Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-23 / 164. szám

x£OE0. $zerKesztös6g: Somogyi ucca zZ L em* Teleton: 13-33. Kiadóhivatal, iilcífnKönyvilAr és Icgylrodn : Aradi rrn s. Telefon: 300. ^ Nyomda ; LHw flttöi ucca 19. Telefon : 16-34. TAvlratl ^levélcím: Délmogyaromág Sieged. gj^^HEBHaBBnBraHBg^i Az uj városi költségvetés IV. (Lehet takarékoskodni.) A költségvetés számvevői elaborátuma még kész sincs és máris megvalósíthatatlannak bizonyult az a jámbor szándék, hogy egymillió pengőt fognak megtakarítani kizárólag a — kiadási tételeken. El tudunk képzelni olyan reális költségvetést is, amelyben az eddigi állapottal szemben több mint egymillió pengő a megtakarítás. Ezt a költségvetést azonban a polgármesternek kellene összeállítani — teljesen uj szellemben. Végül is min akarja megspórolni a főszámvevő az egymilliót? Autózáson? Mondjuk, hogy minden hónapban négyezer pengőt autóznak el. Ez még mindig 50 ezer pengő egy évben. Azt csak senkise hiszi komolyan, hogy a 950.000 pengőt be lehet hozni itatóspapiron, ceruzán, tintán, kokszon és villanyon? Arra meg bizonyára nem gondolnak, hogy a kórház vagy a szegényház kosztjára fognak kevesebbet költeni, hogy redukálják az uccai világítást és hogy még jobban lecsökkentsék a vízszolgáltatást. De nem gondolnak, sajnos, azokra a kiadásokra sem, amelyeket esetleg meg lehetne takarítani és amelyek megtakarítsa eredményt jelentene, mert számottevő összeget reprezentál. A szegedi költségvetés tízmilliós bevétellel és kiadással dolgozik. A kiadásokból mintegy hatvan százalék fizetésekre megy el, egymillió pengőbe kerül az egyetem, 300 ezer pengő a tanyai vaslxt deficitje, közel 300 ezer pengő a színházi — szubvenció. Alig valamivel több, mint kétmillió pengő marad az összes többi Kiadásra és ebből akartak megtakarítani — egymilliót. A szegedi adóhivatal behajtja az állami és a városi adókat, de fentartása csak a városnak kerül pénzébe. A régi közgyűlésen az egyik költségvetési vitában szóba került ez az labuzus. Javaslatot is tettek, de a tanács is - akkor még volt tanács — a közgyűlés is fölöslegesnek tartotta kérni a pénzügyminisztertől, hogy vállalja át az adóhivatal fentartásának aránylagos részét. Ma már talán nem lesz olyan gavallér a polgármester, mint amilyen három meg négy évvel ezelőtt volt és a progresszivitás meg a mindenek fölött való gazságosság szellemének több rajongója akad az uj közgyűlésben, mint amenynyi a régiben kellemetlenkedett. Talán most sikerülne utat törni annak a modern alkotmányos felfogásnak, amely szerint a tekíntélytisztelet nem azonos a lakájlelküséggel. Talán most sikerül elhitetni, hogy fem vétkezik se a miniszteri állás súlya és tekintélye, se a város, se az ország ellen, aki 8zt mondja, hogy menjünk el a pénzügyminiszterhez, ismertessük meg közvetlenül vele ® helyzetet, figyelmeztessük arra, hogy az állami adók beszedése abban az esetben is pénzbe kerülne, ha inkasszánsokkal lehetne végeztetni és nem kellene fentartani egy nagy apparátust, méltányos és igazságos tehát, hogy ®z állam megtérítse Szegednek azt a 250— •'r'0 ezer pengőt, ami az adóhivatal fentartási költségeiből a behajtott adó arányában őt erheli. • Tiz éve, hogy a rendőrséget államosították, arom éve, hogy az államosított rendőrségen tartásának költségeit a városok viselik. Rgednek ez a »reform« évi 300 ezer pengőbe kerül. Mért viseljék a városok ezeket az ^szegeket ovábbra is, amikor jogtalan volt rájuk való áthárítás, amikor valamennyien legnagyobb pénzügyi nehézségekkel küzdeSzerda, 1930 julius 23 Ara 1© fillér VI. évfolyam, 164. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-ZO vidéken é« Budapesten 3-ÖO, liUlIíildítn 6-40 pengd. - Egyes szdm Ara hélkiirnnp 16, vasár- és Ünnepnap Ki II. Hlrdetések felvétele tarifa szerint. Meojelen'k hétld kivételével naponta reggel nék s amikor például Szegednek évi 30 ezer pengője sincs városrendezésre. Még a nyáron rendkívüli közgyűlést kellene tartani emiatt az egy ügy miatt, felirattal kellene fordulni a miniszterhez, körirattal a városokhoz. Akcióba kellene léptetni a városok kongresszusát s a meggyőzés tiszteletteljes hangján mindent elkövetni, hogy meg lehessen menteni ezt az összeget a — városoknak. A tanyai vasút 300 ezer pengőbe kerül évenkint és nincs remény arra, hogy ez a deficit eltűnjön. Ennek az összegnek a megmentésére is tenni kellene valamit. Többféle tranzakció között lehetne válogatni. Egyszer mégis bele kellene kezdeni a munkába, mert ha egy év alatt hatezer tollszárral vesz kevesebbet a