Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-20 / 162. szám

1930 julius 20. DÉLMAGYARORSZÁG 13 MII eszik a lanya népe? Irta Schiffert György. Szeged tanyavilága nagyobbára 5—10 holdas törpebirtokból áll Gazdái vagy tulajdonosok, vagy csak bérlői a városi földeknek. Gazdasági cselédeket nem tartanak, a háztartás és a gazdaság összes feladatait a család tagjai végzik. A gazda az irányító és egyben előmunkás is a gazdaságban. A fia még házas-korábap is béresszerepet játszik nála. Csak ha már kiöregszik a munkából, akkor adja át fiának az irányítást és ezzel a gazdatekintélyt Jussot azonban csak a legritkább esetben ad ki. Egy-egy jó állapotban levő törpebirtok állatállománya egy, vagy két lóból, egy vagy két tehénből (néha bizony igástehénből), 3—4 sertésből és körülbelül ugyanannyi birkából áll. A bekerített tanyaudvar élénk a szárnyasbaromfitól, ez és a konyhakert azonban már az asszony »gazdasága«. Nyolc-tíz magyar parlagi tyúk egy-két kakassal, néhol néhány pulyka s ahol állandó viz is van a közelben, kacsák, libák színesítik a tanya életét Galambot csak elvétve tartanak, néhol azonban gyöngytyúk rikácsol. Sokkal több azonban a Szegényes birtok; az egyiken nincsen ló, a másikon nincsen tehén, a harmadikon gazdasági eszközök hiányosak. Ezek aztán kölcsönkért igával dolgoztatnak, segítik egymást és bizony össze kell tenniök a szegénységüket, • hogy utat csinálhassanak a földből fakadó életforrásoknak. A tanyát kutya őrzi, egy, esetleg kettő, puli, vagy kuvasz. Minél kisebb, annál mérgesebb és annál kevesebbet eszik. A tanya központja a háztartás, a konyha. Az őstermelés: a földmüvelés, állattenyésztés és bortermelés csak az elrohanó élet követelményeinek igyekszik megfelelni, — csak a háztartási szükségletek kielégítését és az adóprést nyögi. A gazda a piacon, vagy a terménykereskedőnél értékesiti gabonáját, borkereskedőnél a szőlőtermését: szőlőben és mustban; vásárra hajtja a lábasjószágot, hogy állatállományát uj vétellel fölfrissíthesse, a hiányzó, vagy sikerületlen termelési ágak terményeit beszerezhesse s hogy pusztuló gazdasági eszközeit és ruházatát pótolhassa, illetve megújíthassa. Jelentősebb gazdasági pénzforrások még a gyümölcs, szárnyasjószág, kerti termények, gyapjú és a kivágott fa piaci értékesítése. A tanyai konyha általában szegényes és az ételkészítés tisztaságához is szó fér, bár a nép több gondot fordít a kosztra, mint a ruházatra. Hogy a különböző nagyságú birtokok étkezési viszonyai mások és mások, az természetes, de hogy egy gazdasági adottsággal rendelkező konyhák nívója is különbözik, az már a gazdasszonyok ügyességének, előrelátásának, gondosságának eredménye. A tanya nyáron 3 óra körül ébred, télen 5—6 között. A munka kivilágosodástól besötétedésig — •látástól látásig. — tart. Télen már délután 5—6 « óra tájt elcsöndesül a tanya, nyáron este 10—11 körül. Télen nagyon sokat: 11—12 órát, nyáron keveset: 4—5 órát alszanak. Télen nem szeretnek »petlórjomot« fogyasztani — hát korán fekszenek. A fiatalság esténként eljár ide-oda és végigfosztja az egész környék tollát, kukoricáját. A tanyai konyhák két típusát vehetjük föl: a szegényekét és a jobbmóduakét Állandó ételrendje egyiknek sincsen. Hogy mit szoktak főzni? »Mikor hogy, ami éppen eszünkbe jut< — ez az első feleletük. Nyáron 7—8 óra között, télen 8 óra körül van a »früstökc. A szegényebb családoknál nem mindég van tejelő tehén s ijgy a szokásos fél-fél liter tejet vagy aludttejet szalonna és kenyér