Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-09 / 152. szám

1930 ftiTfag 3. DfiLMAGYATIO^SZAG 3 n szociáldemokraták nagyfelentSsép javaslata: évente kétszáz lakást épifhit a város egyetlen fillér megterhelés nélkül I mmkanéiiaii bizottság még nem határozott a lakrészpótlék ügyében — Lájer Dezső részletesen kidolgozta a javaslatot fjl' DBmaggarország munkatársától.') HoszSzu pihenés után kedden ismét összeült a munkanélküliség problémájának letárgyalására kiküldött bizottság, hogy folytassa a napirendjére tűzött javaslatok tárgyalását A legutóbbi ülésen, körülbelül négy héttel ezelőtt, mint emlékezetes, Lájer Dezső, a szociáldemokrata párt titkára terjesztett elő figyelemreméltó javaslatot Hivatkozva arra, hogy a polgármester minden olyan javaslat fölött amely a munkanélküliség enyhítését szorgalmazza, azzal tér napirendre, hogy fedezet hiányában gondolni sem lehet annak elfogagadására. Lájer Dezső javaslatának keresztülviteléhez megjelölte a fedezetet is. Azt indítványozta, hogy a város vessen ki lakrészpótUkot és ebből építsen föl többszáz kislakást. Ezzel lényegesen enyhit a munkanélküliségen, de lehetőséget teremt a pinceoduk jelenlegi rendszerének megszüntetésére is. A bizottság felkérte LáJer Dezsőt hogy dolgozza ki részletesen javaslatát és azt terjessze a legközelebbi ülés elé. Ez a legközelebbi ülés következett most el és Lájer bemutatta részletesen kidolgozott tervezetét A tervezet statisztikával kezdődik. A statiszta D*zső tika szerint Szegeden 20.000 egyszobás, 6500 kétszobás, 3000 háromszobás, 800 négyszobás, 100 ötszobás és 40 hatszobás lakás van. A lakások száma tehát 30.440, a lakrészek száma pedig 45.940. Vessen ki a város az egyszobás lakásokra ham hatvan fillért, a két- vagy többszobás lakásokra pedig lakrészenkint egy pengőt, ami azt jelentené, hogy például egy háromszobás lakás után havonta három pengő lenne fizetendő. A város jövedelme igy az első évben 562.000 pengő lenne, amiből darabonként 2200 pengő költséggel 200 egyszoba-konyhás lakást építtethetne. A második évben 240 pengős évi bérrel kalkulálva, a kislakások 48.000 pengőt jövedelmeznének, a város tehát a második évben a rendelkezésére álló 610.000 pengőből 218 kislakást építtethetne, ugyanilyen számítás szerint a harmadik évben 254-et Három év alatt tehát ilyen módon 612 kislakás építhető fel anélkül, hogy ez a város kasszájára egyetlen fillér megterhelést jelentene. Három év múlva a lakrészpőtlékok további kivetését és szedését be lehet szüntetni, a felépített 672 lakás bérjövedelméből évente igy is hatvan ujabb lakást építhetne a város. Ilyen módon a város könnyűszerrel enyhíthetne a munkanélküliségen és egészséges lakáshoz juttathatná a pincelakások lakóit. Elmondotta Lájer Dezső, hogy a legszegényebb társadalmi réteg, az egyszoba-konyhás lakások lakói is szívesen vállalják ezt az áldozatot és meg van győződve arról, hogy a nagyobb lakások lakói sem zárkóznak el a minimális teher vállalása elől, hiszen fontos szociális problémák megoldását segítik ezzel elő. A külvárosi Petrik Antal természetesen a javaslat ellen foglalt állást, mint mondotta, elvi okokból. Doránszky Károly a javaslat mellett szólalt fel, de felvetette azt a gondolatot, hogy építendő kislakások bérlői tizenöt év múlva kapják meg a lakóházak" tulajdonjogát is. A város ugyanis különben indokolatlanul gazdagodna ezeknek a házaknak az értékével. " Pálfy József polgármesterhelyettes, a bizottság elnöke nem rendelte el a szavazást, mivel a bizottság két tagja nem jelent meg az ülésen. Bejelentette, hogy a javaslatról kikéri a távollévő Czigler Arnold és Wimmer Fülöp véleményét is, azután hívja össze a bizottságot IEMIL JANNINGS első hangos filmje: |Az apák bűnei n«nv dráma, csütörtöktől a DelVárOSlbOII A polgármesterhelyettes a zárt ülés után kijelentette a Délmagyar ország munkatársa előtt, hogy Lájer javaslatától nem idegenkedik, azt igen szerencsét gondolatnak tartja, csupán attól tart, hogy a kormányhatóság nem hagyná jóvá az erre vonatkozó szabályrendeletet mert a lakrészpotlékban esetleg ujabb adót látna. Halálos a cséplőgépen Bárány Gerő pálinkát Ivott és belezuhant a gépbe — A IcereJcek fioláira roncsolták testét (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden reggel a Kistelek határában folyó csépléseknél borzalmas, halálos szerencsétlenség történt Az egyik kisteleki gazda földjén kedden reggel kezdtek hozzá a learatott gabona csépléséhez. Mintegy harminc munkás