Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-10 / 153. szám

SZe&Eü. SzcrKeszioseq: Somogyi ucca 22- I- em, Tcleton: 13-33. ^ Kiadóhivatal, KölcsünkHnyvtar é» Jegyiroda Aradi ucca S. Telefon r 30ö. - Nyomda • LBw Llpói ucca 19. Telefon • 16—34. Távlroll íí levélcím: Délmagyarország Szeged. ® Csütörtök, 1930 Julius 10 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 153. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2 O vidéken és Budapesten 3-60. nUllöldBn 6-40 pengő. •• Eoyet szAm ára hélkör. nan 16, vasár- ét Unnepnon £•* mi. Hir­detésed: felvétele tarifa szerint. Megje­lenik <-.étf« "«t vételé vei nonnnta reggel A szegedi haszonbérlők és a boleíía Mint a lapok közleményeiből megállapít­ható, a felsőház bizottsága a kormány jelen­levő képviselőjének hozzájárulásával módosí­tást javasolt a bolettatörvényen. A módosítás sorsa igy nem kétséges, el fogja fogadni a felsőház s hozzá fog járulni a kormány. A módosítás szerint ha a haszonbérleti szerző­dés buza és rozs bizonyos mennyiségében vagy ennek egyenértékében állapította meg a haszonbért, a gabonajegy felerészben a ha­szonbérlőt, felerészben pedig a haszonbérbe­adót illeti meg. Ennek a módosításnak főként szegedi vonat­kozásban rendkívüli jelentősége van. Egy al­kalommal foglalkoztunk már a bollettatörvény szegedi hatásával. Hogy ez a munkánk nem volt teljesen hiábavaló, az a tiltakozó köz­gyűlés egyhangú határozatából is kiviláglik. Szeged társadalmának legkülönbözőbb ténye­zői értenek velünk egyet a tekintetben, hogy ez a törvényjavaslat a szegedi termelők meg­segítésére nem alkalmas, de a szegedi fogyasz­tók életfeltételei megnehezítését joggál lehet várni tőle. Nem volt meglepő tehát, hogy a közgyűlés gazda-, kereskedő-, tenmelő- és fo­gyasztótagjai egyhangú határozattal tiltakoz­tak ellene. Pedig akkor még nem is volt ismeretes, az a rendelkezés, amit a felsőház iktat a tör­vénybe, illetőleg amiről miniszteri rendelet van készülőben s ami különösen szegedi vo­natkozásban fogja súlyos hatását éreztetni ép­pen annak az osztálynak tagjaival szemben, mélynek felsegitése teszi szükségessé á bolet­tával a fogyasztókra kényszeritett áldozatokat a hivatalos értelmezés és hivatalos meggyőző­dés szerint. E módosítás szerint ha a haszon­bérleti szerződés búzában, rozsban, vagy ezek egyenértékében állapította meg a haszonbért, akkor a gabonajegy fele a haszonbérbeadót, fele a haszonbérlőt illeti. Az első kérdés, ami a gondolkodást meg­indítja: kin akarlak ezzel segíteni? Cui pro­dest? A törvény első hatása az lesz, hogy a buza árát három, a rozs árát két pengővel felemeli. Ennek most már az lesz a következ­ménye, hogy a búzában és rozsban megálla­pított haszonbér is ehben a mértékben emel­kedni fog. (A szegedi gazdasági egyesület tag­jainak többsége haszonbérlő, mit fognak majd ezek a haszonbérlők szólani a gazdasági egy­letek öt fellebbező elnökének eljárásához?) A városnak vagy tizenötezer haszonbérlője van s ezek legtöbbjének haszonbére buzavalütában van megállapítva. A felsőház módosítása te­hát Szeged várost s a szegedi haszonbérlőket a legközvetlenebbül érinti. Ha a haszonbérlők természetben, búzában, vagy rozsban fizetik haszonbérüket s a ha­szonbérben átadott gabona után kapott boletta értékének fele a haszonbérlőt illetné meg a módosítás szerint, akkor ennek a módosítás­nak a kisembert védő hatását még meg tud­nánk látni. A felsőház szerint ugyanis ebben az esetben a törvény által előidézett áremel­kedést meg kell osztani haszonbérbeadó és haszonbérlő között. Á haszonbérlőnek terem a buza, a haszonbérbeadónak terem a boletta S ha a törvény rendeli azt, hogy ne 21, hanem 24 pengős búzát kapjon a haszonbérbeadó, akkor a mesterségesen előidézett áremelkedés előnyét elosztják egyforma mértékben a nagy­birtokos és a kishaszonbérlő között. De ha — s itt kezdődik a szegedi hatás — a haszonbérlő nem természetben szolgáltat, ha­nem a búzának a törvény által felemelt árát köteles megfizetni a haszonbérbeadónak s ha — s itt kezdődik a szegedi katasztrófa — nem termel annyi búzát, hogy annak árából tudja a haszonbért fizetni, mert nem a búzából fizeti a haszonbért s ami búzája terem, az házi szükségletére s vetőmagra jó, ha elegendő, akkor hogy alakul ki a felsőház módosításá­nak hatása Szegeden? A haszonbérlő mintegy tizenöt százalékkal magasabb haszonbért fog fizetni, mint eddig s mivel búzáját nem adja el, tehát bolettát nem kap, viszont a boletta értékén meg kell osztoznia a várossal, a ma­gasabb