Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)
1930-07-01 / 145. szám
&mm miseruhás papok megtöltötték a perron fedett részét. Lenn, az Indóház-téren, az Oltár körül foglalt helyet a helyőrség tiszti küldöttsége, dr. Pálfij József polgármesterhelyetles vezetésével a város hatóságának képviselői és dr. Aigner Károly főispán, valamint a város katolikus társadalmának számos reprezentánsa. A gyorsvonat pontosan futott be az állomásra. A negyedik kocsiból szállt ki kíséretével dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök. Ebben a pillanatban rázendített a belvárosi énekkar a Himnuszra. A megyéspüspököt a papság nevében Breisach kanonok üdvözölte. A püspök közben átadta titkárjának, Sopsich Antalnak azt a fekete bőrkazettát, amelyben a szent ereklyét magával hozta Velencéből. Breisach kanonok meghatott hangon mondott Köszönetet a püspöknek, amiért magára vállalta a zarándoklattal járó fáradalmakat, hogy elhozza Szegedre az első csanádi püspök ereklyéjét. Az üdvözlő beszédre a megyéspüspök néhány mondattal válaszolt, majd megindult a zarándokok menete a pályaudvar zászlókkal, címerekkel és zöld girlandokkal díszített lejárata felé. A menetet a fehér karinges papok nyitották meg, utánuk négy vőröspalástos pap vállán hozta az ereklyét, amelyet közben kivettek bőrtokjából és arannyal gazdagon diszitett üvegtartójában csillagos, tornyos hordszékébe helyezték. Az ereklye után következtek a papi méltóságok, közöttük, a középen dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök. Az ereklyetartóval megálltak az oltár előtt és az ereklyét az oltárra helyezték. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes fogadta itt a város közönsége nevében a zarándokokat és Glattfelder Gyula püspökhöz a kővetkező beszédet intézte: — Szeged háláját és köszönetét tolmácsólom Méltóságodnak az ereklyék megszerzésénél kifejtett nemes fáradozásaiért, amellyel ujabb bizonyítékát méltóztatott adni városunk iránt érzett kitüntető szeretetének és pártfogó jóindulatának. A csanádi egyházmegye fennállásának 900. évfordulóján a legmagasztosabb jubileumi gondolat vált valóra azzal, hogy első püspökünknek, a vértanú Szent Gellértnek tiszteletreméltó ereklyéi hosszú évszázadok után idegenből magyar földre, az ország legnagyobb katolikus városába, Szent Gellért utódának ezidőszerinti székhelyére szállíttattak. Méltó büszkeséggel töltheti el Szeged katolikus társadalmát, de a város egész közönségét az a történelmi jelentőségű kitüntetés, mely a tiszteletreméltó ereklyék itteni elhelyezésével városunkat érte. A város közönsége teljességében mérlegeli a patriarcha öeminenciája ajándékának értékét, mely nemcsak kegyeleti, egyházi és hitéleti szempontból becses nekünk, hanem nemzeti érték, mert ezeréves keresztény kulturánk hirdetője lesz itt örök időkön át.' Ugy érezzük, hogy a zarándokok a tiszteletreméltó ereklyékkel együtt elhozták magukkal a mi borús egünkre Itália gyönyörű kék egének egy foltját, mely, ha Isten ugy akarja, elterül majd, az egész, a boldog Nagymagyarország felett Ez ősi város küszöbén mély megilletődéssel fogadjuk a szent ereklyéket és ünnepi körmenetben kiférjük ideiglenes őrzőhelyére, a Mátyás-templomba. — Mélységesen meghat — mondotta válaszában a püspök —, hogy szerény zarándokcsapatunkat utunk végén ilyen hatalmas fogadtatásban részesiti Szeged népe. Abban, hogy a hivők ezrei jelentek meg a szent ereklye fogadtatásán, biztató jelképet látok, szimbólumát annak, hogy bármilyen nyomorban is vagyunk, lelkünk hite, bizalma nem tört meg. Egy nagy, pogány tudós