dolgozott a cséplőgépnél, köztük Bárány Gerő 22 esztendős napszámos is. Báránynak az volt a teendője, hogy a gép tetején állva a feladogatott kévékkel etesse a gépet A munka zavartalanul haladt kilenc óráig. Bárány Gerő közben többizben inni kért Társai mindannyiszor pálinkát adtak föl neki, amiből a fiatal munkás nagyokarhúzott Kilenc órakor éles sikoltás hallattszott a gép tetejéről. Ugyanakkor a munkások látták, hogy Bárány az egyik kévével , a kezében belezuhant a gépbe. Rögtön ezután valóságos véreső indult meg. A gépből kifröcscsenő vér elárasztotta a munkások arcát, ruháját. A gépész a szerencsétlenség után azonnal leállította a gépet, de addigra Bárányt a kerekek teljesen összeroncsolták. Amikor a szerencsétlen fiatal mankást társai kihúzták a gépből, még élt A főbblábát és karját a gép tőből leszakította, de ezen. kivül is számos sérülést ejtett rajta. A munkások közül többen orvosért szaladtak, de még mielőtt az orvos megérkezett volna, Bárány elvérzett. k borzalmas szerencsétlenség ügyében azonnal megindították a nyomozást. Megállapították, hogy a szerencsétlenségért Bárányt terheli a felelősség. A fiatal munkás ugyanis munka közben állandóan pálinkát ivott és alaposan megittasodott Társai közül többéi} látták, hogy alig áll a lábán. Kérlelték is, hogy jöjjön le a gépről, ő azonban virtuskodott és nem akarta elhagyni helyét Igy történt hogy részeg állapotban elszédült ét a. gépbe esett. Ugyanennél a cséplőgépnél dolgozott Bárány édesapja és két testvére, akik az egész szerencsétlenséget végignézték. Junius 30-ig 377 előadást tartott a szinház 192 operett, 143 próza, 32 opera - Statisztika a házikezelés harmadik szezonjáról (A Délmagyarország munkatársátólTarnay Ernő, a városi szinház igazgatója most hozta nyilvánosságra a szinház mult évi statisztikáját. A kimutatás pontosan közli, hogy hány darabot milyen szerzőktől játszott a házikezeléses szinház harmadik szezonjában, 1929 szeptember 21-től 1930 junius 30-ig. A szinház összesen 377 előadást tartott. Közűlök 278 esti, 67 ünnepnap délutáni, 24 ifjúsági, 5 katona, >2 délelőtti, 1 éjjeli előadás volt Műfajra nézve az operett vezet 192 előadással. De nem sokkal marad el ettől a számtól a próza sem, amely H3 előadással jellemzi a harmadik szezon komoly munkáját. Szinrekerült 32 opera és 10 egyéb darab. A 377 előadáson 77 darab került a szegedi publikum elé. Közülók magyar szerző müve volt U, külföldié 33. A statisztika megemlíti, hogy a szinház az elmúlt évben három eredeti bemutatót tartott. Ezek: Móra—Vincze: Az aranyszőrű bárány cimü daljátéka, Czobor Károly: Angéla cimü operája és Berezeli Anzelm Károly: Isteni színjáték cimü színmüve. A szinház színpadán a következő szerzők szólaltak meg: Vörösmarty Mihály,, Katona József, Csiki Gergely, Jókai Mór, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Szomory Dezső, dr. Hevesi Sándor, Csathó Kálmán, Lengyel Menyhért, Biró Lajos, Beöthy László és Rákosi Viktor, Földes Imre, Emőd Tamás, Török Rezső, Kacsóh Pongrác, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Farkas Imre, Ábrahám Pál, Lajthay Lajos, Márkus Alfréd, Shakespeare, Rostand, Strindberg, Pirandello, Gogoly, Bisson, Trislan Bemard, Dario Nicodemi, Paul Raynaul, Beethoven, Goldmark, Verdi, Puccini, Bizet, Halévy, D'Albert, Offenbach, Zeller, Strausz O., Nedbal, Ray Hunderson. Szmrecsányi György a román királynál Bukarest, julius 8. Károly román király tegnap magánkihallgatáson fogadta Szmrecsányi György nyugalmazott pozsonyi főispánt a magyar nemzetgyűlés volt elnökét Szmrecsányi kihallgatása ntán a következőket mondotta: — Károly király kitüntető szivélyességgel fogadott. Érdeklődéssel hallgatta meg a román—magyar gazdasági kapcsolatokra vonatkozó előterjesztései, met és a legmagasabb megelégedését fejezte ki a Bukarestben és- Budapesten felállítandó kereskedelmi agrárkamarák terve felett Károly királynak a gazdasági kérdésekben való jártassága valósággal bámulatba ejte't. Belvúroal Most 8 z e r d 4 a Az első szines, hangos film! indián szerelem. Dráma RICHÁRD DIX Es % legojabb üótás mókák. EMadisok kezdete 5, 7, 9, vaeii- é« ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Korxó Mml SzerdAn, osütBrtBkön KÓBORJANCSI én***, bon,* teltével: ^ féltékeny bohóc. FHmsikeoo*. fcAlrnc hotfoir Dr&ma Evelyn Azonkívül: tSUÜUS UCICtt. Holt ul é« Egy rémes éjszaka a bálóknpéban. Borieeük. Elí adások kezdete 5, 7, 9, vanár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor