Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-12 / 180. szám

I DÉLMAGYARORSZÁG üZliCED. Szerkesztőség: Somogyi ucca i. em. Teleion: 13—33., Kiadóhivatal, l-ilícsOokifnyvtAr és Jegyiroda : Aradi „cca 8. Telefon: 3 Ott. - Nyomda; Lüw Upól ucca 19. Telefon t 16-34. Távirati levélcím: Délmagyarország Szeged. Kedd, 1950 augusztus 12 Ara 16 fillér VL évfolyam, ISO. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, kUllöldSn 6-40 pengfi. ^ Egyes szám éra hétköznap ie, vasAr* és Ünnepnap fltl. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik héttő kivételével naponta reggel Gazdasági kisáníánl A csehek mindenesetre jól jártak, hogy nem 8 volt monarchia cseh mágnás-diplomatái, hanem a prágai kereskedelmi iskolák tanárai közül választották meg külügyminiszterüket. A vélemények ugyanis lehetnek nagyon eltérők Benes külpolitikájáról, de az az egy bizonyos, hogy a valótlant épp ugy tudja valónak feltüntetni, mintha céhbeli diplomatának született volna, amellett pedig van esze is, amit a hivatásos diplomaták nem mindegyikéről lehet elmondani. Köztudomásu, hogy a Magyarország bekerítésére alakult kisántántnak ő a spiritus rectora és ő szokta játszani a primhegedüt, valahányszor a kisántánt képviselői tanácskozásra jönnek össze valamelyik kellemes fürdőhelyen. Két héttel ezelőtt ugy látszott, hogy a kisántánton belül csorbát szenved Csehország politikai hegemóniája. Az agrárnyomoruság és a mezőgazdasági termények értékesítésének nehézsége külön utakra vitte Jugoszláviát és Romániát. A közös agrárfront megteremtése ügyében tárgyalások kezdődtek Bukarestben és ezekbe a tárgyalásokba — a fennálló politikai ellentétek felfüggesztése mellett — belevonták Magyarországot is. Olyan színezete volt a dolognak, mintha a három, túlnyomóan agrárkivi leiben érdekelt ország megtalálná á közös gazdasági pláftformot azokkal az ipari államokkal szemben, amelyek az elzárkózás politikáját diktálják Európára. Ezek kőzött van Csehország is. Ilyen előzmények után meglepetésszerűen hatott, hogy a bukarestit követő sinajai konferencián Magyarország már nem vett részt, helyette azonban megjelent Csehország és a konferenciának az eredménye — legalább a félhivatalos sajtótudósitások szerint — nem -az agrárállamok közös frontjának megteremtésében, hanem a kisántánt-államok vámpolitikai közeledésében csúcsosodott ki. Hogy ezt a tervet miként akarják végrehajtani, arról hallgat a félhivatalos krónika. A prágai lapok azonban részben a preferenciális vámrendszert emlegetik, részben pedig arról példázódnak, hogy a kontingentálási rendszerrel egyik részről Csehország, a másik részről pepiig Románia és Jugoszlávia kedvezéseket .tehetnének egymás ipari, illetőlég mezőgazdasági kivitelének. Akármelyik variánst igyekeznek majd a gyakorlatban meg is valósítani, a lényege a dolognak, hogy a feltétlenül intelligensebb csehek ezúttal ismét a saját érdekeik szekerébe tudták befogni balkáni szövetségeseiket. A koncepció világos: a politikai kisántánt mellett meg kell csinálni Magyarországgal szemben a gazdasági bekerítés politikáját is. A terv a mi szempontunkból nem veszélytelen, de végrehajtva még nincs. Eddig ugyanis csak a politikusok beszéltek, akik nem érzik olyan mértékben a világválság nyomását, ""nt a gazdasági körök. Mert hogy akár a bukaresti, akár a belgrádi, sőt prágai gazdasági érdekeltségek valami nagy rajongással fogadnák a gazdasági kisántánt ravaszul kiagyalt tervét, az nem nagyon valószínű. A belgrádi gyáriparosok szövetsége, amely szerb viszonylatban a gazdasági politikának ugyanazt az irányzatát képviseli, mint Magyarországon a GyOSz, aggodalommal látja, hogy a kormány az iparfejlesztés lehetőségeit fel Sfkarja áldozni a cseh gazdasági közeledésnek, hasonló a helyzet Romániában is. Práaában viszont az agráriusok mozgolódnak és félnek tőle, hogy az olcsóbb román és jugoszláv mezőgazdasági termények akár preferenciális vámok alkalmazása, akár behozatali kontingensek engedélyezése esetén le fogják nyomni a drágábban termelő cseh mezőgazdaság árait. Egymással ellentétes érdekek harca indult meg a kisántánton belül, ahol a politikai