mondotta, hogyha egy fix pontot kapna, abból ki tudná fordítani a világot. A fix pontunk legyen a hit, amely mindent legyőz. Az Isten csak azt a népet vesziti el, amely elveszíti a hitét. A püspök felkérte ezután hiveit, hogy kisérjék él a Velencéből hozott ereklyét ideiglenes helyére, a Mátyás-templomba, ahonnan később a fogadalmi templomba viszik át A belvárosi énekkar ezután a »Népem, magyar népem« kezdetű régi egyházi éneket énekelte el, majd a hosszú menet megindult az alsóvárosi templom felé. A menet élén a testületek zászlóit vitték, a zászlók után vonultak az egyesületek és a hivők, majd az apácák és a papok következtek, utánuk az ereklyehordozók és a főpapoki A hosszú menet bekanyarodott a Boldogasszonysugárutra, majd a Bécsi-köruton keresztül levonult az alsóvárosi templom elé. Mindenütt az emberek ezrei álltak a menet mellett sorfalat Félhétkor ért az ereklye a Mátyás-templom elé. A teljesen kivilágított templom zsúfolásig megtelt közönséggel és a közönség áhítatos csendben hallgatta végig a megyéspüspök szentbeszédét. Az ereklyét ezután megőrzés végett átadta a püspök az alsóvárosi rendház főnőkének, aki azt a templom legdíszesebb helyén helyezte el. DfcLMAGV ARORSZ Afi •••MmNMi nmm l^n július 1 I V észlhozó ?*a07 kiáliitósu dráma Raque^SenenTwS^^^rSJd'l ——_. főszerep'ősével szerdán és cstitSrtakBn a KOtzó Mozlb aiy I fi város jogtalanul két éV alatt közel hatvanezer tengő I szedett kövezetvásnot térített vissza (A Délmagyarország munkatársául.) Mint emlékezetes, az elmúlt évben hónapodig tartó harc folyt Szeged hatósága és az érdekeltségek között a fogyasztási illetékek kirül. Kiderült ugyanis — a Délmagyarország kállapította meg —, hogy a város ezeket az illetékeket minden törvényes alap nélkül, önkényesen szedi, a belügyminiszter ugyanis évekkel előbb nem hagyta jóvá a városnak ezt az időről-időre megújításra szoruló szabályrendeletét. A város ilyen módon súlyos százezreket fizettetett a polgárokkal. A harcnak az lett az eredménye, hogy a polgármester takarodót fujt, beszüntette a fogyasztási illetékek szedését és kiegyezett az érdekeltekkel. Legutóbb a közgyűlés uj fogyasztási szabályrendeletet kreált, amelynek jóváhagyása azonban még mindig nem történt meg, sőt valószínű, hogy a belügyminiszter az ellene benyújtott felebbezések alapján nem is hagyja változtatás nélkül jóvá. A fogyasztási háború felkeltette az érdekeltek figyelmét egyéb városi javadalmak iránt is és kiderült, hogy a város vámszedői nem mindig ragaszkodnak a törvényes keretekhez, sokszor keresztültörnek rajtuk és —ha csak lehet — kisebb-nagyobb összegekkél többet hajtanak be a közönségen. A legtöbb ily szabálytalanság a kövezetvámok körül történt. Kiderült, hogy a városi vámhivatalok hosszú éveken keresztül vagy magasabb díjtételekkel kalkuláltak, vagy szedték a vámot olyan áruk után is, amely nem is volt vámköteles. Néhányan kísérletbe kezdtek az indokolatlanul befizetett differenciák visszaszerzése érdekében. A kísérletek legnagyobb része sikerült, mert miután kétségbevonhatatlanul beigazolódott, hogy túlfizetés tőrtént, a polgármester kénytelen volt ezeket a jogtalanul szedett összegeket visszafizettetni a város pénztárával. Ezeknek a speciálisan szegedi vonatkozású sérelmeknek korrigáitatására egy budapesti szakember, Kun B. András, a budapesti kereskedelmi iskolák vasúti díjszabási szakelőadója vállalkozott. Kun jelenleg Szegeden tartózkodik, a Délmagyarország munkatársa információkat kért tőle a kövezetvám visszatérítésekre vonatkozólag. — Körülbelül két év óta foglalkozom