Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-13 / 181. szám

1 2 üf.LM \(»Y ARORSZ AG 1930 augusztus u A szegedi ipartestület 14 delegáltat küld kl az orosházi iparoskongresszusra „Az iparosságot az aszálynál Is nagyobb károk érték . . (A Délmagyarország munkatársától.) Az Ipartestület elöljárósága kedden délután Kör­mendy Mátyás elnöklésével rendkívüli ülést tartott. Klein Ottó napirend előtt az iparos­ifjuság egy kérését adta elő. Az iparosifjak nevében Vanyó Sándor arra kéri az elöljáró­ságot, hogy kulturális haladásukban segítse elő őket azzal, hogy, az ipartestület termeit bocsássák rendelkezésükre. Körmendy szíve­sén látná az ifjúságot a testületben, miután ez az elöljáróságnak fe réqi vágya. Kötelessége az iparosságnak, hogy otthont adjon az ifjú­ságnak. Marosán Emil a támogatás* dfyan'rccrlékben szeretné nyújtani, ami a lehetú&ógen belül van. Az iparosságnak kulturális nevelésére nagy szükség van, de nem minden termet bo­csa j tana rendelkezésre, mert a terméket jö­vedelmezőség tekintetében teljesen ki kell használni. Hangsúlyozta ezután, hogy a szo­ciáldemokrata iparosok hiába kérték legutóbb a nagytermet, nem kapták meg, pedig ők járulékot is fizetnek'. Az elöljáróság ezután elvben hozzájárult ahoz, hogy az iparosifju­ság megkaphassa a termeket akkor, ha azok' nincsenek elfoglalva. Az orosházi országos ip~aroskongresszussal foglalkozott ezután az elöljáróság. Dr. Gyuris István titkár ismertette a programot, amely­nek keretében bont zászlót az Országos Iparos­párt Az IPOSz ügyrendje értelmében Í4 ta­got küldhet a szegedi ipartestület a kong­resszusra. A 23 szakosztály fogja kiválasz­tani a kiküldötteket Körmendy, Mátyás arra kérte a szakosztályokat, hogy olyanokat küld­jenek ki a kongresszusra, akik valamilyen nexusban vannak az IPOSz-szal, mert azokon kivül csak 14 kiküldöttet díjazhat a testület Az augusztus 29-i esztergomi vendéglősgyü- • lésre egyébként két delegáltat küld ki az ipartestület Bejelentették ezután, hogy a Keresztény­iparosok Országos Szövetsége nemzetközi kongresszust tart Budapesten... Marosán Emil: Ohő, hát ezek is nemzetkö­ziek? (Derültség.) A kongresszusra Körmendy Mátyást küld­ték ki. Az IPOSz Rómába hivta meg az ipar­testületet a kézmüiparosok világkongresszu­sára. Nincs pénze az ipartestületnek, hogy ezen a kongresszuson résztvehessen. A fogadalmi templom ünnepségeibe az ipar­testület is belekapcsolódik. Zászlókkal és céh­ládákkal vonulnak fel. Hoffmann Hugó azt indítványozza, hogy Ír­jon fel a miniszterhez az ipartestület, hogy a kisipari kölcsönöket ne két év, alatt, hanem hat év alatt kelljen visszafizetni. Kis Géza felszólalása után az indítványt elfogadják. A tanonctartásra vonatkozólag azt javasolta ez­után Hoffmann, hogy azt ne vihessék a mes­terek túlzásba. Az elöljáróság az indítványt elutasította azzal, hogy, nem lehet elzárni a nehéz hely­zetben levő ifjúságot attól, hogy az ipari pá­lyán helyezkedhessen el. A mesterképzéssel kapcsolatban az ipartestület az orosházi kong­resszuson olyan előterjesztést tesz, hogy a mestervizsgát minden felszabadult tanonc le­tenni köteles. Körmendy Mátyás elmondja, hogy az aszály­kárt és jégkárt szenvedő kisgazdák adóelen­gedésben részesülnek. A* iparosoknak is ki kell harcolni ilyen kedvezményt hiszen az iparosságot az aszálgnál is nagyobb károk ér­ték. Az ipiarosoknál régen bekövetkezett az aszály, viszont a kirótt adóját fizetni kéli. Ja­vasolja, hogy küldjenek ki bízottságot amely a pénzügyigazgatóságon keresztül arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a kisiparos évközben is felmondhassa az adóját Az elöljáróság elfogadta az indítványt azzal, hogy az orosházi kongresszuson ennek érdeké­ben országos akciót indit meg. A bizottságba Körmendy Mátyást Csányi Jánost Steiner Pált Vénig Gyulát és Sternbera Sándornét küldték ki. „Nem lehet ugyanazon területre különböző árakat megállapítani" A Kurla Ítéletének érdekes indokolása a Boldogasszony-sugárul! íelekkisajátilá­sok Qgyében (A Délmaggarország munkatársától.) A Délmaggarország nemrégiben részletesen be­számolt arról az érdekes kisajátítási pörről, amit a város indított a Boldogasszony-sugárut 1. szám alatti telkek' ügyében. Az előzmények ismeretesek'. A kisajátítási jogot a város megkapta, de a tárgyalások so­rán nehézségek merültek fel. Dr. Horváth Elemér 200 ezer pengőt kért telekrészéért, a város ezzel szemben csak 31.000 pengőt ajánlott fel. özvegy Patakinénak 27.000 pen­gőt ajánlott fel a város, annyit, amennyiárt Patakiné annak idején az ingatlant vette. Pa­takiné sem fogadta el a város ajánlatát. Talpay Mihálynak 17.000 pengőt kináltak in­gatlanáért, négyszögölenkint jóval száz pen­gőn alul, holott a Talpay-ingatlanba beszö­gelő Pálfy—Budinszky-féle 26 négyszögöl te­rületért négyszögölenként 200 pengős árat ajánlott fel a város. Talpay Mihály már az első tárgyaláson kifogásolta telekrészének ala­csony értékű megváltási árát és valamennyi telektulajdonos elutasította a város ajánlatát. Az ügy a biróság elé került, amely ugy dön­tött, hogy bírói szemlét tart a helyszínen. A szemlére meghívást kapott a feleken kivül Ligeti Béla műépítész, a biróság szakértője, Sebestyén Endre műépítész, a város által meg­nevezett szakértő és Tóbiás László felsőipar­i&kolai tanár, a telektulajdonosok szakértőié. A szakértők közül később Ligeti Béla lemon­dott, helyébe a biróság Ottovay Istvánt ne­vezte ki szakértőnek. Az alsó biróság a helyszíni szemle és a szakéitői becslés után kötelezte a telektulaj­donosokat a város állal felajánlott kártalaní­tási összeg elfogadására. A tulajdonosok felül­vizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához. A Kúria a napokban foglalkozott áz üggyel és az elsőfokú ítéletnek' a kártalanítási ár nagy­ságára vonatkozó részét azzal, hogy a szak­értői becslés nem helytálló, feloldotta és az elsőfokú biróságot uj becslés foganatosítására és annak eredményéhez képest a kisajátított ingatlanok árának újból váló megállapítására utasitotta. Az ítélet rendkívül érdekes indokolása töb­bek között a következőket mondja: »Nem léhet megállapítani, hogy a szákértők csakugyan figyelmükben tartották-e a törvénynek a kártalanítás elveit megállapító határozatait. Arra nézve sem lehet alaposan határozni, hogy a szak­értők véleménye mennyiben legyen a kártalaní­tási ár meghatározására irányadó. Ehez járultak még a kővetkező körülmények: A szakértők véle­ményük első részében azt mondották: »a fenn­álló nyomott gazdasági helyzetnél fogva példákat lehet találni az ingatlanok forgalmi értékének csök­kenésére vonátkozólag. Ezt azonban általánosság­ban állítani nem lehet sőt a szóbanforgó telkek­nél semmiféle értékcsökkenés nincs, mert a köz­vetlen környékén történt nagyobbszabásu éuitke­és villamossági, gép-, vagon- és ha|őgyár r. t. kOztndomás szerint a világon villamosipar leghatal masabb vállalatainak Szeged és környékének kizárólagos képviselője villamos világítási és erőátviteli vállalata in Szeged, « Blcsey ucca 4. Alapítva 1905 ban A 1 a p i