Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-29 / 169. szám

DÉLMAG YArtORSZAG JiO julius "29 bárhonnét is induljanak ki, egy helyre vezetnek, még pedig a város gazdagságára. Bármennyire is paradoxonnak, vagy nevetségesnek hangzik is, állitom, hogy a város gazdagsága oka költségvetési, illetve zárszámadási hiányainak és annak, hogy nem tud reális, kiegyensúlyozott mérleget, helyesebben költségelőirányzatot teremteni Szeged város ugyanis^ amint azt nagyon jól tudjuk, földbirtokos és 70.000 holdnak a tulajdonosa. A város egész fejlődése és jövedelmének alakulása teljesen egybeforrt a mezőgazdaság fejlődésével. S miután tudjuk, hogy a mezőgazdaság mindenütt válsággal küzd, tehát a város és annak háztartása is válságos helyzetbe került. Talán nem alkalmas e hely és ezen indítvány rámutatni példákkal illusztrálva mezőgazdaságunk válságának okaira. Városunk, mint jogi személy, helyzete a közönséges földbirtokosénál sokkalta súlyosabb. Gázdálkodási rendszere ingatlan birtokának bérbeadásában merül ki. Ezen legprimitívebb hasznosítási rendszer az évtizedek folyamán kisbérlő társadalmat teremtett^ amely nincstelenekből rekrutálódik, akik csak saját magukkal törődnek, a köz, a többtermelés, az adózás és most már kötelezettségeik lerovása iránt is teljes nemtörődömséggel viseltetvén, csak egyet tartanak állandóan szem előtt: a gazdag bérbeadói minél Jobban megvágni, ezt a jó tehenet minél tovább és jobban megfejni. Ha felmegy a termeivények ára, akkor a bérlő társadalom bérredukciót kér, mert a búza irága; ha esik a buza ára, akkor újra redukciót kér, mert az árunak nincs ára; ha jó a termés, ikkor tulnagy a lerovandó bér, ha nincs termése, ikkor nincs miből fizetnie, stb., stb. A város, ímely azt vélte, hogy elégedett örökbérlői társalalmat teremt, elérte azt, hogy nem fizető bérlőivel, mint alperesével, vagyontalan adósaival áll szemben, akik állandóan a város gazdagságára 5s saját szegénységükre rámutatva, magukat a kiszipolyozott, kiuzsorázott áldozatnak állítják oda s illandóan kilincselnek. Kell, hogy Szeged végre ponlol legyen gazdálkodási rendszere után. Városiasságára, a rengeteg szociális városi feladatok megvalósítására kell végre felébrednie, arra, hogy községesitési feladatai is vannak, arra, hogy a lekapcsolt Hínterlandot nincstelen bérlőkkel nem, csak önérzetesen vezetett szomszédos községekkel, izmos kis- és középbirtokosokkal, illetve birtokokkal lehetv de kell is pótolni. Kell, hogy Szeged városa földbirtoka eladásának gondolatával foglalkozzék. Ezek előrebocsátása után van szerencsém a kővetkező indítványt előterjeszteni: Mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy elvben földbirtokának eladását elhatározza és azt — jóváhagyás esetén — ugy hajtja végre, hogy már az 1931-ben lejáró bérleteket csak annyiban újítja meg legfeljebb 3 évre, amenynyiben addig az örök áron való eladás nem sikerül. Egyben az eladások megfelelő előkészítésére és gyakorlati kidolgozása végett egy 5 tagu bizottságot küld ki awai, hogy munkájához azonnal fogjon hozzá és a legrövidebb idő alatt tegyen arról jelentést A hozandó határozatnak az előmunkálatok megkezdése, illetve a bizottság kiküldetésére vonatkozó része felebbvitelre való tekintet nélkül hajtandó végre. Nagyon sokan vannak, akik az ingatlanok eladásának gondolatától fáznak, vagy legalább is ahoz szeretnék azt kötni, hogy a befolyó pénz kizárólag úgynevezett produktív befektetésre használtassák fel. Felvetődik most már az a kérdés, mit tekintünk egy városnál és annak gazdálkodásánál produktivitásnak? Jelent-e az produktivitást, ha az ingatlanokhoz ragaszkodva, kivetkőzöm minden városiasságból és kölcsönök halmozása által a vagyonból élek; az, hogy kénytelen vagyok fiktív jövedelmekkel számolva, polgári társadalmam egy részével állandóan perben állni, végeredményben óriási összegeket évenként behajthatatlanság cimén leirni, a másik részének vállaira fokozott terheket rakni; vagy pedig az, hogy földemet nem engedem többé ingyen és rablógazdálkodás utján kiuzsorázni, hanem azt értékesítve, az. ellenértékkel oly városi feladatokat teljesítek, amelyek a civitás és a szociális kötél .zettségek szempontjából igenis produktívek, sőt az eddigi gazdálkodási rendszernél produktívebbek, mert egy egészet,-egy egységes várost, aazdasági életet produkálok evvel. Dülö Az indítvány szerint 1931-től kezdve a lejáró bérletek ne újíttassanak meg, hanem a felszabaduló ingatlanok eladassanak. 