Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-20 / 162. szám

DCLMACil AKOKSZAG 1930 julius 20. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László ZEISS SZEMÜVEQ hfllönleoesséaek ^ LIEBMANN lölsxeréax azokDzleMben Kelemen n. — Ha-Tta neI en 13 Babarczy. 'A legrégibb szegedi családok egyike. Nevéről Ítélve, a baranyamegyei Babarcz községből vándorolt be. Babarchy István, az 1522-iki egyházi tizedlajstromban már szerepel 6 dénár adóval; a Szent Demeter uccában volt háza. »Babarcsi Tomás*-nak nevezi egy török irás 1553-ban a Szent Háromság ucca elöljáróját. Babarczy Mihály 1601-ben mészárosmester. Babarczy István 1623-ban a szegedi mészáros céh tagja; mesterségét 1640-ben is folytatja. »Babarczi halom* volt a neve a XVIII. század elején a dorozsmai nagy kun halomnak; valószínű, hogy a család ezen a tájon foglalt földeket Babarczy Ferenc, 27 éves, vallomást tesz egy bírtokpörben 1721-ben. Babarczi Tamás és János 1723-ban alsóvárosi esküdt polgár, Babarczi Gergely ugyanakkor felsővárosi esküdt polgár. Babarczy Ferencet 1723-ban a közgyűlés városi borbirónak választotta meg. 1726-ban a palánki révátkelést bérbevette Bezdeczky Jakabbal ezertiz rhénes frlért. Babarczy Ferenc 1724 junius 14-én egy boszorkánypör-iratban mint »ur« van emlitve, tehát vagy nemesnek, vagy tanult embernek ismerték. 1690-ben születhetett, mert egy 1728. évi pörirat 38 évesnek mondja és »becsületes városi ember«-nek nevezi, A föntebb említett Babarczi Gergely jóval öregebb volt, — 1728-ban a felesége, Süvegh Teréz 60 éves. Fiuk: Babarczi Imre, 1706-ban született,, ennek felesége, Török Anna, ki 1711-ben született, 1731-ben gyermekágyas volt és »megrontották a boszorkányok*. Ugyanakkor egy Babarczi, kinek keresztnevét nem ismerjük, tagja volt a városi tanácsnak. Babarczy János alsóvárosi polgárnak 1748 május havában leégett a háza. Babarczy Ferenc 1747—1754. és 1765—1767. években Szeged város kapitánya, 1785-86ban pedig a város polgármestere. A család csongrádmegyei ága talán tőle származik. r Babarczy Imre, sz. 1774 november 5. Szegeden; Csongrádmegye alispánja lett, 1810-ben, de Szegeden lakott. Igen nagy barátja volt a színészetnek. Az újságokban is irogatott. 1830 október 20-án előadták »Virginia, a borzasztó bírói ítélet véres áldozata* c. drámáját. Mint kinevezett királyi biztos, 1829-ben vizsgálatot vezetett a város tisztikara ellen, melyet »atyai intésben* részesített. Királyi tanácsosi címet is kapott. 1840-ben halt meg, április havában s az alsóvárosi barátoknál temették el. Az a Babarczy Ágnes, aki Klauzál János katonatiszthez ment nőül, Czimer Károly szerint leánya volt Babarczy Imre alispánnak; ez azonban lehetetlenség, mert 1803-ban volt az esküvő és akkor Babarczy Imre még csak 29 éves volt. Ágnes nem leánya, hanem testVére volt az alispánnak — és anyja Klauzál Gábornak, a miniszternek. Babarczy Imre alispánnak 3 gyermeke volt: Antal, Imre és Erzsébet. 1. Babarczy Antal 1813-ban született Budán. Ifjúkorában ő is Szegeden lakott és itt kezdte meg hivatali pályáját atyja mellett, mint megyei aljegyző. 1840-ben kinevezték Budára a helytartótanácshoz titkárrá és nemsokára tanácsossá. Az 1847-iki országgyűlésen Csongrádmegye egyik követe. 1847 október 18-án mint királyi biztos elnökölt Szeged város tisztújító közgyűlésén, mely >Szeged nagy fiát* annyira megbecsülte, hogy már 1846-ban díszpolgárrá választotta. Az országgyűlésen a konzervatív párthoz csatlakozott. 1849 elején az osztrákokhoz csatlakozott és Pest vármegye és a Jászság cs. kir. biztosa, majd országos élelmezési főbiztos lett Magyarországon 1849ben 6 volt jt leggyülöltebb ember. 1855 decemberben osztrák' birodalmi bárói rangot kapott. Gyermekei: Sándor, katonatiszt volt, Izabella, Eichenmitis báró felesége, Kálmán, szintén katonatiszt volt, György, Mária, Júlia, Imre, Ilona, László. 2. Babarczy Imre, sz. 1818. 1855-ben ezredes volt; később tábornok, az arciere testőrség parancsnoka; fivére bárói rangját őrá is kiterjesztették. Bajzáth Amáliát vette nőül. Utódait nem ismerjük. 1850-ben adta ki »Bekenntnisse eines Soldaten* c. müvét. 3. Teréz, Csacskó Imréhez ment nőül. Egy báró Babarczy Jósa Jolánt, Szabólesmegye főorvosának leányát vette nőül Nyíregyházán. A Szegeden maradt Babarczyak' megmaradtak a polgári sorban. Posonyi Ignác 1810. évi végrendeletében azt "látjuk, hogy bizonyos Babarczy Jakab tartozott neki száz forinttal. Hogy ennek mi volt a foglalkozása, nem lehet már megállapítani. 