Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-12 / 155. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1930 julius 12. 160 pengő kerékpár DÉRY Gépáruház Aagy Javító müQely l /tllcaurésxelc, gumik gyárt Orbán. Újszegeden felakasztotta magát egy 21 éves leány (A Détmagyarország munkatársától.) Újszegeden pénteken délelőtt megrázó tragédia játszódott le. Az egyik kocsmáros gyermeke, egy viruló szépségű 21 éves leány felakasztotta magát és meghalt. A fiatal leány, akit nagyon sokan ismertek, öngyilkossága előtt egy félórával is jókedvű volt, egyáltalán nem látszott rajta, hogy milyen gondolatokkal foglalkozik. Kilenc óra után a leány bement a kocsma nagyterme melletti kisszobába és előkészült az öngyilkosságra. Vékony zsinegeket szerzett, erős kötelet font. A kötélre hurkot tett és megerősítette a falba vert fogas vaskampóját, azután elkövette az öngyilkosságot. Félóra elteltével a cselédleány benyitott a szobába és megpillantotta a fogason függ'ő leányt. Sikoltozására összefutottak a házbeliek, berohant a leSnv é e anyja is, aki amikor megi illantotta leányát sírógörcsöt kapott és összeesett. A jelenlevők közül többen elszaladtak a szomszédban lakó orvoshoz, aki már csak a beállott halált konstatálta. Rövidesen megérkezett a helyszínre dr. Vastagh Zoltán rendőrkapitány és dr. Gáspár tisztiorvos, aki ugyancsak konstatálta a halál beálltát. A fiatal leányt a bizottság intézkedésére beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. A"megdőbbentő öngyilkosság okáról semmit sem tudnak a hozzátartozók. A fiatal leány búcsúlevelet nem hagyott hátra. Soha a legkisebb célzást sem tett, sőt az utóbbi időben boldognak, megelégedettnek látszott. Az eset annál tragikusabb, mivel a fiatal leány néhány hónap óta menyasszony volt. Vőlegényével sem volt semmi összekülönbőzése. Mielőtt az'öngyilkosságot elkövette volna, telefonon felhívta vőlegényét a hivatalában és hosszan elbeszélgetett vele. A beszélgetésből sem lehetett semmit következtetni, sőt ő volt az, aki sürgette vőlegényét, hogy gondoljon ki valami programot vasárnapra. A fiatalok ezután megbeszélték, hogy vasárnap délelőtt lemennek a Tiszára, este pedig valamelyik filmet nézik meg. Nemsokkal ezután történt, hogy előkereste a zsinegeket és a mellékszobába felakasztotta magát. A szobában egy képet találtak, amely a vőlegényt ábrázolta. Kutatják, hogy "mi lehetett a fiatal leány tragikus tettének indoka. Csődtömegből megvásárolt 100 lap (egy doboz) 200 carbonpapirt 2*10 pengőért árusítunk. WIRTH és RENGEY, Szeged, Horváth Mihály ucca 7. Telefon 12—21. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László . ... . 9 Auer. Az órás Auér család Különbözött a kalaposoktól. A legrégibb okmány a családról egy parókakészitő felszabaduló levél, amely szerint a morvaországi Michaelschütt városban született 23 éves Auer Mihály 1801ben Pesten parókakészitő képesítést szerzett. 