Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-27 / 168. szám

1930 julius 27. D£LM AGYARORSZÁG ti Fotoriport a szombati állatvásárról >m k i ils m Bécsi pillanatfelvételek Bécs város lakásügyi politikája A Bécs v'áros által épített házakban a háború utáni időben általánosságban kétféle lakás-nagyság került kivitelezésre. A lakások, természetesen kislakásokról van szó, 75 %-ban 38 négyzetméternyi használható területen épültek fel. E lakások előszobábólr úgynevezett konyhául is szolgáló lakószobi. ból, egy szobából, kis előszobából és klozettból állanak. Az ez időben épült lakások 25 százaléka 48 négyzetméternyi területen épült fel és e lakások az egész kis lakásoktól abban tértek el, hogy a szobán kivül még egy hálószoba is van ítennők. Elvétve épültek nagyobb kétszobás lakások is, vannak azonban oly lakások is, amelyek kifejezetten egyedül álló személyek szükségleteinek kielégítésére szolgálnak. Érdekes annak a szemlélete is, hogy az egyes lakások részére szolgáló négyzetméternyi terület miként oszlik meg. Egy 40 négyzetméternyi területtel rendelkező lakásból két négyzetméter az előszobára, egy a klozettra, 9 a konyhára, 18 a lakószobára, 10 pedig a hálószobára esik. Egy 49 négyzetméternyi területtel rendelkező lakásból 2 az előszobára, 1 a klozettra, 7 a konyhára, 18 a lakósaobára és 2x10.5 a két hálószobára esik. Érdekes, egy 25 négyzetméternyi, úgynevezett garzon lakás, elosztása. Ebben 2 négyzetméter gázfőzővel ellátott előszobára, 1 a klozettra és 18 oly szobára esett, amely viirvezetékkel is el van látva. Hasonló arányos elosztást mufalnak a többi lakások is. Megemlitéiire méltó az is, hogy minden nagyobb épülettömbben lakás épült orvosok és más hasonló foglalkozásúak részére is. Maguk a bécsiek is elismerik, hogy a bécsi kislakások, nagyság tekintetében a nyugati gazdagabb államokkal való összehasonlítást nem igen birják ki. Ezzel szemben azonban az a védekezés, hogy a nyugati államok lakásviszonyait Bécsre átvinni nem lehet. Amennyiben pedig a háború ellőtt! állapotokat hasonlítjuk össze a mostani bécsi lakásviszonyokkal v ugy megállapítható, hogy e tekintetben tagadhatatlanul erős lendületül az előrehaladás. Emellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a jelenlegi bécsi lakások jelentős közmüvekkel vannak ellátva, ami felmérhetetlen előnyt jelent A lakások kicsiségével szemben álljon a következő megfigyelés is. A bécsi lakásoknál a rendelkezésre álló" beépítendő terület legalább 50 százaléka beépítetlenül udvarnak marad meg. Világító udvarok, amelyek azelőtt lakószobák, avagy 'nonyhák világítására szolgáltak, az uj bécsi építkezéseknél már nem fordulnak elő. Az épitkeze'eknél különös gondot fordítanak arra, hogy az 'ipitkezések befejezésével oly nagy udvar felett rendelkezzenek, amely lehetővé teszi ez építkezések parkírozását és azt, hogy a nap lehetőleg minden lakóhelyiséget egyaránt érjen. Az építkezések udvarai amellett, hogy levegőtartalékul szolgálnak, még azt a célt is szolgálják, hogy itt a gyermekek játszóterüket, a felnőttek pedig pihenőhelyüket találják meg. Ezekben van a községi építkezéseknek egyik legnagyobb előnye. Sok építkezésnél találhatunk kisebb-nagyobb, vízzel telt medencéket, amelyek nyáron a gyermekek fürdőhelyéül szolgálnak, télen pedig kisebb korcsolyapályák. Az udvari lakások, amelyek a háború előtti Bécsben rettegettek voltak, ma kertekre, terekre nyílnak és ezátal igen kedveltek azok számára, akik a nyugalmat az ucca lármájánál többre beesülik. A magánépitkezés a kislakások építkezésével akkor találta meg számítását, ha ezek a kislakások sorozatosan egymás mellé épültek, egy folyosóval és egy lépcsőházzal rendelkeztek. Az ilyen lakásoknál az előszoba, vagy a konylia rendszerint sötét volt. A régi építkezéseknek e hiányát az uj községi építkezés teljesen megszüntette. A folyosórendszer megszűnt. Mindegyik lakás a lépcsőházból közelíthető meg és igy mindegyik emeleten legfeljebb négy lakás nyiíik ugyanegy lépcsőházba. A lépcsőházak száma tehát ennek folytán emelkedett. Minden mellékhelyiség vízvezetékkel van ellátva és nincs oly lakószoba, amely ne közvetlenül kapná világítását. A konyha maga is ablakával közvetlenül a szabadba, az uccára, vagy az udvarra néz. A kevésbé tehetősek számára a konyhának, mint tartózkodási helynek, igen nagy a jelentősége. Ezért fontos az, hogy az ilyen konyha jó világítással és szellőztetéssel rendelkezzék. A községi építkezéseknél 1926-ig a konyhát lakószobává is kiképezték. Az 1927. évi ~ építkezési évadban azonban ez a rendszer megszűnt, ehelyett egy kisebb konyhát és egy rendes méretű szobát építettek. A mindent bepiszkoló szénnel fűthető kályha helyét a községi lakásokban a gázkályha váltotta fel. A régi házakban a nagymosás a háziaszszony valóságos