1931-ben a következő városi bérletek járnak le: BHS^ H rt irányozható •Sl-g vételár H'o.d 1700 606900 1100 194700 2400 362400 2000 2306000 2000 192000 1900 490200 2000 544000 300 163800 4860000 Újszeged—Alsótiszapart Boszorkány sziget Hattyas Bodom Tompasziget Matyér Gyálarét Ruzsajárás «s •252 w-Si) 357 177 151 1153 96 258 272 546 FizetendS haszonbér bnzá- .pengöban q ben 1095 1418 175 51 427 1018 3362 2078 279 233 1091 479 13649 672 1000 összesen 8010 6722 20305 a buza mázsáját 22 P-vel véve 147884 előirányzott bér 168189 Ha tehát minden jól megy, ugy a fenti 3010 kat_ holdért, ha minden bérlő fizet, 168.189 pengő fog befolyni, ami holdanként 55.80 pengős átlagbérnek, illetve a legszigorúbb értékelést véve figyelembe, 3 és félszázalékos hozamnak felel meg. Ilyen értékesítés mellett természetesen sem városi feladatokat és problémákat megoldani, sem megélni, illetve gazdálkodni nem lehet. Az ilyen gazdáig dás előbb-utóbb csak a tönk felé vezet, fll^ késztethet esetleg oly gyors értékesítésre, ami^,. tényleg és valójában semmi sem maradna, ftt tehát idejekorán és nem forszirozottan igenis ej. adni kell, ha az ellenértéknek megfelelő jövedelem hez akarok jutni. A fenti összeállítás utolsó rovatában azon ösj. szegeket vettem fel, amelyek mellett az ott fej. tüntetett területek még a mai csökkent árak mel. lett is értékesíthetők. Sőt lassú parcellázás esetén s ha előnyös fizetési feltételeket, a vételárhátra, lék után 6 százalék kamatot biztosíthatunk, ^ ezen árak csak irányáraknak tekinthetők, melyeknél feltétlenül magasabb összegek folynak be. Aj eladás elhatározása csak a bérleti idő fejártá. val válik tetté, addig a bérleteken lényeges változás nem történik, sőt az eladásra szánt területet is egy-egy évre továbbra bérbeadandók. , Szerény véleményem szzerint ez az egyedül; ut, amelyen haladva előbb-utóbb Szeged reái{g költségvetést fog tudni készíteni és a városok között azt a helyet foglalja majd el, amely fit nagyságánál fogva feltétlenül megilleti. Gál Mlks». »Herkules (a a Szent István-téri vásáron. MVMIMfMIMIMMM^^ Öngyilkosságot akart elkövetni egy földmives a dorozsmai Levajev kocsmában A Levajev-család tagjai megrettenve kergették el az öngyilkosjelöltet (A Délmagyarország munkatársától.) A Süle László tanító halálával hírnévre vergődött dorozsmai Levajev. kocsmában vasárnap délután tragikomikus esemény játszódott le. Amint ismeretes, Süle László meggyilkolásával vádolt Levajev Sándor a tárgyalások során azt állította, hogy Süle László öngyilkos lett. Először benn az ivóban akarta magát agyonlőni, de kicsavarta kezéből a fegyvert. Süle azután elment és valószínűleg az uton lőtte magát agyon. Vasárnap délután a kocsmában megjelent egy idősebb földmivesféle ember, aki nagyon gyanúsan viselkedett. Szótlanul ült az egyik sarokban és állandóan a szemét törölgette. Nemsokára ceruzát, papírt kért és irni kezdett. A Levajev család tagjai megrettenve nézték ezt a müveletet. Levajev Sándor óvatosait a földmives háta mögé lopózott és belenézett a levélbe. Megdöbbenve látta, hogy a földmives búcsúlevelet irt feleségéhez és bejelenti, hogy tovább nem kíván élni, öngyilkosságot követ el. Levajev Sándor a meglepett földniivest fel' szólította, hogy azonnal hagyja el a kocsmán Amikor a földmives vonakodott, az egész Le* vajev család összeállt és együttes erővel kituszkolták az ivóból a földmivest. • Hogy mi lett az elkeseredett öngyilkosjelölt további sorsa, azt senki sem tudja. Valószínű, hogy meggondolta magát, összetépte megke^ dett búcsúlevelét és hazament. Julius 31-en este 1639 órakor VIDÁM EST nyári helyiségében Berky UII—Gozon Gyula felléptével Vége az operettnek Kőváry kis operettje Bársony—Dajbukát felléptével Házasság Tőrök Rezső egyfelvonásosa Étvágytalant Lörincz Miklós tréfája Ihász—Berky József, Űrültekházában Harmath Imre tréfája Bársony—Jankovszky— Berky József Berky fclll-Gozon felléptével Szerelmi párbaj Zágon zenésjátéka Bársony—Daibukát fellépti vol , mm az fgazsr Török Rezső parasztkomédia^ SSfytoKsríSo'-fr'Ber,ty JteseI maBanM4ma' Berky Lili dalcsokorfa eK3«"