viitorul" leleplezése egy minisztériumi okmányról (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A bukáresti törvényszék szerdán hirdetett ítéletet Zelea Codreanu hírhedt antiszemitavezér izgatási bünpörében. Altalános meglepetésre a biróság felmentő ítéletet hozott. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen és nagy nehezen tudta keresztülvinni, hogy a fellebberés elintézéséig Zelea Codreanu fogva marad. A felmentő Ítélet egész Bomán'ában határtalan felháborodást váltott ki. A liberálisp-5rli Viitorul szerdai számában bejelenti, hogy csütörtökön egy okmányt tesz közzé, amely a b •! ügy minisztériumból származik és utasilúsokat tartalmaz Zelea Codrzanu számára. A belügyminisztérium felszól11 ja az okmányban Zelea Codreanut, hogy álljon nyugodtan a biróság elé, mert úgysem ítélik el. A Viitorul bejelentése nagy szenzációt keltett Bukarestben és most feszült 'érdeklődéssel várják a bejelentés fejleményeit Bukarestbőr jelentik': Az Adeverul szerint az ország különböző részein ismét fellángólt a forradalomra, gyilkosságra és gyujtogatásra uszító antiszemita és anarchista bujtogatás. A hatóságok egy hétig keresték a mozgalom vezetőit, Danila és Totu diákvezéreket de miután nem sikerült megtalálni őket egyszerűen abbahagyták keresésüket. A máramarosszigeíi gyújtogatás Bukarestből jelentik: Az erdélyi lapok telefonjelentései szerint a máramarosszigeti zsidótemplom teljesen leégett. A tüz kitörése előtt ismeretlen tettesek behatoltak a templomba, feltörték a frigyládát, a tóratekercseket dara-