Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-08 / 151. szám

1930 julius S. DfiOfACIYAISORSZXG 3 Negfel^bbiifék — a beinti© elleni távirati tiltakozást Érdekes események a szegedi közgyűlés egyhangú haíározala körül (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged törvényhatósági bizottságának az a tiltakozó távirata, amelyben a közben letárgyalt és a klotür alkalmazása után megszavazott bolettajavaslat visszavonását kivánta követelni a kormánytól, még mindig nem szővegezödött meg és igy nem is kerülhetett a postára. A főispánnak, mint azt a Délmagyarország annak idején megirtá, az az álláspontja, hogy a távirat elküldésével meg kell várni a felebbezési határidő lejáriát és „csakis abban az esetben lehet postára adui, ha nem érkezik be felebbezés ellene. A közgyűlés ugyanis a távirat elküldésére vonatkozó határozatának végrehajtására elmulasztotta a sürgősség kimondását. A főispán véleménye szerint ugyanis a közgyűlés nem mondta ki ezt a sürgősséget és birtokonkivüliséget • azzal, hogy a tiltakozás távirati uton való bejelentését rendelte el. A "főispán aggodalma a jelek szerint nem volt alaptalan, mert hétfőn befutott az egyhangúlag hozott közgyűlési határozat ellen a felebbezés. A felebbezést Nagy Ferenc, Korom Mihály, Barta Mihály, Deák János és Kószó József irták alá. A felebbezők szerint Szeged törvényhatósági bizottságának hetven százaléka gazda, ezzel szemben a boletta ellen tiltakozó határozat kimondásakor a közgyűlésnek mindössze harminc tagja lehetett jelen, mivel a gazdák az aratási munkálatok miatt nem vettek részt az ülésen. A közgyűlés maga nem is láthatott tisztán ebben az ügyben, mi-. Vei a javaslát éppen akkor az állandó változás állapotában volt, annak pontos tartalmát senki sem ismerhette, legfeljebb a különböző pártállásu lapok közleményeiből. Ennek az általános tájékozatlanságnak a kihasználásával vezették félre az indítványozók a közgyűlést, amely azt hitte, hogy a bolettajavaslat a fogyasztók érdekeit sérti. Ezért felebbezik meg a határozatot és kérik a belügyminisztert, hogy azt semmisítse meg. A felebbezés indokolása rendkívül érdekes, elsősorban azért, mert az aláírók legnagyobb része jelen volt a boletta ellen tiltakozó közgyűlésen, közülök senki sem szólalt fel az indítványok ellen, sőt még a kisgyűlés ismeretes elodázó javaslatát sem vette senki sem védelmébe. Ezt az elodázó javaslatot különben — mint emlékezetes — a közgyűlés egyhangúlag leszavazta, pedig azzal, ha elfogadták volna, megnyílik a lehetőség a tiltakozás hónapokkal való elhalasztására. Kissé merész állítás az is a felebbezés indokolásában, hogy a közgyűlésen a gazdavárosatyák nem vettek részt és a határozat kimondásakor alig harmincan voltak a közgyűlési teremben. A közgyűlés szombaton volt és a bolettajavaslat előtt tanyai állatorvost választottak a városatyák. A leadott szavazatok számából nyilvánvaló, hogy száznál többen vettek részt a közgyűlésen és a résztvevők legnagyobb része éppen kisgazda volt, mivel az állatorvosválasztás lefolyása az előre megszervezettség csalhatatlan tüneteit mutatta. A felebbezésnek különben sok értelme nincs már, talán még annyi sem, mint a tiltakbzó távirat elküldésének lenne, hiszen a képviselőház többsége azóta »lelkesedéssel« megszavazta a javaslatot. Sőt azóta a javaslat tartozékait már végre is hajtották, a trafik ára már alaposan megdrágult. Diplomáciai tárgyalások a magyar és a jugoszláv kormány között az tíjszegedi szerb internátus ügyében Vasárnap vegyes bizottság Olésezeíl a városházán (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délelőtt a szegedi városházán magyar— jugoszláv vegyes bizottság ült össze, hogy letárgyalja az ujszegedi szerb internátus tulajdonjogának kérdését. Az internátust annak idején a város által adományozott telken a szerb-bánáti vagyonközség építette és tartotta fenn. A telek és az épület tulajdonjoga a a telekkönyv tanúsága szerint a szerb-bánáti vagyonközségé volt, a várossal kötött szerződés szerint azonban — és ezt a telekkönyvbe is hejegyezték — az ingatlan tulajdonjoga a városra száll, ha azt a tulajdonos nem a rendeltetési céljára használja. Ez a cél pedig az volt, hogy az intézetben helyet és ellátást kapjon százkét Szegeden tanuló bánáti szerb nemzetiségű diák. Trianon után a szegedi iskolákból elmaradtak a szerb nemzetiségű bánáti diákok, az ujszegedi szerb internátus máról-holnapra elnéptelenedett. Az üresen maradt épületet később a szerződés értelmében a város yette át, ott adott helyet az államrendőrség legénységi iskolájának, később pedig, amikor Szegedre költözködött az egyetem, néhány egyetemi tanár számára készíttetett lakásokat az internátusban. Az államrendőrség által használt helyiségekért a belügyminiszter bért fizet a városnak, bérjövedelmet hoznak a kiadott lakások is és a város ebből a jövedelemből gondoskodik a körülbelül másfélszázezer pengő értékű épület fentartásáról. A diplomáciai tárgyalások már