1805-ben bejelenti Szeged város tanácsának, hogy itt akar megtelepedni. Feleségéről nem tudunk. A felszabaduló levél hátán hét gyermek születése van feljegyezve: Károly, szül. 1802 julius 3. Katica, szül. 1804 junius 29. György, szül. 1805 junius 5. Mihály, szül. 1810 junius 12. Granty, szül. 1812 szeptember 9. Ádám, szül. 1815 március 23. Margit, szül. 1818. Auer György szabómester, szül. 1805 junius 5-ikén Szegeden, vándorlása közben megismerkedett Luksándor Annával, egy soproni vendéglős leányával, ki őt betegségében ápolta. Távozásakor megígérte, hogy feleségül fogja őt venni és szüleit fogja érte küldeni. Auér Mihály és felesége meg is érkeztek Sopronba és nagy feltűnést keltettek szegedies viseletükkel és az azon a vidéken szokatlan formájú homokfutó kocsijukkal. A leányt meg is kapták és bőséges ajándékokkal együtt hazahozták Szegedre. Auer Györgynek a Kárász-ucca 7. számú ház volt a tulajdona, de azt elcserélte a Kölcsey-ucca 8. számú házzal. Egy szélvihar alkalmával egy leomló fal agyonzúzta. Felesége, Luksándor Anna, szül. 1818, meghalt 1898 április 3-án. Gyermekei: 1. György, szül. 1838 március 9. Szeged város pénztárnoka volt, majd nyugdíjba ment, később a Szegedi Kézmüvesbank pénztárnoka lett Vallásos ember hírében állott. Agglegény maradt. 2. József, szül. 1843 április 3-án. órásmester lett. Külföldi utazásai után Szegeden az Iskola-uccában vett házat, 16. szám alatt. Itt üzlete volt. Kitűnő mester hírében állott. Számtalan kiállításon nyert érmeket és okleveléket. őfelsége I. Ferenc Józseftől egy briliáns nyaktüt, Rudolf trónörököstől »Viribos unitis* aranyérmet, József főhercegtől arany nyaktüt kapott a szállított jó órákért. Több szabadalmazott találmánya is volt. Kétszer nősült. Első feleségétől, Czell Emiliától gyermek nem maradt. Második felesége Kunszt Matild, kitől három gyermek maradt: a) Auer György gyógyszerész, szül. 1881 március 29. Felesége Vargha Margit, egy gyermekük György. b) Auer Jenő, szül.' 1883 március 4. Fényképész. Elvált. c) Auer Lajos fényképész, szül. 1886 augusztus 8. Felesége Sebők Mária, gyermekük: Matild. Auer. A szegedi zsidók között is volt egy Auer család, mely a jelek szerint jómódú volt. Auer Sarolta 1846-ban 85 frtot adományozott az első szegedi kisdedóvó intézetre. Auer Sámuel 1848-ban tagja volt a hitközség választmányának. Ennék vagy felesége, vagy talán anyja volt az az özvegy Auer Sámuelné, ki 1849-ben, a szabadságharc leverésekor tagja volt annak a négytagú bizottságnak, melynek naponkint százezer kenyéradagot kellett előteremtenie Havnau hadserege számára. . r Aulich. 1850—1879 közt szerepel a rókusi plébánia anyakönyvéiben. Auliczby. Ennek a családnak 1850 és 1879 közt vannak nyomai a róüusi anyakönyvekben. Aur. Hires kalapos familia a XIX. század elején. A szegcdi kalapos céhet »huszonhat évi fáradozás után* 1815-ben hozta létre Aur Péter és János. Mindkettőjüknek volt hasonló névü fia és mindkét fiatalember kalapósméstér volt már 1815-bén. Aur Józsefet a céh szolgáló mesternek választotta 1815-ben. Ez évben tehát Öt Amj nevü, önálló kalaposmesfcer volt Szegeden. (Bár e család neve következetesen »Aur« a1 céh-iratokban, a keresztnevek egyezése után nem alaptalan az a gyanú, hogy az »Aur« és az >Auer» kalapos család azonos. A szeged! nép mindenképen »Ojer<-nek ejtette ki az Auer nevet AusfeldL Ennek a családnak is nyoma veszett. Ausfeldt Kristóf mint katonaorvos került Szegedre, s itt 1708-ban a pestis alkalmával gyógyszertárat is nyitott. 