t T a Költségvetés bárkinek diftalan. Telefon 163. Sl( zések a szóbanforgó terkekre értéfcemelő hatással voltak* Ennek ellenére — mondja tovább a Kúria hj. dobolása — a szakértők véleményük további fo. lyamán azt állítják, hogy »olyan ingatlanok el. adási árát kellett figyelembe vennünk, amelyek, ben kifejezésre jut a mai nyomott gazdaság helyzet képe«­Igen érdekesen alakul a Kúria indokolásának továb. bi része, amely további ellentmondásokat állapit mes a szakértői véleményben. »A szakértők a kisaj4, tított telek körül fekvő ingatlanok vételáraira vo. natkozólag azt mondották — folytatja a Kúria —, hogy azok' nem vehetők »kizárólagost becs. lési alapul a jelen eljárásban kártalanitandók gya. nánt szóbanforgó ingatlanok értékének megállj, pitásánál, mert azok >kedvezményezett« és >tul­magas< vételárak. Véleményük egy másik részé­ben azonban már azt mondják, hogy »nem vet­tük figyelembe* (tehát még csak »nem kizáról*. gos< alapul sem vették figyelembe) a fentemiitett kedvezményezett eladási árakat. A szakértők véle. ménye a most sióban forgó részének helyes volta! iránt azonban annál inkább alapos az aggoda­lom, mert a szakértők nem mondották meg, hogj a szerintük »kedvezményezett« és »tulmagas«t vé­telárak mekkorák voltak és hogy miből következ­tettek arra, hogy azok »kedvezményezette és »tu$­magas« árak és hogy mennyivel haladják meg st illető ingatlanok valódi értékét Véleményüknek ez a hiánya pedig annál súlyosabb, mert ezek a szerintük »kedvezményezett« és »tulmagas«« árak közhatóságok és illetőleg közintézetek által kötött kártalanítási egyességben, vagy vételi szerződések­ben megállapított kártalanítási, ffletőleg vételára^ tehát felsőbb hatóságok által ellenőrzött és jóvá­hagyott árak voltak, amiket ennélfogva mind­addig nem lehet kártalanítási árak megállapítási­nál teljesen figyelmen kivül hagyni, mig »ked­vezményezett«, vagy »tulmagas« voltuk más vé­teli, vagy kártalanítási árakkal való összehasonlí­tás ntján, tehát ellenőrizhető módon, még pedig kétséget kizáró vüágossággal be nem bizonyitta­tik.« »Mindezekhez képest — mondja végül a Kőrist — a szakértők véleményének helyességéhez alapos kétség térvén' az alsóbbfoku bíróságok határo­zatait a kártalanításra vonatkozólag feloldj* és az első biróságot uj becslés tartására és annak eredményéhez képest a kártalanítási árak megálla­pítására vonatkozóan uj határozat hozatalára ki­lelt utasítani« Megkérdeztük dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester a feltűnést keltő Ítéletről. A V°h gármester ezeket mondotta: — Nem tudtam ezekről a kártalanítási árak­ról. A Kúria Ítéletét igazságosnak tartom, nem lehet ugyanazon a területre, amelynt* minden része az ucca frontra esik, ilyen becs\ lési árakat megállapítani. Ezt az ügyet nj becsléssel kell közmegelégedésre és kőzmeg­nyugvásra elintézni. Dr. Simkó Elemér tiszti főügyész a Kúria ítéletével kapcsolatban kijelentette, hogy " város már birtokba vette a kisajátított ingat­lanokat és á birói ítélettől függetlenül mW kezdi az építkezést. Amit azonban a bíróság az uj becslés értelmében megítél, azt a város minden további nélkül ki fogja fizetni. Kije­lentette még dr. Simkó főügyész, hogy * ros a maga részéről siettetni fogja az becslés megejtését. Tóbiás László és Sebestyén Endre szak­értők szinte egybehangzóan azt mondjak, bog. ők a kisajátított ingatlanoknak nem a I galmi, hanem a konjunkturális értékét >ven és ezért elülök az egyes ingatlanrészek talanitási árai.

Next

/
Thumbnails
Contents