Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-02 / 146. szám

22.1. em* rXl«»: l3-33.-KIoflóhlvníol, KölcíönkfnyvíAr Jegyiroda Af®*" ucca S r lelon 30f». - Nyomda- Lbw Lipót uo*« Telefon - 16-34. Távirati és levé^Im: DílmnnynrorszAg Szeged. Szerda, 1950 julius 2 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 146. szám ELÓFIZETCS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, (tUlföldöra 6-40 pengd. ^ Egyes szAm Ara héfkiíz­nap 16. vasár- és ünnepnap H illl. Hir­detéseid felvélele tarifa szerint. Megje­lenik hétfő Kivételével naponta reggel A szegedi telefon Kiss Jenő, a szegedi posta kitűnő műszaki igazgatója három pompás előadást tartott az automatikus telefonszolgálat megismertetésé­re és népszerűsítésére. Ami a megismertetés feladatát illeti, annak elsőrangúan felelt meg a kitűnő műszaki igazgató, ami azonban az automata-telefon népszerűsítését illeti, azt hisszük, hogy a telefondijszabás olcsósága a legkitűnőbb és legpompásabb előadásnál is si­keresebben oldaná meg ezt a problémát. Hi­szen ha a posta szegedi vezetőin múlna az, hogy a szegedi posta telefonelőfizetőinek mit kell fizetniök, majd csak meg tudnánk álla­podni egymással. De amikor a kávé és a tea vámját egyik napról a másik napra száz százalékkal emelik fel, amikor újra feleme­lik a postailletékeket és a dohányjövedék termékeinek árát, amikor adót vetnek ki a kenyérre, akkor igazán stílustalan lenne, ha a telefon költsége nem emelkednék legalább u* háromszorosára. A telefonszolgálatban a kézi erőt a gépi munka váltja fel. Mióta gazdasági életünk a gépipari termelés korát éli, még nem volt arra eset, hogy a gépi munkára való áttérés a termelés költségét fokozta volna. Ez az első eset, ami most a telefon körül végbemegy szemünk előtt. A mult század közepe óta a gépipar azért lendült fel a gazdasági fellen­dülésnek egészen példátlan, minden-fantáziát megszégyenítő méretek között, mert a, gép­ipari termelés sokkal olcsóbb volt a kézipari termelésnél. Ha a takácsok olcsóbban szőt­tek volna, mint a szövőgépek, akkor még mindig a takácsok szőnének s nem a gépek. A gép szakmunkása többet keres, mint ameny­nyit a takács keresett, de a produktum elő­állítási költsége mégis sokkal alacsonyabb. Pe­dig a takács a gép amortizációjával sem kénytelen kalkulálni. Ha nem lehetne ol­csóbban szállítani vasúton, mint szekéren, ak­kor a fuvarosok helyét nem foglalták volna el a vasutak. A telefonszolgálatot most veszi át az em­bertől a gép s ez az egyetlen eset, amikor a gép olyan módon veszi át az embertől a munkát, hogy a munka teljesítésének költsé­gét felemeli. Mivel azonban a gépi termelés törvényeit sokkal hatalmasabb erők fogalmaz­ták meg, mint a telefondijszabást, hajlandóak vágyunk feltételezni azt, hogy nem szükség­képeni a telefonköltségeknek horribilis eme­lése. Igaz, hogy az átalakulás és az átszerve­zés igen jelentékeny költséggel járnak, azon­ban elsősorban a munkadíjban, a személyzeti kiadásokban való megtakarítást kellene a be­ruházás költségeinek amortizációjára elszá­molni. Az a feltevésünk, hogy a telefonelőfi­zetési dijak tervbevett .felemelése csak a be­ruházás költségeire volt tekintettel, de teljesen kalkuláción kivül hagyta az elszemélytelene­dett szolgálat költségmegtakarítást. Va«y más­képen: a posta azt akarja, hogy az előfizetők fizessék meg a beruházás költségét s amit á személyzet kiadásán megtakarít, az már a hasznot növelje. Sajnos, a probléma ném helyi s néni lel­het hélyi a megoldás, morfja sém. Egy vonat­kozásban azonban mégis szegedi probléma is felmerül'a telefon átalakításával kapcso­latban. Kiss Jenő műszaki igazgató előadásá­tól megtudtuk ugyanis, hogy minden tele­fonszám négy számjegyből fog állni, mindenki UJ számot kap s minden uj szám ezerrel lesz több, mint a telefonelőfizető mai száma. Akinek telefonja például ma ötszázas, annak telefonja ezerötszáz lesz az automatikus szol­gálat megkezdése után. Erre vonatkozólag azonban bátrak vagyunk egy javaslattal előállni. Ne változtassák meg azokat a számokat, melyék már most is négy