évekkel Jancsi énekes bohóc I vendégfelléple szerdán, csíüönöVön 5, 7, 9 órakor 1 a Korzó Moziban. ezelőtt megindultak a hajdani szerb-bánáti vagyonközség és a város hatósága között az internátus tulajdonjogának tisztázása ügyében. A városnak az volt az álláspontja, hogy az épület tulajdonjoga Szegedé lett, mivel a vagyonközség már nem használja az épületet internátus céljaira. A vagyonközség ezzel szemben vis majorra hivatkozva vitatta a város tulajdonjogát. Ez a vis major a háború és a békeszerződés volt, amely lehetetlenné tette az internátus föntartását. A felek nem tudtak megegyezni és abban állapodtak meg, hogy egy magyar—jugoszláv vegyes bizottság döntésére bízzák a kérdést. Ebben a bizottságban helyet foglalt a jugoszláv belügyi államtitkár, a jugoszláv külügyminisztérium kiküldöttje, Magyarország részéről pedig a belügyminiszter egy és a külügyminiszter két kiküldöttje. Résztvett a tárgyaláson a város képviseletében dr. Pálfy József polgármesterhelyettes és Scultéty Sándor főszámvevő, a szerb-bánáti vagyonközséget pedig az internátus megalapítója képviselte, aki annak idején jegyző volt egy bánáti faluban, jeltnleg pedig jugoszláv főszolgabíró. Az értekezleten áttanulmányozták a szerb konviktus tulajdonjogára vonatkozó összes adatokat, megtekintették a telekkönyvi kivonatokat, végül abban állapodtak meg, hogy a magyar kormány és a jugoszláv kormány külön tárgyalásokat kezd ebben az ügyben. Az internátust, tekintettel a vis majorra, az állam fogja megváltani a volt szerb-bánáti vagyonközségtől, viszont az állam a várossal állapodik majd meg az épület tulajdonjogára vonatkozólag. A vegyes bizottság délután részben vonaton, részben autókon átment Szabadkára, ahol hasonló ügyekben folytat tárgyalásokat. EMIL JANNINGS e'ső hanaos filmie: Az apák bűnei naov dráma, csii'örtöktől a BtlVŐrOSibail Vasárnap a36 fokos kánikulában húszezer ember kereste fel a tiszai strandokat (A Délmagyarország munkatársától.') Vasárnap 36 fokos hőség köszöntött Szegedre. Már a kora reggeli órákban közeljárt a 30 fokhoz a meleg, a déli és az ebédutáni idő szinte elviselhetetlen forróságot znditott a városra. Mindenki, aki csak tehette, menekült a megolvadt aszfaltról, a forróságot sugárzó házak közül a hűvösebb, enyhülést adó helyek felé. Természetesen legnagyobb közönsége a Tiszának volt, de sok ember jutott a vendéglők kertjeibe is. A zöldvendéglők zsúfolásig megteltek. Reggeltől az esti órákig annyi sör, limonádé, málna, fagylalt, szóda fogyott ezeken a helyeken, mint egész héten együttvéve. Egyikmásik helyen, ahol nem voltak kellően felkészülve, estefelé már nem is tudták kiszolgálni a vendégeket. A legnagyobb forgalmat a Tisza érte el. A strandok, fürdőházak roskadásig megteltek. Majdnem mindegyik hely rekordközönséget vonzott A partok a hidról nézve impozáns látványt nyújtottak. Ameddig a szem ellátott, szines fürdődresszek, csónakok népesítették be minden talpalattnyi helyet. Ezen a vasárnapon nem volt ü partokon csöndes, elhagyatott, DÍntim« partrészlet. A Maros-toroktól a vasúti hidig, sőt azon is jóval tul, mindenütt ember-ember hátán tolongott. A közönség jelentős része már reggel, csónakokon elhagyta a várost és messze felevezett a Tiszán. Azok, akik itthon maradtak, rekordot javitottak a Tisza látogatottsága terén. Mintegy húszezer ember keresett enyhülést « Tisza hullámaiban. A strandok és a fürdőházak látogatottságát hevenyészett statisztika világítja meg a legjobban. A legtöbb ember a tisztviselőstrandon volt: 2500 fürdőző. A további sorrend a következő: nagystrand 2200, Szőnyi-fürdő 900, Regdon 700, munkásstrand 700, leventék 600, katonák 500, postások, vasutasok 350—350, Turul csónakház, Takácsfürdő 300—300, Stefánia 300, KEAC-strand 200, birák, ügyészek 150—150. Ezekhez jönnek még a regatták, klubházak stb. A többi nyolcezer ember szétszórtan, a strandok fölötü szabad helyeken fürdőzött. Különösen nagy volt az érdeklődés a Sárga iránt, ahol reggeltől estig majdnem négyezer ember fordult meg. A csónakforgalom is rekordot ért el, amennyiben vasárnap nem volt pihenő csónak. Közel kétezerötszáz csónak szelte a vizet. Igen érdekes statisztikát mutat a vasárnap, ha a dolog anyagi oldalát nézzük. A fürdőző publikum villamosra, motorosra, fürdejegyre, kabinra, szódára, málnára, fagylaltra, tejre több, mint hatvanezer pengőt fizetett ki. A statisztikához tartozik, hogy vasárnap majd minden strand és fürdőház rekordpublikumpt kapott. A vasárnapi látogatottságot csak a mult év egy-két kánikulai napja érte el. A nagy forgalomból jelentősen kivette részét a közúti hid is. Itt különösen az esti órákban volt nagy a forgalom. Csak 7 és 8 óra között mintegy tízezer ember jött át az ujszegedi oldalról a városba. Újszeged fái alatt is többezer ember hűsölt. Orák, ékszerek 6 havi részletre DlpaSfka evőszerek 12 „ „ VjákAl* órásnál, Kölcsey ncca 7. Napy javítóműhelyI Tört I OKU arany, eztlat, régi pénz beváltás. A. B. C- bnszerzén.