Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-20 / 162. szám

1930 julius 20. DfirmcVARORSZAG A szened! pénzintézetek mini egy 200.000 pengővel vennének részi az országos épilkezési kölcsönben A szegedi bankok nem tiltakoznak a kólcsönterv ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A pénteki minisztertanácson —budapesti jelentések szerint — Bud János kereskedelmi miniszter érdekes indítványt terjesztett elő a munkanélküliség enyhítésére. Azt indítványozta, hogy a kormány bocsásson rendelkezésére egyelőre három éven keresztül épitési célokra harmincmillió pengőt, az összeg előteremtésére vonatkozólag pedig sjX javasolta, hogy a kormány kötelezze a pénzintézeteket és a biztosító intézeteket ennek az összegnek a lejegyzésére, még pedig abban a formában, hogy betéteiknek, illetve biztosítéki tartalékaiknak egy százalékát kellene lejegyezniük olyan, az építkezés céljaira szánt hosszúlejáratú kölcsönre, amely hét százalékkal kamatozna. A kereskedelmi miniszter a Pénzintézeti Központot kivánja megbízni az akció vezetésével és lebonyolításával. A harmincmillió \ pengőhöz a rendelkezésre álló adatok szerint ja budapesti intézetek tizenötmillió pengővel, fa vidékiek ötmillióiml, a biztosító intézetek pedig tízmillió pengővel járulnának hozzá. A kibocsájtandó záloglevelek természetesen óvadékképesek lennének. Érdeklődtünk ebben az ügyben a szegcdi pénzintézeteknél és megtudtuk, hogy a szegedi pénzintézetek, ha nem is üdvözlik örömmel a kereskedelmi miniszter tervét, de nem is tiltakoznak ellene, ugyanis nem jelent száBelvdiosi Mozi Vasárnap A legizgalmasabb hangos film! A négy toll Cllve Brook éa Noah Beery főszereplésével. Azonkívül: Igj? él a yankee. Hangos trükkfilm. Előadások 3, 5 és 7 érakor a téli, 9 órakor a nyári he'yiségben Korsó Afoxi V i Gróf Monfe Christól Főszereplők: Jean Angeló. Ltl Uag6ver • ' Bernhardit CUzke. , Előadások kezdete 5, 7 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 érakor I idő esetén a 9 órai előadást a nyári helyiség-hon tartink ( SeiMiroii Mozi Héttőn és kedden I A Paramount Filmgyár legnjabb hangos filmje: Az éjféli ] angyal. Szerelmi történet nyolc felvonásban. FőszoreDlő: ( Nancy Carroll. Azonkívül: A hangos kísérő í .„, mii sor. i Mőadások kezdete 5, 7, 9, vasár-és ünnepnap 3, 5, 7,9 órakor | ida esetén a 9 órai előadást a nyári helyiségben tartink | Korzó aíozj Hétfőn és kedden "iré Lajos világhírű müve filmen: A hontalan hős >_mil Jannings grandiózus alakításával — Azonkívül: Marold Lloyd legkacagtatóbb vígjátéka: A nyul„,, szlvU Harold. iilőadások kezdete 5, 7, 9, vasár- ős ünnepnap 3, 5, 7, 9 érakor •ló idő esetén a 9 órai előadást a nyári helyiségben tartjuk mukra számottevő megterhelést a fájuk eső rész lejegyzése. Három olyan pénzintézet van Szegeden, amely számottevő betétösszeg fölött rendelkezik, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank delminek 65.000, a Kézmüvesbanknak pedig 10.000 pengőt kellene lejegyeznie ebből az épilkezési kölcsönből, ami összesen 200 000 pengőt jelent. Mivel ez a kölcsön hét százalékot kamatozna, a pénzintézetek kamatvesztesége a mai hitelviszonyok mellett legfeljebb két százalékot jelent, ami összegben. kifejezve nem. több évi négyezer pengőnél. Ezt a megterhelést szükség esetén szívesen vállalják a szegedi pénzintézetek, hiszen belőle a Csongrádira mindössze 2500, a kereskedelmire 1300, s Kézmüvesbankra 200 pengő esne. Ezt a