réme volt. Azokban a községi épületekben, amelyekben a lakások száma 400-nál nagyobb, egy teljesen modernül felszerelt gőzmosókonyha áll a lakók rende'kezésére. így a háziasszony a mosást 4—5 óra alatt teljesen befejezheti, fehérneműit száraz, vasalt állapotban elrakhatja. Ezek a központi mosókonyhák rézkatlanokkal vannak ellátva, amelyekben a fehérneműt gőzzel forralják. Gépek, amelyek 15 kiló fehérnemű befogadására alkalmas, erőművi uton centrifugális mozgásba hozhatók, ami a ruha szárítását segíti elő. Az ilyen központi mosókonyhát természetesen meleg és hideg vizzel látták el. Maga a kimosott 'anyag pedig egy arra szolgáló helyiségben 40 foknyi hőség mellett lesz száraz. A hajtóerőt villamosenergia szolgáltatja, ugy színtöt a világítást is. A levegő felfrissítésével szintén törődtek. Ahol a lakások száma nem teszi lehetővé ilyen központi mosókonyhák felállítását, ott 1-2 közös mosókonyha áll a lakók rendelkezésére az eddig használt eszközökkel felszerelten. A közös mosókonyhákban a gőzt szénnel, vagy pedig gázzal állítják elő. Abból a célból, hogy az ilyen fűtőtestek alkalmazásával járó nagy kémények építése fellesleges legyen és igy a korom hullásától a lakókőzönség megszabaduljon, jelenleg hatalmas melegvíz-vezetékekkel kísérleteznek. Azokban a régi építkezésekben, melyekben munkások és alkalmazottak laktak, a régi időkben fürdő nem volt. Az természetes, hogy minden kislakást fürdőhelyiségekkel nem láthattak el, azokban az épülettömbökben azonban, amelyekben megfelelő számú lakás van, központi zuhanyfürdő, de kádfürdők is vannak A községi épületeket kívülről különösebb szobrászmunkákkal nem igen díszítették föl. Igy bizony kissé ridegeknek látszanak. Huzamosabb ideig történő szemlélés után azonban ez a látszat eloszlik, mert az építkezés mindenekfeletli célszerű volta köti le a néző figyelmét. A gyermekek felügyeletéről is történik gondoskodás, ami természetesen azokat a családokat érdekli, amelyekben a szülők mindegyike kenyérkereset után jár. Nagyobb épülettömbökben a gyermekek felügyeletéről közös helyiségben gondoskodnak, még pedig képzett felügyelő személyzet rgénybe vételével. Itt tartózkodnak a gyermekek, rossz idő esetén egész nap, míg szüleik munkájukból, haza nem térnek. Nem egy épülettömbnek van kölcsönkönyvtára, tornaterme, eiőadóhelyisége, tanácsadó helye, amely tuberkulotikus betegségek 'leküzdése, avagy szülőnőknek ad hasznos útbaigazításokat. A XV. kerületben van egy nagyobjj építkezés,.; olyan lakók számára^ akiknek szükségletét egy szoba, konyha is kielégíti. Ezeket a lakásokat olyan házaspárok lakják, akik mindketten kenyérkereset után járnak és igy a háztartás ellátása külön személy tartása által igen költséges lenne számukra. Ilyen háztartásokból közösség létesül, amelynek közös konyhája van, közös személyzettel. A XIX. kerületben, a Bilrothstrassen, 25 szoba szolgálja a tanulók szükségleteinek ellátását. Ez az építkezés közös tanulótermekkel, fürdőkkel,1 stb. rendelkezik. A községi épületek túlnyomó része virágdísszé* ékeskedik. Az épületekre felszerelt virágkosarakba elsőizben maga az építkező város ültet virágot. Egymással vetélkednek a lakók, hogy kinek az ablaka virágosabb. Közterekről nem is beszélek, amelyek természetesen a leggondosabb ápolásban •részesülnek, nem ugy, mint Szegeden, ahol a költségvetési fedezetet a bölcs előrelátás a közterek ápolásától annyira megvonta, hogy hosszú esztendőknek kell elmúlnia, míg a város közterei ismét rendbejöhetnek és a száraz fü helyett zöldelő pázsit gyönyörködteti a szemlélőt. Dr. Landesberg Jenő. Nem Ingyenelőadások, hanem munkáselőadások kellenek Megírta a Délmagyarország, hogy indítványt terjesztettek a közgyűlés elé, amelyben annak a kimondását kérik, hogy havonkint két hazafias tárgyú előadást rendezzenek, amelyekre a földszinttől a II-ig emeletig olcsó helyárakat állapítson meg a város, a II. emelettől d IV-ig a jegyeket ingyen ; bocsássa a társadalmi egyesületek rendelkezésére, j Ebben az ügyben kérdést intéztünk dr. Pálfg József polgármesterhelyetteshez, aki a következőket mondta: — Ez az indítvány kivihetetlen. Ellenben arról! lehet beszélni, hogy a vagyontalan, szegénysorsu ! közönségnek miként lehetne módot nyújtani arra, hojfy a színházba járhasson. Nagy vonásokban már elkészítettem a színház jövő évi programját és azt tervezem, hogy egészen olcsó helyárakkal munkáselőadásokat tartson a színház. A jegyek árai szinte fillérekbe kerülnének. Ezeket a munkáselőadásokat vasárnap délelőttönként rendezné a szinház az érdeklődéshez mérten. Villany8"" Villany motorok Jani Andrásnál részletre. 193 Széchenyi tér S. Telefon 19—28. i a veietö világmárka Délmegyarországi kizárólagos képviselet: FlurhoTlcs Szilárd oki. gépészmérnök 362 Szeged, Tisza Lajos küruí 44.