ezekkel a dolgokkal — mondotta — és kétévi munkám eredményeképen a város eddig körülbelül már hatvanezer pengő jogtalanul szedett kövezetvámot téritett vissza kisebb-nagyobb tételekben a szegedi kereskedőknek. A város hatósága természetesen haragszik rám, ami érthető is, hiszen én vagyok látszólag az oka annak, hogy most súlyos összegeket kell visszafizetnie, olyan összegeket, amelyek évekkel ezelőtt folytak be a város pénztárába és amelyeket a város különböző költségvetési célokra már régen elköltött. Az elköltött pénzek visszafizetése pedig sohasem lehet kellemes. — Az eljárás módja az, hogy felülvizsgálom a kövezetvámbárcákat, megvizsgálom, hogy a vámhivatal helyesen számitott-e, vagy pedig túlfizetés történt. Ebben az esetben beadvány megy a város hatóságához a differenciák visszatérítéséért. Eleinte a város hallani sem akart semmiféle visszafizetésről, de később, araikor meggyőződött róla a polgármester, hogy a követelés jogos, nem szivesen ugyan, de kiutalta a pénzt. Volt természetesen sok eset, amikor a város hatósága kétségbevonta a követelés jogosságát. Ezek a vitás esetek most a közigazgatási bisóság előtt fekszenek, Ítéletre valószínűleg az ősszel kerül sor. — A helyzet tisztázását azonban megnehezíti a szegedi közönség nemtörődömsége. Szegeden a legtöbb ember saját igazában s?ra hisz, túlságosan lojális a város hatóságává szemben. Nem meri feltételezni, hogy a város vámhivatalai többet szedtek be tőle, mint amennyi járt. Ismerek egy inzolvenciával tűzkőd ő szegedi kereskedőt, akinél ma már minden pengő szerepet játszik. <3 maga mondta d, hogy a régebbi időkből rengeteg kövezetvámbárcát őriz és meg van győződve arról, hogy ha utánanézne, hát súlyos ezreseket követelhetne vissza a várostól. De nem néz utána. Nem tudja rászánni magát, hogy a padlás, vagy a pince lomjai közül előkeresse ezeket a bárcakőtegeket és felülvizsgáltassa azokat Szegeden valahogy lusták az emberek saját érdekeikkel szemben is. Pedig itt kötelező lojalitásról nem is lehet beszélni. Véleményem szerint nem nev zhető lojalitásnak az, ha valaki visszakc* ateli jogtalanul befizetett pénzét a várostól, amely mint erkölcsi testület, nem is reflektálhat ilyeis lojalitásra. A visszaköveteléseknek pedig csu^ üdvös hatásuk lehet, mert kétségtelen, aogy a város hivatalai a jövőben nagyobb gonddal számítják ki majd a vömok tarifáit és vigyáznak arra, nehogy továbbra is alkalmat adjanak visszakövetelésekre. Toltíó & onaoTálás mosható, szabadalmason géppel Sssántai &aigy és nrt fodrdsxndS. Dnfjonios tér 11. Bz&m. 83 Telefonax&m 4—51. Megjelent a SZINISZETI LEXIKON A Színészet! Lexikon minden időkre és minden népekre kiterjed tehát egyetemes munka. A Színészei! Lexikon Jcéí kötetben teljes, befejezett mtt, melyet a vásárló közönség egyszerre kap kézhez. A Szinészeli Lexikon hófehér famentes papíron készölt, a Győzőféle elismert érféktt szaklexikonokkal azonos kiállításban, min» e sorozatban előzőlea már megleent Müvésxeti-, Irodalmi-. Tec&nfkai- és Zenei CexlHon. A Szinészeli Lexikon könnyen kezelhető formáin. Bekötése erős angol Bnckram-vászonból való, az artiszhfcus rajzn diszllés valódi aranyból készült. A Szinészeli Lexikon kétkötetes teljes pél KA nPItAjl dényénok együttes ára ... A vételár 5 pengős &avl részletekben fizethető. Megrendelésekel elfogad a Délmagyarország Hirlapés WyowdaváHalat R.-T. Dr. Sszabó Lásscló: Szeged halála és feltámadása Barom kötetes dtss kiállítása monográfia az árvíz ötvenűOl* évtordufója aUtalmttMl Kapható részletfizetésre is a Délmagyarország kladófiívataiafean