Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-09 / 152. szám

BZCOED. SzerKe*zt6s«g: Somogyi ucca 312. L em. Teleion: 13—33.^Klodóhlvntn 1. k91o$OnkiinyvlAr és [egylroda Aradi ucca «. Teleion: 30Ö. « Nyomda • L8w Upói ucca 19. Teleion • 16—34. TAvlralI é* levélcím: Délmagyarország Szeged. Szerda, 1930 julius 9 Ára 16 fillér VI. évfolyam, 15a. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken «• Budapesten 3-60, kUUOIdOn 6-40 pengO. Egyes szAm éra hétkUz< nap 16. vnsar. és Ünnepnap «IL HIr« detések lelvélele tarifa szerint. Meglc lenIK héllö felvételével naponta regge Nem lehet megfellebbezni a boletta ellen tiltakozó közgyűlési határozatot A közigazgatás rendezéséről szóló 1920 : XXX. t-e. 48. §-ának 4. bekezdése a következőképen rendelkezik: »Nincs helye fellebbezésnek olyan elsőfokú véghatározat (intézkedés) ellen, amely nem jár jogkövetkezménnyel (vélemény, óhaj, bizalom, vagy bizalmatlanság nyilvánítása stb.)...« Kétségtelen tehát a törvény rendelkezése alapján, hogy a bolettatörvényjavaslat ellen tiltakozó közgyűlési határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a tiltakozó közgyűlési határozat ellen benyújtott fellebbezési, mint törvényben kizártat, vissza kell majd utasitarii. További kérdés, hogy a fellebbezéssel meg lehet-e akadályozni a határozat végrehajtását? A tőrvény erre a kérdésre is nem-mel felel, tekintet nélkül arra, hogy a törvény alkalmaiéi milyen választ adnak erre a kérdésre. A fenthivatkozott törvény 56. §-nak első bekezdése alapján megállapítható ugyanis, hogy jogerőre emelkedés előtt csak azokat a közigazgatási határozatokat lehet végrehajtani, •• melyek ellen fellebbezéssel lehet élni. Azokat a határozatokat tehát, melyek ellen fellebbezéssel élni nem lehet, q. törvény értelmében nyomban végre kell hajtani, miután azok nyomban jogerőre emelkednek. Miután pedig a bolettajavaslat ellen tiltakozó közgyűlési határozat ellen a fellebbezés a törvénynél fogva ki van zárva, kétségtelen az is, hogy a törvény alapján, a törvény értelmében, a törvény rendelkezései szerint a közgyűlési határozat nyomban végrehajtandó volt s mivel a közgyűlés távirati uton rendelte el a tiltakozás felterjesztését, a törvény rendelkezéseinek egyedül az az eljárás felelt volna meg, melg a közgyűlés befejezése után a közgyűlés által elfogadott indítványok szövegét távirati uton hozta volna a törvényhozás és a kormány tudomására. A fenti törvényes rendelkezések felett komoly jogászok között vita nem is indulhat meg. Hogy a bolettajavaslat ellen tiltakozó közgyűlési határozat csak t>véleményU nyilvánít —, mely vélemény a bolettajavaslatot a gazdasági válság leküzdésére s a földbirtokos osztály felsegitésére alkalmatlannak tartja—, hogy ez a közgyűlési határozat %6hajU tartalmazott — mely óhaj a javaslat visszavonását, a földbirtokos osztályon más és megfelelő eszközökkel való segítést óhajtott —, hogy ez a határozat jogkövetkezmény nélküli, mert senkinek jogára, illetőleg jogviszonyaira vonatkozólag sem rendelkezést, sem intézkedést nem tartalmaz s egyszerű deklaráció a határozat érdeme, efelett mégcsak vitatkozni sem lehet jóhiszeműen. Éppen ugy nincs helye vitának (mert egymás között vitatkozhatunk, de nem vitatkozhatunk a törvénnyel) abban a kérdésben sem, hogy a törvény rendelkezése alapján nyomban végre kell hajtani, tehát jogerő bevárása nélkül kell végrehajtani azt a határozatot, mely ellen jogorvoslatnak helye nincs. (1929: XXX. t.-c. 56. § 1. bek.) Mindezek alapján megállapítható: 1. hogy a boletta ellen tiltakozó közgyűlési határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, 2. hogy a fellebbezéssel meg nem támadható közgyűlési határozatot nyomban végre kellett volna hajtani, 3. hogy törvénytsértő az a felfogás, mely a közgyűlési határozat végrehajtásában a fellebbezési határidő bevárását szükségesnek tartotta, 4. hogy a törvényt sérti az az eljárás, mely a határozat végrehajtását a törvényben kizárt fellebbezésre hivatkozással megtagadja. Mindennek természetesen csupán — ez a csupán most nem kicsinyítő szócska — az alkotmányosság és törvényesség szempontjából van jelentősége. Egyébként azonban mi jelentősége sincs annak, hogy Nagy Ferenc, Korom Mihály, Deák János, Barta Mihály és Kószó József bizottsági tag urak nem a közgyűlésen védték meg a