1785-ben élt Szegeden egy Babarczy Jakab, aki ácsmester volt; nincs kizárva, hogy ez 1810-ben még élt és adósa volt Posonyinak. Azonban ugyanakkor élt Szegeden egy Babarczy Jakab nevű takács is, aki 1827ben a céh óregmestere volt; az sincs tehát kizárva, hogy ő volt Posonyinak az adósa. A takács Babarczy Jakabról azt mondja a céh jegyzőkönyve, hogy lakóháza és szőlőbirtoka van. Fia, Babartzi János, szintén takács, 1827-ben jegyzője volt a takács céhnek. 1810 óta a rókusi plébánia anyakönyveiben és egyéb irataiban igen sűrűn szerepelnek a Babarczyak. Közülök Ferenc 1831-ben kispap volt és nagyon buzgólkodott a kolera alatt a betegek ápolásában. A legtöbb Babarczy kétségtelenül iparos volt. Babarczy Demeter 1785-ben ácsmester. Babarczy Gáspár 1852-ben magyar szabó; ugyanakkor szintén a magyar szabó céh tagja Babarczy Mihály. E kettő közül valamelyiknek fia lehetett Babarczy Illés, akit 1865-ben avattak fel szabómesterré. A föntebb már emiitett Babarczy János takács 1835-ben céhmester lett. 1842-ben 2 frt 30 krt adott a rókusi uj temetőre; ugyanerre a célra Babartzy Pál esküdt öt forinto. adott. Babarczy János 1868-ban halt meg; a rókusi óvodára 4 frtot hagyott. Babarczy Mátyás Ferenc almás-kamarási plébános, aki 1877-ben sikertelenül pályázott a rókusi plébániára, szintén rókusi származású volt. A többi városrészekben is voltak Babarczyak. Babarczy Imre, ki Felsővároson lakott, 1833 február 11-én nőül vette Szabó Veronikát, Szabó Imre és Márki Vera leányát, Babarczy Ferencet 1841-ben városi tanácsnokká választották. Babarczy István 1848-ban, mint alsóvárosi lakos szerepel a városi képviselők között. Babarczy György 1848-ban őrmester volt a szegedi nemzetőrségben. A szegedi Babarczyak között legismertebb ember volt "" J Babarczy József, Babarczy Pál és Róka Erzsébet fia, aki 1820 március 30-án született A gimnázium elvégzése után két évig a nagy. váradi jogakadémián tanult, 1840 őszén Szeged akkor legkiválóbb ügyvédjének, Fadgyas Pálnak az irodájába lépett be. 1842-ben Szerencsy István királyi személynök mellett volt jurátus, 1843—44-ben pedig Zalka János nádori itélőmester mellett Pozsonyban. 1844-ben, miután felesküdött ügyvédnek, hazatért Szegedre. Nagy szerencse volt rá nézve, hogy. együtt utazott Klauzál Gáborral, aki akkor azért jött le Szegedre, hogy megalapítsa a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárat, melynek Klauzál ajánlatára, Babarczy József lett az ügyésze. Ezt a tisztségét több, mint hatvan évig viselte. A város társadalmi és politikai életében az Osztrovszky József által vezetett liberális párthoz csatlakozott s 1845-ben az őt, mint ügyvédet megillető városi adómentességről önként lemondott. 1848-ban a nemzetőrség szervezésekor az I. gyalogszázad kapitánya lett; akkor már városi képviselő is volt. 1851 január 9-én a rókusi templomban nőül vette Bérczy Antal városi tanácsnok leányát, Vilmát. 1860-61ben s 1867 óta állandóan tagja volt a törvényhatósági bizottságnak s 1868 óta a közigazgatási bizottságnak is. Úgyvédi hivatása mellett gazdálkodott is; szölleje volt Szatymazon, ahol »Vilmaszállás* állomás az ő feleségéről van elnevezve. A Török uccában volt háza, a Kossuth Lajos sugárut közelében. Gyermekei: 1. Flóra, sz. 1856., meghalt 1880-ban. Kalmár Lajos kir. közjegyzőnek' volt a felesége. 2. Géza, sz. 1860. A szegedi, majd a győri és végül a budapesti jószágigazgatóságnál szolgált, mint számtiszt, majd mint számellenőr. Felesége Porter Kornélia. Meghalt 1894-ben Szegeden. Egy leánya marad. 3. József, sz. 1862. önkéntes évei után egy évig gyakornok volt a Pallavicini uradalomban. A inagyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után segédtiszt lett a kisbéri ménesbirtokon. 1897 óta borászattal foglalkozott S 1898-ban m. kir. szöllészeti és borászati felügyelő lett. 1900-ban Aradra helyezték át 1893-ban nőülvette Zalaszobari Baán Atalát. 4. Legkisebb leányát Endrényi Imre könyvkereskedő és nyomdatulajdonos, a Szegiedi Hiradó kiadója vette nőül. A Babarczy család régi nemessége elvitázhatatlan, mert a család egyik tagja, Babarczy; Imre tábornok, az arciére testőrség parancsnoka, cs. és kir. kamarás is volt, tehát ősfáját hitelesíttetnie kellett. RABA-KRUPP és Ajánlatot UnnunK adnak: IHa«Jfdl Waggon- és Gépgyár Rt. kSiponlI Igazgatósága Budapest, V., Deák Ferenc ucca 18. és Urbán Alfréd es dr. Barna Frigyes cég Budapest, IV., Apponyi tér 1. szám. RÁBA - A. F. magyar gyártmányú teherautók autobuszok üzeme biztos, olcsó és gazdaságos w. jl