haszonbéren felül még a boletta árá­nak felét is meg kell fizetnie a városnak. Mintegy 22—23 százalékkal lesz köteles te­hát a bolettatörvény s a felsőházi határozat szerint többet fizetni a szegedi haszonbérlő, a bolettatörvény tehát, ami ellen a szegedi köz­gyűlés egyhangú tiltakozását öt ártatlan gaz­dasági egyleti elnök kísérelte meg súlytalan­ná tenni, a szegedi haszonbérlők haszonbé­reit a haszonbérnek majdnem egy negyedré­szével emeli. Aki tehát eddig száz pengőt fize­tett, az fizethet ezentúl 124 pengőt. Ez a bolettatörvény első szegedi hatása. A városnak igy is kilencszázezer pengő hátra­léka van haszonbérekben, méltóztassanak el­gondolni, hogy ez a hátralék mennyire fog emelkedni a jövő évben s hány száz haszon­bérlő megy majd tönkre a bolettatörvény ren­delkezéseinek súlya alatt? Mit szólnak ehez a fellebbező gazdasági egyleti elnök urak^őjám­borságai? Szerdán délután veszedelmes tüz pusztított Bethlen miniszterelnök inkei birtokán A kár: tízezer pengő (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Nagykanizsáról jelentik: Bethlen minisz­terelnök inkei birtokán szerdán délután tűz ütött ki. Az egyik szalmakazal gyulladt meg. A lán­gok átterjedtek az egyik pajtára is, ahol 300 kereszt árpa volt felhalmozva. Ifjabb Bethlen István, aki a gazdaságot vezeti, a gazdasági munkásokkal igyekezett a lángokat el­oltani, de később ki kellett hívni a kanizsai tűz­oltókat is. Hosszas munka után végre gőzfecs­kendővel sikerült a tűzet lokalizálni. A kár tízezer pengő. Borsalmas katasztrófa egy sziléziai szénbányában 50—70 a Qaloitalc száma — 60 bányász még &lányziK (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Breslauból jelentik: Neurőde bányakerület­ben szerdán délután borzalmas katasztrófa történt. A »Kurt« tárnában szénporrobbanás történt, amikor a tárnában 191 bányász dol­gozott. Pontos adatok még nincsenek a katasztró­fáról, de a híradások szerint 50—70 halálos áldozattal kell számolni. 40 bányász sértet­lenül jutott ki a tárnából, mig sokan igen súlyos sérüléseket szenvedtek. Mintegy 60 ember hiányzik. A szomszédos községekből segélycsapatok érkeztek. Neurödeben óriási a kétségbeesés, a hozzátartozók a tárna bejárata előtt sirva, jajveszékelve töltik az éjszakát és várják a mentési munkálatok eredményét. Három szóval nagy izgalom közepette többséget kapott az angol munkáskormány Izgalmas ülést íarlolí szerdán az angol alsóház London, julius 9. Izgalmas ölést tartott szer­dán az angol alsóház. Henderson az interpellá­ciókra adott válaszában kijelentette, hogy a le­szerelés előkészítő népszövetségi bizottság novem­ber 3-án ül össze. Ez lesz remélhetőleg a bizott­ság utolsó tanácskozása, utána a népszövetségi tanács valószínűleg meghatározza az általános le­szerelési konferencia helyét és időpontját. Azt azonban egyelőre még nem tudják, hogy már a jövő évre össze lehet-e hívni ezt a konferenciát. Fenner Brockw-ay független munkáspárti képvi­selő az indiai politikai foglyok szabadonbocsátá­sát követelte. A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása folya­mán dr. Burgin liberális képviselő benyújtotta javaslalát az ipari berendezésekre beruházott tar­talékok jövedelmi adó kedvezményéről, hangoz­tatva. hogy ez a csak 3 é\re kontemplált segítség az ipar modernizálását mozdilja elő és enyhí­tene a munkanélküliségen. SnOwden kincstári kancellár válaszában a ja­vaslatot a Icgszemérmeílenebb szubvencionalizülási kísérteinek minősítette, amelyből a nagytőke és a nehézipar húzná a legnagyobb hasznot, az állam­kincstárnak legalább 30 millió fontjába kerülne, de semmit sem segítene a munkanélküliségen. Nem tűrheti — mondotta — a közpénzek ilyen pocsé­kolását Lloytí George a javaslatot pártoló beszédében hangoztatta, hogy ütött a tizenkettedik óra, amely­ben a katasztrofálisan növekedő munkanélküli­ségen segíteni kell. A liberálisok nem akarják megbuktatni a kormányt és azt hiszik, hogy a konzervatívok sem igyekeznek politikai. válságot előidézni. Ezután szavazásra került a sor. A ^szavazás során leírhatatlan izgalom uralkodott, eleinte ugyanis azt hitték, hogy a kormány kisebbségben marad Az ellenzék állandóan ezt harsogta: Le­mondani! Lemondani! A javaslat ellen 278, mertette 275 képviselő sza­vazóit, vagyis a kormány három főnyi többséggel győző;t. Az eredmény kihirdetését a munkáspárt tomboló lelkesedéssel fogadta. Tizenkét liberális képviselő tartózkodott a sza­vazástól. négy nedíő a kormány mellett szavazott

Next

/
Thumbnails
Contents