bollettát (kicsit ne lésen), hanem aláírták az elébük tett fellebbezést A közgyűlés egyhangúlag határozott, a közgyűlés egyhangúlag tiltakozott a boletta ellen s hogy most milyen taktikázások, milyen mesterkedések igyekeznek az ország nyilvánossága elé került határozatnak hivatalos sulgát erőtleniteni, az már se a szegedi közvéleményt, sem az ország nyilvánosságát nem túlságosan érdekli. A közgyűlés maga sem remélte azt, hogy, a kormány rögtön visszavonja javaslatát, ahogy erről a tiltakozásról hirt szerez. A közgyűlés csak tiltakozni akart, demonstrálni a boletta ellen s ez országos jelentőségű demonstráció az egyhangúság példátlanul snlyos hatású külsőségei között ment végbe. Hogy a tiltakozással mi történik, az már nem a tiltakozókat érdekli, hanem azokat, akik a tőrvény rendelkezéseinek betartása, héz feladat lett volna ez a védelem s különö- j a törvényesség álláspontjának érvényesülése sen nehéz feladat lett volna a szegedi közgyű- felett őrködnek. 225 ház égett le, Í8Ö0 ember maradt bajlék nélkül Borsa máramarosl községben Vizsgálatot követelnek a hatóságok ellen Bukarest, juüus 8. A lapok egyhangúlag szigorú vizsgálatot követelnek a máramarosi Borsa község tüzkatasztrófája ügyében, amelyben 225 ház égett le és 1800 ember vált hajléktalanná. A lapok rámutatnak arra, hogy a tüzkátasztrófa nem vétkes hanyagság, hanem antiszemita agitátorok ggujtogatásának a müve. Ezt igazolja több szemtana vallomása, akik határozottan állítják, hogy a község egyszerre több helyen gyulladt ki. A lapok vizsgálatot sürgetnek a hatóságok ellen, amelyet tendenciózusan informálták a kormányt és m külföldet az eseményekről. Morszalmas erejíi vi&ar pussziiíoii Jugoszláviában (Budapesti tudósítónk telefonjelentés<*.} Belgrádból jelentik: Hétfőn és kedden egész Jugoszlávia területén borzalmas erejű viharok pusztítottak. A vihar által okozott károk óriásj összegekre rúgnak. Legjobban Szerajévó szenvedett az orkántól. Több ház tetejét leszakította a vihar. A törők negyedben 5Q ház maradt fedél nélkül. A vihar rombadöntötte a város legrégibb mecsetjének a minaretjét is. A kár egyedül Szerajevóban többmillió dinár„A bolettajavaslat antiszociális és a falut szembeállítja a várossal Hadik János nagy beszédben lámadia a (elsőházban a bolellál — A felsőház többsége elfogadta a Javaslatot Budapest, julius 8. A felsőház ma megkezdte a bolettajavaslat tárgyalását. Az első szónok gróf Somssich László, aki komoly intelmet intéz a kormányhoz. Már többszőr volt alkalmunk látni, hogy a kormány az irolsó percben terjeszt, t' be igen ton'os törvényjavaslatot és ugy látszik, mintha a kormány egyenesen űefclassziíikálni akarná a [elsőházat. A leghatározottabban tiltakozik az ilyen rendszer ellen, mert a felsőház nem ér demel ilyen elbánást, amilyenben részesiti a kormány. Lehetetlen, hogy 10 perccel a bizoitsági tárgyalás előtt kapják meg a felsőházi tagok a törvény szövegét. Kizárólag a kormány hibája, hogy ilyen kényszerű gyors eljárással kíván fontos törvényjavaslatot letárgyalni. A miniszterelnök kijelentette, ő is belátja, hogy a gabonanemüek értékesítéséről szóló javaslat a kenyérmagvak árának emelését lógja maga uún vonni és itt irktézkedések lesznek, amelyek az egész törvényt követni fogják. Ez az egész törvény csak kerettörvény, amely körülbelül 19—20 rendeletnek ad majd keretet, öriási veszély rejlik abban, hogy a gazdák azt hiszik, hogy a gabona visszatartása által magasabb árakat érnek eL Gróf Hadik János emelkedett ezután szólásra A kormány a mezőgazdaság megsegítését főképpen az őrlési termékek megdrágításával és a liszt forgalmiadójának lényeges emelésével akarja keresztülvinni. Olyan javaslattal lép tehát a törvényhozás elé a kormány, amelyhez hasonló Javaslatot az osztrák kormány a javaslat antiszociális jellege miatt éppen két-három nappal ezelőtt ejteti el. Antiszociális a Javastat, mert egyoldalúan megterheli a nem őstermelő lakosságot. A társadalmi béke megrontására alkalmas ez a javaslat, mert szembeállítja a tahit a várossal, a fogyasztókat a birtokososztállyal és tápot ad a nagy- és középbirtok elleni izgatásra. A javaslattal szemben már csak azért is állást foglal, mert ez a kö'öít gazdálkodás rendszeréhez vezet vissza. A javaslat végrehajtása óriási adminisztrációt igényel. Különben is ez a javas-