város, az még mindig elenyészően csekély összeg ahoz képest, amit meg lehetne keresni azon, ha például részvéngtársaságot csinálná-j nak a tanyai vasutból. Az hisszük, könnyen menne, hiszen a polgármester meg van győződve róla és be is tudja bizonyítani, hogy, a szegedi tanyai vasút a világ legjobb vasúti vállalata. Az uj költségvetés a színházi szubvenciót csak szeptemberig irányozta elő, tehát a városházán számolnak a házikezelés megszüntetésével. Ez az egyetlen nagy kiadási tétel, amelyen meg akarják takarítani, amit lehet. A házikezelés megszüntetése legalább 150 ezerpengő felszabadulását jelenti. A helyes mérlegelésnek, a gondos előrelátásnak ugyanilyen mértéke az egész vonalon és nem kell pótadóemelés, sőt fejedelmien lesz pénz az eddig megbocsájthatatlanul elhanyagolt városrendezésre. Véres antiszemita zavargások voltak Jassyban Anghelescu merénylője egyik vezeíője a vasgárdának Budapest, julius 22. Jassyban tegnap súlyos természetű antiszemita zavargások voltak. Diá-! kok csoportja véresre verte az uccán járókelő zsidókat. Mintegy 25 fiatalembert letartóztattak. Vallomásukban kijelentették, hogy felsőbb parancsra cselekedtek, mert kapitányuknak, Zelea Codreanunak, a vasgárda vezérének felesküdtek, hogy minden zsidót kiirtanak az országban. Bukarestben az éjszaka folyamán kiáltványt ragasztottak ki, amely a vasgárda érdekében tömörülésre hívja fel a lakosságot és kíméletlen harcot hirdet a zsidó lakosság és az idegenek ellen. A belügyminisztériumban történt merénylet ügyében házkutatást tartottak George Beza lakásán, ahol a vasgárda nevü antiszemita alakulat röpiratait találták. Megállapították, hogy Beza egyik vezére volt a vasgárdának, amelynek tagjai számos antiszemita kilengésben vettek részt. A merénylő állandóan hangoztatja, hogy tettét nem sajnálja s á nemzet önfeláldozó katonájának vallja magát, éppen ezért meg kellett büntetnie a román nemzet ellen vélő Anghelescu belügyi államtitkárt A Dimineata szerint a merénylet előtt egy órával egy elő'.relő politikus tett látogatást Vajda Sándor belügyminiszternél s kérte, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az antiszemita zavargások elfojtására. A belügyminiszter azonban az egész mozgalmat komolytalannak minősítette. A Cuvantul szerint a belügyi államtitkár ellen elkövetett merénylet csak kezdete Romániában a politikai gyilkosságoknak. Egyébként ma a rendőrség letartóztatott egy Fonda nevü diákot, aki szintén egyik előkészítője volt a merényletnek. Súlyos vádak Vafda-Vojvoda belügyminiszter ellen (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: A román sajtó legnagyobb része a legsötétebbnek látja a belpolitikai helyzetet A sajtó az egyre növekvő antiszemitizmusban és az Anghelescu ellen elkövetett merényletben a válság végső tüneteit látja. Az Adeverul szerint a mostani események pontos megismétlődései 1907 véres parasztlázadásának. Ennek a parasztlázadásnak, mint ismeretes, többezer emberélet esett áldozatul. A többi lap is azt irja, hogy a kormány túlságosan gyengének bizonyult és kicsúszott kezéből a gyeplő. Néhány lap újból azzal vádolja Vajda-Vojvoda belügyminisztert, hogy az ő passzív magatartása tette lehetővé az antiszemita agitációt. Az Adeverul pedig nyíltan azt irja, hogy ő pénzelte az antiszemita agitátorokat a belügyminisztérium rendelkezési alapjából. A békeszerződések revízióját sürgette a svéd delegátus az Interparlamentáris Unió ülésén Lukács György iédelmel kért a kisebbségi panaszok aláírói számára London, julius 22. Az Interparlamentáris UnH> kedden újból a kisebbségi kérdéssel foglalkozott. Studer, a svájci nemzeti tanács volt tagja, a kérdés előadója, hangoztatta, hogy a kisebbségi jogok világos körvonalozása az egész világot érdekli, mert ettől függ a világ békéje is. Lewellyn angol képviselő szerint a kisebbségi kérdést csak a Népszövetség kebelén betűi felál itandó állandó ki ebbségi bizottsággal lehet megoldani. llrasovskf cseh delegátus azt fejtegette, hogy a csehországi kisebbségek a legnagyobb kapitaj listák, akik minden jogot megkapnak, mig a más országokban levő cseh kisebbségek nem élveznek semmiféle előnyöket. Riley angol képviselő felszólalásában megállapította, hogy 12 évvel a háború befejezése után a Népszövetség még mindig nem teljesítette a kisebbségekkel szemben ünnepélyesen vállalt kötelezettségeit, hogy biztosítani fogja a kisebbségek polgári jogainak érvényesülését. A világ békéje attól függ, hogy a kisebbségeknek igazságot szolgáltatnak-e s biztosítanak-e nekik nemzetközi jogecvenlőséfiet.