veszteséget legfeljebb ugy könyvelés a Kézmüvesbank. A tervezet szerint a « nénk el — mondotta informátorunk —, mintCsongrádinak körülbelül 125.000, a Kereske- } ha valami, nem is veszedelmes uj adó lenne... „Sinlők-házát" létesítsen a várót a régi Idegklinika felszabadult épületében Dr. Pálfy József szerint a sínlók-háza mellett elfér a kórház elkülönítő osztálya is a fiókkórházban (A Délmagyarország munkatársától.) Az utóbbi időben sokat foglalkoznak a szegedi városházán azzal a kérdéssel, hogy mi legyen a rendeltetése a jövőben az idegklinika felszabadult régi épületének, a Pulcz-uccai fiókkórháznak. Az egészségügyi bizottság nemrégen tárgyalta Ló jer Dezsőnek azt az indítványát, amelyben az épületnek trachomalcórházzá való átalaki'ását kérte. Ezt az indítványt azonban, mint ismeretes, az egészségügyi bizottság nem találta elfogadhatónak, mert a többség megítélése szerint a trachomabetegek nem szorulnak kórházi ápolásra. A bizottság ezért ugy határozott, hogy a fiókkórház^ nak a közkórház elkűlőnitőpavillonjává való átalakítására tesz javaslatot. A javaslat szerint itt helyeznék el azokat a közkórházba utalt ragályos betegeket, akiket eddig a többi betegek között helyeztek el és akik könnyen megfertőzhetik saját betegségükkel kórházi lakótársaikat. Döntés ebben az ügyben még nem történt, ezért a fiókkórház problémája egyelőre nyitott kérdés maradt. Ehez a kérdéshez szólal most hozzá dr. Bedő Imre, aki a következő levelet intézte a Délmagyarország szerkesztőjéhez: Igen tisztelt Főszerkesztő Uram! A Pulcz-uccai "fiókkórház épületének üressé válása alkalmából ennek felhasználásáról különböző fantasztikus és kevésbé fantasztikus Indítványok látnak napvilágot. Engedje meg, hogy rámutassak arra, hogy mi volna az a legsürgősebb feladat, amelynek betöltésére ez az épület felhasználható lenne. Szegeden nincsen »sinlők házai, vagyis olyan kórház, amelyben a gyógyíthatatlan beleaek lennének ellieluezlietők. Pedig erre óriási szükség van, mert a végét járó tuberkulótikus, rákos vagy egyéb gyógyíthatatlan beteg, a családnak, amelyhez tartozik, esetleg évekig megmérgezi az életét, pláne, ha az ilyen beteg többedmagával lakik egy szobában, esetleg egy pinceoduban. Az ilyen beteget a kórház, vagy a klinika rendes osztályán nem szívesen veszik fel és igazuk,is van, mert elveszik a helyet olyanok elől, akiken még lehet segíteni. Pedig ezeket is ápolni és gondozni kell! Tehát semmi fölösleges szentimentálizmus; csinálják meg a Pulcz-uccában a Dsinlők házát«. Főszerkesztő Uram kész hive: dr. Bedő Imre a Dr. Bedő Imre levelének tartalmát közöltük dr. Pálfy József polgármesterhelyettessel, aki ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Véleményem szerint Szegeden föltétlenül szükség van ilyen intézményre és ezt meg is kell hamarosan csinálnia a városnak, mert azokat a gyógyíthatatlan betegeket, akiknek közkórházi elhelyezése különböző, sokszor áthidalhatatlan nehézségekbe ütközik, jelenleg seholsem helyezheti el a város, sem a közkórházban, sem pedig a szegényházban. De ugyanilyen mértékben szükség van az elkülönitőkőrházra is, amelyben a közkórházban jelentkező ragályos betegeket helyezhetik el a többi betegtől elkülönítetten. Ez nem járványkórház lenne, mert hiszen — ha nem is megfelelő keretekben — de van már Szegeden járvány kórház. A járványkórház azonban csak járványok idején nyilik meg. Már most, mivel mindkét intézményre, a sinlők házára