Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-22 / 163. szám

MAGYARORSZAG SzerketzIMég: Somogyi ucca ]2.Lem. Teleion: 13—33.-Kiadóhlvolal, KÜlotUnkOnyviMkl (egylroda Aradi ucca 8- Teleion r 30Ö. ^ Nyomda • l.ttw Lípdi ucca 19. Teleion - 16—34. Távlroll é* levélcím: DélmagyaroncAg Szeged. Kedd, 1930 fulius 22 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 163. stóm ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60. KtllfOldOn 6*40 pengő. Koyes szám Ara hétkQz. nap ÍO, vasár- és Ünnepnap Ilii. Hlr« delések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik >»é«« tel vételé vet naoonlo reggel Az igazságügyi reform és az ügyvédek Irta: Pap Róbert. Aí Igazságszolgáltatás egyszerűsítése cim alatt szentesítés előtt álló törvénynek az élet számtalan viszonylatára lesz nagy hatása. Beváltja-e majd a törvényhozás által hozzá­fűzött azt a reményt, hogy a jogorvoslatok korlátozása folytán az adminisztráció, vagyis a birák és bírósági tisztviselők létszámának s ezzel az igazságügyi tárca kiadásainak csök­kentése lehetőve fog válni, ez még nyitott kérdés. De ha ez az eredmény elérhető lenne is, bizonyára nem ér föl az igazságszolgáltatás nívójának a leszállásával, amely a törvény életbelépte után kétségkívül jelentkezni fog. Az igazságügy eddig is legszerényebb ága volt a kormányzatnak, amely saját jövedelmé­ből födözni tudta kiadásait. Nem itt kellene tehát takarékoskodni, mert ezzel az egyéb téren folytatott pazarlást ugy sem tudják be­hozni. Lehet, hogy az államnak kevesebbe fog kerülni az igazságszolgáltatás, de ez vi­szont nem fog megfelelni azoknak a követel­ményeknek, amelyek vele szemben a polgá­rok személyes szabadságának és vagyonbiz­tonságának körülbástyázása szempontjából tá­maszthatók. A törvénynek az ügyvédeket is súlyosan érintő néhány rendelkezését tekintve, megle­het állapítani, hogy a törvény az ügyvédség . évek óta állandóan hangoztatott kívánságaiból a kar helyzetének megjavítása érdekében sem­mit sem valósit meg. Ellenkezőleg: ujabb* és ujabb területeket von el a bíráskodás és ezzel együtt az ügyvédi munka köréből. Az ügyvédi kar válságos helyzete ritkán kerül a nyilvánosság elé. Az ügyvédek, akik ahoz vannak szokva, hogy embertársaik dol­gaival, sorsával foglalkozzanak, nincsenek be­idegződve arra, hogy a fórumra kiálljanak és ott saját bajaikat és sérelmeiket hangoz­tassák. De kamaráik utján évek óta az igaz­ságügyminisztériumot bombázzák jelentéseik­kel, amelyekben sebeiket föltárják és orvos­lást kérnek, mindjárt hozzá is tehetjük, vajmi kevés eredménnyel. Mi az ügyvédi munkaterület kiszélesbitését kérjük. Felelet: az igazságszolgáltatás feladja azokat a területeket is, amelyeken eddig mű­ködött. Mi a községi jegyzők magánmunkála­tainak a megszorítását kérjük. Felelet: még az ingatlanügynökök feljogosítása is ingat­lanra vonatkozó adásvételi szerződések készí­tésére. Mi az ügyvédi pálya túlzsúfoltságának megakadályozására kérünk intézkedést. Fe­lelet: az ügyvédi vizsgával sem biró nyugdíjas bírák beengedése az ügyvédi kar sorába. Mi az ügyvédeknek egyes igazságügyi funkcióval való felruházását kérjük. Felelet: minden uj törvény kiterjeszti a közjegyzők hatáskörét, ujabb és ujabb tevékenységi körhöz és ezzel egyszersmind ujabb jövedelmi forráshoz jut­tatja a • — közjegyzőket. Folytathatnám még sokáig, azonban »a holtnak fáj- a hosszú bánat*. Tudatában vagyunk annak, hogy az ügyvéd­ség sorsa az egész társadalom viszonyainak az eredője, mondhatnám hőmérője, amely egy­aránt reagál az országot érő derűre és bo­rura. De az ügyvédinflációt az egyetemi tanul­mányok megkönnyítése és más pályákról való beözönlés elősegítése utján a végletekig fo­kozni, az ügyvédek sorsát pedig negligálni, semmikép sem tekinthető logikus, tervszerű politikának. A szegedi ügyvédek gazdasági helyzetének megismertetésére elég néhány adatot fölsorol­nom. Az ügyvédek száma volt Szegeden 1910-ben 73, 1920-bán 107 és ma 152. A békeidőkhöz képest tehát megkétszereződött a számuk. Ez­zel szemben a pörök száma nem éri el a békeévekben folytatott pöröknek a számát Figyelembe kell azonban még venni a gazda­sági élet dekadenciáját. Gondolni kell továbbá arra, hogy elszakadt innen Horgos és a kör­nyéke, amit nem kárpótol néhány torontáli község idecsatolása, mert ezek ha nem tar­toztak is a szegedi bíróságok területéhez, pö­rönkivüli jogitermészetü ügyeik javarészét itt bonyolították le. Egy más adat a szegedi ügyvédek jövedelmi viszonyaira. Fizetni kelj minden ügyvédnek évenként nyugdíjintézeti járulék