1713-ban meghalt A gyógyszertárat özvegye és gyermekei örökölték, de ezeknek további sorsáról nem tudunk semmit. As, olvasó rovata Tisztelt Szerkesztőség 1 A Délmaggarorsz'ágban megjelent cikkel kapcsolatban engedje meg, hogy mint többgyermekes családapa, szintén elpanaszolhassam a tarthatatlan szegedi állapotokat. A hetek óta tartó kánikula elviselhetetlenné teszi, különösen a gyermekek számára, a városi udvarok lévegőjét. Szűk kis sikátorok ezek a városi bérházak udvarai, hová kiülni, vagy játszani a »hátírend« szerint tilos, de nincs is ezekben az udvarokban annyi tiszta levegő, amennyi egy madárkának kell. Az egyetlen számbajöhető játszótér, a Széchenyi-tér, ahol azonban nem szabad megmoz* dúlni a kis gyerekeknek, mert a »pázsitőr« azonnal lesújt reájuk, tehát kimenekülnek innen a Slefdniára, amelyben uralkodó állapotokat kitűnően lefesti a Délmagyarország pénteki számában megjelent cikk. Volna még egy megoldás, amely a IegmegfeJo* lőbb is egyúttal: Újszeged, ahol tágas hely és tiszta levegő van, de oda eljutni nehezebb, mint gondoljuk. Semmilyen közlekedési eszköz nem áll rendelkezésűnkre, csak az autóbusz, az meg ritkán közlekedik és drága, tehát nem szegény családok számára való. Elvánszorgunk naponta gyermekein* meí a tiszai strandra, ahol igen jó a tartózkodás^, de azért ázsiai állapotok uralkodnak itt is. A hidlejárótól egész a strandig porteugerbeii kell járni a töltés tetején, hol Konstantinápoly^ vagy Stambul uccáira emlékeztető piszok és szennyi hever az uton. Ételmaradékok, eldobott zsiros papi-j rok és ezt ellepő mindenféle rovarok hevernek; itt az uton, melyen egy-egy autó, vagy bicikli efc haladtára olyan portenger támad, hogy tűrhetetlen. Egész nyáron nem seprik és nem öntözik ezt ® rövid uttestet, amelyen naponta többezer embepj halad, főleg gyermekek, kiknek gyenge tüdejSK ellepi a por. Hol van a tisztifőorvos url Hol látottj a külföldön ilyen utakat, ilyen strandot, ilyen kö^ állapotokat? Állandóan propagálják a gyermekszaporulaioljj jutalmazzák a sokgyermekes anyákat, de arról nemi gondoskodnak, hogy azok a többgyermekes anyákj akik nem utazhatnak nyaranta Siófokra, vagy Lillafüredre, itthon találjanak gyermekeik számára leg< alább tiszta pormentes levegőt Csak siránkozik tudnak, hogy a tüdőbaj hány ezer- áldozatot kivánl évente, de intézkedés nem történik. Hol van ilyenkor a polgármester ur és hol a szenátor urak! Ki törődik ezekkel a mizériákkal, melyekre annyi figyelmet sem fordit senki, hogy legalább tisztán tartsák azokat az utakat 'és tereket, hol a jövő! nemzedéke, a fiatalság, a gyermekek játszanak és tartózkodnak. Tessék tanulmányozni, hogy másí államokban mit tesznek a gyermekek érdekében, akkor aztán nem kell csodálkozni, ha nálunk a£ egyke és még az se nagyon kell a szülőknek. Tisztelettel: Családapa. \ Ujabb ítélet a kommunista pörben Budapest, julius 11. A büntető törvényszék Sze* mák-tanácsa pénteken hirdetett Ítéletet abban 4 kommunista bünpörben, amelynek elsőrendű vádJ lottja Schillinger László, a bécsi kommunista kö» pont futárja volt A hetekig tartó tárgyaláson * tanuk a vádlott kommunisták ellen vallottak és! részletes vallomást tett dr. Schweinitzer József a rendőrség politikai osztályának helyettes v©< ' zetője. A biróság Frisch Istvánt, aki a földműn ká soK és a leventék közt szervezte meg a sejteket, három és félévi fegyházbüntetésre Ítélte, mig Schib linger Lászlót, aki a bécsi kommunista központ megbízottja volt Magyarországon, egyévi fogház* büntetéssel sújtotta. A biróság több kommunistái kisebb-nagyobb Szabadságvesztésre ítél*, több vádJ lottat pedig felmentett bizonyítékok hiányába.a, j