pótolja. Rendszerint csak egy disznót hizlalnak, kb. 100 kilósra, amelyet novemberben, vagy decemberben vágnak le. Ennek a szalonnája tart ki sokszor megavasodva, ha pedig elfogy, venni kell pénzért. A tanyákon átlag három kilós lapos rozskenyereket sütnek, hattagú családra például hetenként négyet, erősen kisütve. A lakóházon kivül épült nyári kemence ritka. . A konyhából etetett banyakemence öt napra is befüti télen a sohasem szellőztetett kis lakószobát, amelynek ablakai homokkal, földdel vannak betapasztva a hideg ellen. Nyáron a szobában nem lehetne kibírni a kenyérsütés melegét, de különben is, az egész nyáron kinn hálnak a födött, oszlopos folyosón, a szalmával puhított és szűrrel, vagy kifordított subával letakart falócákon. A férfinép rendszerint a szabadban hál nyáron. A szegényebb családoknál csak egyszer főznek napjában. \ Késő ősszel, télen és koratavassz'al ,tehát a lassú menetű munkaidőben délután 3 óra körül főznek »estebédet«, utána korán lefekszenek. Ilyenkor lehát naponta kétszer esznek: tartalmasabb reggelit és meleg estebédet. A nagy dologidőben napjában háromszor esznek: reggelit, hideg, könnyű ebédet és friss, főtt vacsorát. Ez a könnyű nyári ebéd abból áll, samit otthon találnak*. Tej, aludttej, turó, szalonna, kenyér, vöröshagyma, zöldpaprika, retek, lekvár, cseresznye, meggy, potyogott barack, alma, körte, görögdinnye, szőlő, és ami még adódik. A frissen főzött ételük levesből, vagy valamilyen főzelékből áll. Szokottabb leveseik: tésztaleves, zöldség-, krumpli-, köleskásaleves, tarhonyapaszujleves foghagymásan és gölödinleves. Ez utóbbi léből áll és krumplis tésztagombóook vannak benne, petrezselyem-zöldjével és tejföllel Ízesítve. Tésztás husieves ünnepnapokon szokott lenni, de csak amig az ölésből tart. Ilyenkor főtt disznóhús is van. Nagy ünnepnapokon előfordul a tyukleves is. Nyáron sürün van meggy- és almaleves. A tanyai nép a pénteki böjtöt megtartja, de egyébként is igen kevés hust eszik. A szalonnázás azonban általános. Nagyböjtben szigorúan böjtölnek szerdán, pénteken és szombaton. Ilyenkor napraforgóolajjal főznek, ami rendszerint saját termésükből kerül ki. Szokottabb főzelékek a krumplis-tarhonya, babfőzelék, káposzta, zsíros, vagy olajos tarhonya. Néhol vizben megfőzik a babot, a levéből levest csinálnak, a babot pedig berántják főzeléknek. Közkedvelt, általános eledel a paprikáskrumpli. Nyáron sűrűn előfordul a. zöldbab-, tök- és kelkáposztafőzelék. Cnnepi tésztaeledel a száraztészta, turőstészfa, krumlispogácsa és gölödin. Édéstésztát csak hébehóba csinálnak. Ezt a szegényes étkezést csak a háziasszony ügyessége tudja elfogadhatóvá tenni Olcsó LUSZTIG IMRÉNÉL Fürdő trikók Férfi fürdő trikó . . V90, % 2"40 Női gyapjú fürdő trikó 6, 7, 9f 10 Nöi nadrág Milanes flór női nadrág . . . 3"5© Trikó selyem „ „ ... 1'70 Csikós „ „ ... 2'24 Combiné Selyem combiné 2"32 „ „ csipkével . . 3'6§ tér 2. szam Hibátlan 2"24 2'98 3"25 3*95 Mőf fiarlsnya Strapa női harisnya .... —"3® Erős szálú női harisnya . . . —'66 n n Erős szálú női harisnya . . . I'IO Flór női harisnya. . . . . . 1*48 I. fátyol női harisnya . • . . 210 Selyemfényű flór női harisnya . 2"24 Férfi §ocknl Erős mintás sockni . . • • • "-"SS Erős szálú I. „ . . ... rHosszú csikós „ . . . . . 1'25 . . 1-40 I. flór sima „ . . . . . 1'50 Férfi Siar: isnya Mintás sportharisnya . . . . 1'25 » >» . . . 1'50 ff • 9mmm * • • mm ^^ Gyermek trikó Fehér hímzett trikó . . . . • 1'20 Szines sima „ . . . 1*20 . • • 1-40