számjegyből állanak, vagyis mindenkinek ma­radjon meg mai száma, aki ezren felül van. A szegedi telefonnak ezidőszerint mintegy két­ezerkétszáz előfizetője van, a terv szerint mind a kétezerkétszáz előfizető uj számot kapna, még pedig ezerrel többet, mint amilyen száma most van. A probléma azonban megoldható úgyis, hogy a telefonelőfizetők nagyobb felé­nek száma változatlan maradhat. Mert csak az egytől ezerig terjedő számok helyett kell uj számokat adni, az ezertől kétezerkétszázig terjedő számokat meg lehet hagyni változtatás nélkül. Ha már változtatni kell a számo­kon, inkább csak ezer számot változtassanak meg, mint kétezerkétszáz számot. A telefon­számjához mindenki hozzánőtt, irományokra, levélpapírra került rá s bevésődött a köztu­datba. Mindenkinek telefonszámát ismeri sze­mélyes ismerőseinek és üzletfeleinek köre. A telefonszám szinte tulajdonná vált s ha az ujabb jogfejlődés az üzlethelyiséghez való jo­got elismeri, mennyivel több alappal kell el­ismerni a telefonszámhoz való jogot is. Ezerkétszáz előfizető részére kérjük tehát a szegedi postaigazgatóság közkegyelmét: ne Ítéljen halálra ezerkétszáz telefonszámot — feleslegesen. mwmmmmmmmmmmmmm Bor&altnas fiafólzaíassziróta a Dunán Felrobbant egy vonialógöxös benzines tartálya — Heten a fo­lyóba vésziéit (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: Borzalmas hajókataszt­rófa tőrtént Belgrád közelében fi Dunán, Szur­duk község mellett. Az Anghéi Saligin nevű román vontatógőzösön felrobbant a benzintar­tály, a gőzös elsülyedt. A borzalmas kataszt­rófának hét áldozata van. A legénység közül csak egy matróz tudott megmenekülni, négy matróz, valamint a kormányos, felesége és leánya a Dunába vészgl. a katasztrófa * egyelőre ismeretlen. oka A Bazilika karnagya kifosztotta a templom perselyét Daruváry karnagyot őrizetbe vellék (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') A Bazilikában az utóbbi időben észrevették, hogy a templomi perselyekben egyre kevesebb pénz van. A plébános panaszára a rendőrség nyomozást indított, amelynek során megálla­pították, hogy a perselyeket álkulccsal a Ba­zilika karnagya, Daruváry Géza nyitotta fel és fosztotta ki. A karnagyot őrizetbe vették. A detektívek napokon keresztül figyelték a Bazilika látogatóit és látták, hogy Daruváry rendszerint csak későn este távozik a temp­lomból. Nem is merték először feltételezni, hogy a karnagy volna a fosztogató, viselke­dése azonban később gyanús lett és kedden este felkérték, hogy a gyanú elhárítása miatt engedje meg, hogy megmotozhassák. Daru­váry tiltakozott, a detektívek azonban mégis átkutatták Vsebeit és sok aprópénzt és kul­csokat találtak. Ezután irodájába kisérték, ahol fiókjában megtalálták a perselynyitáshoz alkalmas kul­csokat és rengeteg aprópénzt. A karnagy két perselyfosztást beismert, de tagadja, hogy rendszeresen fosztogatta volna a perselyeket, őrizetbe vették. »B Icisántáüt minden intézkedést megtesz a Hafesfeyrg restawrácié megakadályozására** Belgrád, julius 1. A Politika vezető helyen a lap kiküldött tudósilójának jelentését közli a csorbatói kisantant konferenciáról. A jelen­tés a többi közt megállapítja, hogy a "kisán­tánt konferencia foglalkozott a Habsburg­: restauráció kérdésével is. Erre vonatkozolag a konferencia azt az álláspontot foglaltául, hogy a kérdés nemzetközileg kötelező megállapo­dásokon nyugszik és elintézettnek tekinthető. A kisántántnak csak az az egyetlen feladata, hogy gondoskodjék a nemzetközi megállapo­dások pontos betartásáról. Bármire hivatkoz­zanak is, a kisántántnak meg kell maradnia azon a korábbi álláspontján, amely szerint a Habsburgok visszatérése Középeurópában uj veszélyeket okozhat. Minden ilyen kísérlet­tel szemben tehát ugyanolyan magatartást kell tanúsítani, mint amilyent 1921-ben a Károly­puccs alkalmával tanúsított. A kisántánt ugy . Vvéli, hógy az általános béke érdekében jár el',-amidőn minden fentartás nélkül megteszi a legszélsőségesebb intézkedéseket a Habsbur­gok restaurációjának megakadályozására.

Next

/
Thumbnails
Contents