Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-05 / 149. szám

1930 julius 5. DfiT.mCVAHOTlSZAG Egy munkanélkQII szobafestő borzalmas öngyilkossági kísérlete (A Délmagyarország munkatársától.) Megdöbben- I tő öngyilkossági kisérlet történt pénteken reggel Tápén. Almási József 31 éves szobafestősegéd reg­gel 8 óra tájban lakásán egy élesrefent konyha­késsel többször mellbeszurta magát. Almási József már régebbi idő óta foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Nem kapott munkát, hosszú idő óta nyomorgott és ez érlelte meg benne a gondolatot Péntek reggel aztán elővett egy konyhakést, élesre fente, aztán bezárkózott a kamrába, hogy végezzen magával. Almási József, mint később kidorült, többféle "r ~ r i , u ' . Alzenhut Kőfaragó família; nyilván Eisen­fcut volt a neve, de Aizenhutnak irták. hogy Szegeden a magyarok is el tudják olvasni. !Az alsóvárosi templom régi kőszobrait Aizen­hut József készítette 1775-ben. Akachy. Az 1522-iki egyházi tizedlajstrom­ban szerepel Akachy Gál és Pál; mindketten &— 6 dénárt fizettek. Hogy nevüket Akáci­nak ejtették-e, vagy AA-ácsz'-nak, nehéz el­dönteni. , Akfeer. Ennek a szegedi családnak nyoma preszett. Akker Mihály rókusi lakos 1842-ben az uj temető megvételére egy forintot ada­kozott. Akker János honvéd volt 1849-ben a szegedi ÍII. honvéd zászlóaljban. Akoncz. Brunstádter Auguszta szegedi lakos í877-ben családi nevét a belügyminiszter en­gedélyével Akoncz-ra változtatta. Alabore. 1718-ban a szegedi rác határőr­ségben szolgált, mint hajdú Alabore György. Szegépy ember volt, még háza sem volt, de magyar volt, mert keresztneve a lajstromban magyarul szerepelt, igy: »Görg*. Ugyanakkkor egy »Alabore« nevű magyar nemesi család létezett Kraszna vármegyében. Albert A XVIII. század közepén volt itt ilyen család. Özvegy Bálóné Lantos Margit, a hires »boszorkány* másodszor Albert János­hoz ment férjhez. Ezt az Albertnét 1744 dec. 18-án kitiltották a városból. Albracht A pozsonymegyei Bazinból ván­dorolt be Szegedre Albracht György köteles. 1759-ben polgárjogot kapott. Alexi. Az e nevet viselő család valószínű­leg görög volt Ott lakhattak, ahol most a Rákóczi ucca van, mert ezt hajdan Alexi utcának nevezték. Alföldi. Hollánder Lipót »főelemi tanár* 1869-ben a belügyminiszter engedélyével csa­ládi nevét Alföldi-re változtatta. Az Irsáról idekerült Auslánder család egyik ága is az Alföldi nevet vette föl. Auslánder Salamon 1797-ben született fiának, Salamon­nak és Oppenheim Máriának legkisebb fia, az 1840-ben született Izsó, aki a szegedi gim­náziumban 1860-ban tett érettségit, nevét Al­földire változtatta. Orvos lett és Pancsován telepedett le. Ennek két unokatestvére, az 1810-ben született Auslánder József és Hirsch Sarolta két fia, Samu és Lajos^ szintén az Alföldi nevet viselte. A Kistelekről később nagy számban beván­dorolt Auslándereket (részben már Alfödie­ket) Auslánder Jakab és Oppenheim Mária ivadékainak tartom. (Lásd az Auslánder csa­ládra vonatkozó jegyzeteket Alkovics. Jászai a rókusi plébánia törté­módon akarta használni a kést Először megpró­bálta ereit fölvágni, azután az asztal lapfai közé szorította a kést, hogy majd rádől, de egyik kísérlete sem sikerült. Végül is a kést többször a szive felett a mellébe döfte. A sok kísérletezés azonban annyira kimerítette, hogy mielőtt még ko­molyan megsebesítette volna magát, áfúltan esett össze. Igy találtak rá később hozzátartozói, akik azonnal értesítették a szegedi mentőket A mentők Almási Józsefet beszállították a közkór­házba, ahol ápolás alá vették. Állapota nem élet­veszélyes. netében a Rókuson kihalt vagy onnan elköl­tözött családok közt emliti. Almai. Az Aigner család egyik" ága. Aigner Gyula az Udvari Kancellária engedélyével ne­vét Almai-ra magyarosította 1861-ben. Almai Gyula a város főszámveyője volt a hetvenes években. Almaros. 