Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-25 / 166. szám

SzeraesztOség: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13—33. — Kiadóhivatal, uölcífnKönyviör és fegytroda • Áradt ucca Telelőn: 306. ^ Nyomda: Löw rjpót ucca 19. Telefon t 16—34. Távirati ^ levélcím: Délmagyaronzág Szeged. Péntek, 1930 Julius 25 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 16ö. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-6O, ktllHildlin ®*40 pengd. ^ Egyes szám Ara hétkiíznap 16, vatór- és Ünnepnap (111. Hirdetések: felvétele tarifa szerint. Meojetentk héttő Kivételével naponta reggel A viz és szociálpolitika a homokon A szegedi ember, azt mondják, mind lokálpatrióta. Olyan paprika, mint a szögedi, sehol máshol meg nem terem, mondják a szögediek. Olyan papucs, mint aminőt itt csinálnak, nem készül a világ egyetlenegy más táján sem, büszkélkednek megint csak a szögediek. De büszkeség dagasztja az önérzetes szögedi polgár keblét akkor is, amikor a tarhonyával, a kertészetével vagy a bicskájával dicsekedhetik. Vagyunk azonban már néhányan, akiknél a lokálpatriotizmus tultengésén rést ütöget a tapasztalat és a tisztánlátás. Sőt azt is tudjuk már, hogy terem szegedi paprika, sajnos, nemcsak Kalocsán, hogy készül szegedi papucs Dévaványán is, hogy gyúrnak szegedi tarhonyát nemcsak Budapesten a Wesselényi-uccában, hapem Wienben is, hogy készülnek szép szegedi bicskák Debrecenben, sőt Prágában is és hogy a szegedi rózsákkal fölveszik a versenyt a pécsi, a pesti, a milánói rózsák is. Körülbelül ez a helyzet a közigazgatási specialitásokkal is. Nagyon tévedünk, ha azt hisszük, hogy csak nálunk nincs csatornázás és ok nélkül önérzeteskedünk afölött való elragadtatásunkban, hogy néhány száz uccánk még mindig nincs kikövezve. Mint egészen külön közigazgatási specialitásra leginkább talán arra hivatkozhatnánk, hogy lakosságunk hatoda olyan nedves lakásban lakik, amelyet ki kellene lakoltatni és hogy a szegedi lakásoknak egynyolcada nedves. A vízhiánnyal se nagyon büszkélkedjünk. Nyugati »metropölisoknak* ezen a téren való konkurrenciájától nem kell tartanunk. Arra még elhatározzák magukat, hogy fölvegyék velünk a versényt virágok termelésében, tarhonya gyártásában, papucsok és bicskák készítésében, de közigazgatási rendszerünktől mintha kissé távol maradnának. Nyugaton a város pénzén legelőször csatornáznak, teljes vízvezetéket építenek, aszfaltoznak és köveznek. Ezzel szemben hazai földön határozottan mutatkozik némi konkurrencia. Teljes csatornahálózata egyetlen egy magyar városnak sincs. A kövezés körül szintén vannak lényegbe vágó hibák és hiányok valamennyi vidéki városban. És Móra nedves lakásai jutnak az ember eszébe, amikor Lillafüred közvetlen közelében, ötpercnyi távolságban a miskolci főuccától, rettenetes bari'anglakások sorfala között megindul a hegyen fölfelé. De abban sem állunk versenytárs nélkül, hogy a városnak csak nagyon kis területére terjed ki a vizvezeték és hogy junius óta a vízvezetékbe bekapcsolt területen sincs viz rendesen. Itt van például Kispest. Nagy város. No nem egészen akkora, mint Szeged. A lakosok száma is kisebb valamivel. Egyeteme sincs. Modern klinikái sincsenek. Nem aspirál olyan térre sem, mint aminőt nálunk most rendeznek 300 ezer pengő kölcsönnel. Megtörténhetik, hogy meg is szűnik ez a KisPest. Amikor majd megcsinálják a Nagypeset. Ez valamivel előbb lesz, mint amikor agyszegedet csinálják meg, ide kapcsolván közigazgatásilag vízvezetékkel akkor már színen ellátott Somogyi-telepet. Kispest népszerű ismertetése után el kell mondani, hogy most ott is arról a vízről neszelnek legtöbbet, ami nincs. De Kispesten cselekedtek is. Rendkívüli közgyűlést tartotak; a vízhiány miatt. És ebben Kispest majdiem versenytárs és követő nélkül áll a ma<var vidéken. Szegeden valósággal képtelenség lenne összehozni rendkívüli közgyűlést A szegedi városatyákat a közéleti elszántság ilyen magas fokára a vízhiány következménye gyanánt se lehetne inspirálni. Bár ujabban itt is tőrténnek csodák. S e csodajárás egyik tünete gyanánt kell elkönyvelni a juniusi közgyűlésnek azt a határozatát, amellyel kimondotta, hogy sürgönyileg kéri a kormánytól a boletta visszavonását. No de a csodákban még se bízunk. Ha csak magától nem fakad föl a viz a szegedi talajból, sok viz fog addig lefolyni a Tiszán, amig a vízhiányt teljesen megszüntetik s amig odáig fejlődünk, hogy benn lesz a viz kivétel nélkül minden család egészséges és tiszta otthonában. Rendkivüli közgyűléseknek, sajnos, nem lesz szerepük ennek a folyamatnak a megérlelésében és bevezetésében. Rendes közgyűléseknek se nagyon. Ahogy egyes hangoskodók >progressziv< szellemét ismerjük", megvolna, meg is marad és meg is lesz bennük a hajlandóság a vízhiány radikális megszüntetésére. Csak gvüjjön a polgármester, meg a kisgyűlés azzal a javaslattal. Végre is inni kell az embernek. Ha nincs viz, hát bort Vizet nem teremthetünk. De bort termeltünk. Van is belőle bőven. 