szempontok által diktált megfontolások és a gazdasági érdekek kerültek szembe egymással. A politikai háromszög, amelynek' Prága, Bukarest és Belgrád az egyes sarkai, gazdasági háromszöggé is szeretne átalakulni. Prága koncepciója szerint ez a háromszög csak derékszögű háromszög tehet, amelynek egyik szöge akkora, mint a másik kettő együttvéve. A nagy szögnek szerepét Prága természetesen magának vindikálja, mágának akarja a politikai vezetést és a gazdasági előnyöket is, ugy, hogy ipara gyarapodjék szövetségesei rovására, mezőgazdaságának pedig ne legyen kára, ha meg is csinálják a gazdasági kisántántot. Az akciót, amelyet a két balkáni állam saját mezőgazdaságának védelme érdekében indított meg, a cseh politika zsonglőrhöz méltó ügyességgel tudta a saját érdekeinek szolgálatába állítani. Ha a kereskedelmi iskoláknak nemcsak növendékeit, hanem tanárait is osztályoznák, Benes ismét megérdemelné az egyest mostani trükkjéért. A román és jugoszláv agráriusokat, akik éppen ugy szenvednek a mezőgazdasági válság súlya alatt, mint a mieink, Magyarország gazdasági bekerítésének gondolatával akarja járszalagjára fűzni és orruknál fogva, vezetni. Ha sikerül a terve, a prágai politikusoknak minden okuk meglehet, hogy a kezeiket dörzsöljék és — markukba nevessenek. S. O , S.I Egy angol gőzös lángoRbttn öli a tengeren fedélzetén tüz ütött ki, a hajó lángokban 'áll és a legénység kétségbeesetten várja a segítséget A hajó 500 kilométerre van Mauritius szigetétől. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A Brooktvood ötezertonnás angol kereskedelmi gőzös végveszélyben van. A Mauritius "Szigeten lévő rádióállomás S. 0. S. jeleket fogott, amely, szerint a hajó Október 15-én koronázzák Károlyt Romániában Vagy megegyeznek az európai államok — mondja Titulescu — vagy teljes bomlás következik be (Budapesti tudósilónk telefonjelentése Bukarestből jelentik: Maniu Gyula miniszterelnök programjától eltérően vasárnap visszatért Bukarestbe. Hétfőn délelőtt minisztertanács volt a miniszterelnökségen, amelyen Maniu a sinajai tárgyalások eredményeiről tett jelentést minisztertársainak. A miniszterelnök ezután hosszabb megbeszélést folytatott Vajda Sándor belügyminiszterrel az ország belső helyzetéről. A Viitorul szerint a mai minisztertanácson megállapodtak a koronázás főbb pontjaiban is és a koronázást a. király kívánságára október 15-én tartják meg. Bukarestből jelentik: Titulescu londoni román követ tegnap elutazása előtt az Adeverul munkatársának nyilatkozatot tett a sinajai legutóbbi tárgyalásairól. Titulescu kijelentette, hogy a sinajai tárgyalások során szóbakerült a Briand-féle memorandum is, amely a szeptemberi ülésszakon a Népszövetség elé kerül. Titulescu szerint Európa dilemma előtt áll: vagy egyesség jön létre az államok között, vacru pedia teljes bomlás következik be. Végsőkig el vannak keseredve a munkanélküli tömegek, állapította meg a szakszervezeti tanács hétfői ülésén (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A Magyarországi Szakszervezeti Tanács választmánya hétfőn délután Rothenstein Mór elnökletével ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya a munkanélküliség kérdése volt, amelyről Peyer Károly tett előterjesztést. Peyer elsősorban arra utalt, hogy nincsen ma az ország munkásságának égetőbb és sürgetőbb problémája, mint a munkanélküliség kérdése. A kormány azonban mindezideig minden előterjesztést, kérelmet, sürgetést, deputációt figyelmen kívül hagyott és semmiféle intézkedést nem tett a munkanélküliek nyomorának enyhítésére és a munkanélküliség csökkentésének érdekében. A helyzet ezért a munkásság front-* ján egyre gyorsuló iramban rosszabbodott. A kormány bűnös nemtörődömségével szemben csupán a szakszervezetek nyújtanak minden anyagi erejük megfeszítésével támogatást a munkanélkülieknek és augusztus clsejéir) nem kevesebb, mint másfélmillió pengőt osz-> tottak ki rászoruló tagjaiknak. Igy tehát az a lehetetlen és tarthatatlan helyzet állott elő, hogy az éhbéreken tengődő munkásságnak kell vállalnia olyan terheket, amelyeknek vállalására masa az állam lenne hivatott Rámu-