1522-ben a Szent Demeter ucca lakói közt találujk Almaros Jánost 6 dénár egyházi tized-adót fizetett. Almás. (Lehet hogy iráshiba a palánki anyakönyvben e helyett: Almási.) Almás Erzsébet Szabó Mihály neje. 1733 XII. 9. sz. fia, Ambrus. Almási. Régi szegedi család, sőt valószínű, hogy több ilyen nevű családunk is van. »A1­massi Mihály* 1718-ban a tiszai rác határ­őrségben huszár, háza van Palánkban, 6 éve szolgál és egy fia is van. Az 1720-iki lajst­romban is szerepel Mihály, mint a 2-ik lovas­század huszárja. Almásy Tamás 1744-ben felsővárosi tanitó, kántor és orgonista; az iskola mellett az »I1­lési biró* házban lakott. Almási Mihály 1785-ben ácsmester, a céh tagja; Almási Ferenc szintén. Almásy János 1848 májusban városi kép­viselő. Rókuson lakott. 1842-ben az uj temető megvásárlására 2 frt 39 krt adakozott Jászai ezt a családot a rókusi plébánia történetében »a Rókuson kihalt, vagy onnan elköltözött családok* közt emliti. Aloga. A tiszai rác határőrség 1718-iki név­jegyzések szerint » Aloga Miohat* már husz év óta szolgál, mint hajdú és háza volt Palánk­ban. Nem lehetetlen, hogy ebből a családból való a XVIII. század végén megnemesitett Aliaga família. Alpári. Jászai a rókusi plébánia történeté­ben a Rókuson kihalt vagy onnan elköltözött családok közt emliti. Alt. Jászai szerint egykor Rókuson élt, de ma már ismeretlen család. Altstádter. Dr. Altstádter Mór szegedi orvos sok cikket irt az ötvenes években a Szegedi Hiradó első évfolyamaiba. 1859-ben német nyelven egy füzetet is közzétett, melyben azt fejtegette, hogy a mellbajosok számára téli tartózkodási helyül Szeged még jobb, mint Velence. 1857-ben iskolaszéki tag volt s 1863— 64-ben a hitközségi képviselőtestületben is szerepelt. Altwer. Dr. Altwer Ármin 1862-ben a zsidó iskola orvosa lett, a hatvanas évek végén pedig a zsidó betegápoló és temetkezési egylet orvosa volt Altvatcr. Altvater Sándor szegedi lakos 1861­ben nevét az Udvari Kancellária engedélyével Attyai-ra változtatta. B ÁRTFA GYÓGYFÜRDŐ Orvoskapacitásot által ajánlott klimatikus gyógyhely, vérszegénység, nói bajok, légző­szervek, ideg, kimerültség, gyomor- és bél­megbetegedéseinél. Inbalatorium pneame* tlkus gépekkel. Fenyves erdőktől övezett Strand* lOrdö, modern szállókká], pensiókkal. Vasixtl kedvez­mény. Kérjen prospektust n Filrdolgozgotúsögti')!, Bnrdlovské Kupele (Slovensko). B. 1 SZEGEDI ÉRTESÍTŐK A zsidó népiskola értesítőjét a tantestület állította össze. Az ér­tesítő bevezető részében értékes tanulmányt irt Pogány Margit, »A népiskolai gyermek lé« lektana« cimmel. Az év történetének ismer­tetése után pontos statisztikával szolgál az értesítő. Ezek szerint beiratkozott 221, bizo­nyítványt kapott 219 növendék. A tanulmányi eredmény elsőrangú. Kitűnő 58, jeles 79, jó 59, elégséges 20, elégtelen mindössze 3 növen­dék lett. Az állami reálgimnázium vaskos értesítőjét Somogyi József igazgató tette közzé. Az értesítő első része dr. Kauf­marm György, az intézet volt igazgatójával, jelenleg a tankerület főigazgatójának érdemei­vel foglalkozik. Az értesítőt értékessé teszi Dávid István: Néhány szó apályaválasztásról; dr. Szegzárdy József: Teendőink a modern nyelvek tanítása terén és dr. Málly Ferenc: Arany Toldi szerelmének olasz forrásai cimü tanulmánya. Az év története, az ifjúsági egye­sületek működésének ismertetése több oldalt foglal el. A statisztikai adatok pontos képet nyújta­nak az intézet működéséről. Beiratkozott az iskolába 529, bizonyítványt kapott az év vé­gén 498 tanuló. Jeles lett 18, jó 64, elégséges 280, egy tárgyból elégtelen 86, két tárgyból elégtelen 35, több tárgyból bukott 36 tanuló. Megemlítésre érdemes, hogy az iskola tanulói­nak majdnem féle kettős magaviseletet kapott., *or»ó Mmí Szombat, vasárnapig fladq Chrlsllons é3 Gustav rrőtillch í főszereplésével: A SSerClGm koJdUSÖi. a Dráma. — Azonkívül: Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7 9, vasár- é« ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor § Belvárost Mozi Szombat, vasárnap Az első németill éneklő, zenélő és beszélő Html Mámorkerlngő MADY CHRISTIAN9 és HANS STUWE f ős»crenlésév« Azonkívül: A hangos kísérő mUsor. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor A Kass Kávéházban minden szombat és vasárnap éjféltől tánc, tánc, í tánc 149 Mándifs Jazz zenekar. Kellemes fiüvös terem­Aklualltósoi, Honferanizok, Chansonok, Kuplék, PnrodlAk. Énekes táncos blueüek a BÉKEFFY KABARÉ mtlsorén lulius 8-án esle fél 9 órakor Korzó Mozi nyárt helyiségében RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László

Next

/
Thumbnails
Contents