24 óráig sem szabad itt szomjazni hagyni az embereket Hogy ihassanak, le kell szállítani a boritaladót. íme, bizonyság Isten és ember előtt. Nem közgyűlés kell. Nem szónoki beszédek. Hanem szociálpolitika. Borzalmas arányokban bontakozik ki a délolaszországi földrengés pusztítása Eoyes városok teljesen eltűntek a föld színéről — Már közel 2460 halottról és 3000 sebesQliről számol be a hivatalos jelentés — Megrázó részletek a szörnyű éjszakáról CBudapesti tudósítónk tele fon jelentése.') Nápolyból jelentik: A város lassankint viszszanyeri normális képét a lakosság hangulatakissé megnyugodott és az emberek most már visszamerészkednek házaikba. A munka is mindenütt újból megindult. A hatósági vizsgálat szerint a kár Nápolyban nem olyan nagy, mint ahogy azt gondolták. Mindössze 80 épület sérült meg súlyosan, ezeket kiürítették. A Nápoly közvetlen környékén fekvő községekben is aránylag csekély a kár, amint azonban az ember távolodik Nápolytól, egyre jobban belekerül a földréngéssujtotta vidékbe. Az országúton mindenütt hosszú oszlopokban vonulnak a menekültek Nápoly, Fogg'ia és Bari felé. Ezekben a városokban van a segélyakció központja és ide hozzák a sebesülteket A társzekerek és katonai autók végeláthatatlan sora halad a sebesültekkel a kórházak felé. A szemtanuk megrázó részleteket beszélnek a szörnyű éjszakáról. Az embereket álmukban lepte meg a földrengés és csak kevésnek sikerült az első földlökés után menekülni. Az első gyengébb földlökést néhány másodperc múlva ujabb lökés követte, amelytől ő házak rombadőltek és aki bennük volt, a romok alá került. A pánikot fokozta, hogy a villamosvilágitás már az első lökés után min-: denütt megszakadt. Az életbenmaradtak egg szál ingben botorkáltak a sötét uccákon és minduntalan beleütköztek a beomlott falakba. A íemplom maga alá temette az imádkozó híveket 'Ariano faluban a megrémült lakosság könyörgésére a plébános kinyittatta a templomot. A sötétben a lakosság nem látta, hogg a templom falai meg vannak repedezve és amikor már vagy százan fohászkodtak az oltárok' előtt, a templom tetőzete óriási robajjal rá- * juk szakadt és valamennyi hivőt maga - alá temette. A legr'émesebb részleteket jelentik" Villa Nuovából, amely csak volt A 3000 lakosa olasz városka teljesen eltűnt a föld színéről, csak köhalmaz jelzi a tegnap még virágzó falut. Súlyosan megrongálta a földrengés a mult évben felépített apuliái vízvezetéket is, amely a fasiszta kormánynak egyik legnevezetesebb alkotása. A vizvezeték Verusa mellett többszáz méter hosszúságban összeomlott és hetekig fog tartani, amig a vízellátás megindulhat. 1768 halott, 2646 sebesült A belügyminisztérium csütörtökön délután ujabb hivatalos jelentést adott ki, amely pontosan részletezi városok és községek szerint a halottakat és sebesülteket. A jelentés megjegyzi, hogy ez az összeállítás sem tekinthető véglegesnek. A hivatalos jelentés szerint négy tartományban: Avelinóban, Beneventóban, Foggiában és Potenzában pusztított a földrengés. Az eddig agnoszkált halottak száma 1768, a kórházakban ápolt súlyos sebesülteké 2646, az elpusztított községek száma 83. A jelenlés hangsúlyozza, hogy ezek a számadalok a legközelebbi ^rákban méa emelkedni fognak A római lapok elküldték tudósítóikat a földréngéssujtotta vidékekre. Az újságírók hatalmas cikkekben számolnak be a földrengés pusztításairól. A legszörnyűbb kép Melfi városkában tárult szemük elé. A városnak a hegyoldalban fekvő része ugy elpusztult, hogy kő kövön nem maradt. Háromszáz ember vesztette itt életét, ugy, hogy a város temetője nem tudja befogadni a rengeteg halottat és azoknak egy részét a szomszéd község temetőjében kell eltemetni. A földréngéssujtotta vidékeken a mentőszemélyzet lázasan dolgozik a sebesültek elszállí tásán és a leomlással fenyegető házak lebontásán. A lakosság között nagy mennyiségben osztanak szét élelmiszereket ruhanemüeket és sátrakat s külön szolgálatot rendeltek el a