címén 130 pengőt és tagdíj cimén 10—100 pengőt. Ezen dijaknak mintegy felével a kamara tagjai ál­landóan hátralékban vannak és hogy ez nem a fizetési készség hiányán múlik, kétségtelenné teszi az a körülmény, miszerint a legerősebb eszközök igénybevételével (tőrlés a tagok so­rából stb.) sem lehet jobb behajtási ered­ményt elérni. Az utóbbi időben itt Szegeden egy ujabb, aügyvédek jövedelmi viszonyait érintő uzus vagy mondhatnánk inkább, abuzus ütötte föl a fejét Tudvalévő, hogy az ügyvédjelölti gyakorlat a doktorátus megszerzésétől számitött három évre terjed. Ezt az időt a jelöltnek ügyvéd mellett kamarai bejegyzés kötelezettségével kell töltenie. Az egyetem túltermelése folytán a jelöltek száma folyton szaporodik, mig azok az ügy­védi irodák, amelyek jelöltet megfelelő fizetés­sel alkalmazni tudnának, egvre kevesbednek. A jelölt kényszerhelyzetben van, be kell je­gyeztetnie magát tehát megelégszik a leg­minimálisabb, még éhbérnek sem tekinthető fizetéssel, csakhogy be legyen valamelyik ügy­védnél jegyezve. Előfordult azután több esetben, hogy ebben a szükséghelyzetben a létfentartás kényszere alatt a jelöltek megbízatásokat vállaltak és ügyvédi gyakorlatot folytattak. Mondanom sem kell, mit jelentene a nagy üzemi terhekkel (adó, irodabér stb.) megrako­dott és már amugyis túlhajtott konkurren­ciával küzkődő ügyvédekre nézve, ha a jelöl­tek részéről támadó ez az ujabb verseny sza­badjára engedtetnék. A kamara, minden részvéte mellett a jelöl­tek nehéz helyzete iránt kénytelen volt eré­lyes kézzel a kérdéshez nyúlni és az eléje került hasonló esetekben súlyos represszálíá­kat alkalmazott. (Az ügyvédi vizsgálattól hat hónapra való visszavetés az illető jelöltekkel szemben.) Annyi bizonyos, hogy a régi szegedi ügy­védek, akik a háború előtt haltak el, majdnem mind tudtak annyit szerezni, hogy idősebb korukban nyugalomba vonulhattak és ki­sebb-nagyobb vagyont hagyhattak családjukra. A miai ügyvéd már csak örök nyugalomba vonul, anélkül, hogy hozzátartozóiról gondos­kodni tudott volna. Van egy nyugdíjintézetünk, amely vagyonát hadikölcsönbe és záloglevelekbe fektette, ami­nek következtében 22 éves fennállása után az ügyvéd özvegyének vagy árvájának legkedve­zőbb esetben havi 41 pengőt tud juttatni. Akkor, amikor — mint már említettem — minden ügyvéd évi 130 pengő tagdíjjal járul a nyugdíjintézet fentartásához. Ebben a helyzetben találja a legújabb Igaz­ságügyi reform az ügyvédi kart, amelynek egy megnyugvása mindenesetre van. Az, hogy so­kat már ez sem árthat. Véres közelharcok a nacionalista tüntetők és a katonák között Kairó uccáin Rengeteg halottról és sebesültről érkeznek jelentések (Budapesti tudósítónk télefonjélentése.") Kairóból jelentik: Az egyiptomi fővárosban hétfőn délután ismét véres zavargások voltak. A kormány ellen tüntető tömeg egy uccában megtámadta a rendőröket, akik végül is fegy­verüket használták. Több sortűz dördült el, amelyeknek szörnyű hatása volt, 82 sebesült maradt a szintéren, többen meghaltak, 32 sebesültnek az állapota életveszélyes. A rendőrség a segítségül hivott katonai csa­patokkal körül zárta a zavargás színhelyét és összefogdosta a nacionalistákat, akik közül 323-at letartóztattak. Port Saidból érkező jelentések szerint a fanatikus nacionalista tömeg meg akarta tá­madni az európai negyedet, amit katonai kor­don zárt el. A tüntetők és a katonaság között uccai harcokra került sor és 30 tüntető meg­sebesült hat a halálán van. Kairó ostromlott várhoz hasonlít. Az nccá­kon páncélautók és megerősített rendőr, csendőr és katonai osztagok cirkálnak. Az európai negyedben a legtöbb üzletet bezárták. London, julius 21. Az alsóházban Hender­son külügyminiszter bejelentette, hogy az ed­digi egyiptomi zavargások áldozata, a maia­kat nem számítva, 19 halott köztük egy olasz, 10 rendőr és 50 polgári sebesült akik kórházi ápolásban vannak, továbbá 39 rendőr és 69 polgári sebesült akiket házilag ápolnak. Az egyiptomi hadsereg négy tisztje és négy köz­, legénye megsebesült. A zavargások elfojtásá­1 ba angol csapatok egyáltalán nem avatkoztak be. Az angol kormányt a jövő tekintetében a legutolsó események fejleményei irányítják. Kedden megnyílik a magvar-jugoszláv-román mezőgazdasági értekezlet Bukarest, julius 21. A mezőgazdasági ér- j kedelemügyi minisztériumban megnyíló érte­tekezletre kiküldött jugoszláv és magyar dele- kezleten állapítják meg a közös szabályozásra gátusok megérkeztek. Kedden reggel a keres- | váró mezőgazdasági kiviteli kérdéseket

Next

/
Thumbnails
Contents