Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-18 / 160. szám

SZÉKED. SzerKesztö&ég: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13—33.^Kiadóhivatal, ualcíönktínyvíAr és Jegyiroda Aradi ucca S. Telefon: 306. ^ Nyomda t Löw Llpd< ucca 19. Telefon : 16—34. TAvIrntl éa levélcím: Délraagyarország Szeged. Péntek, 1930 julius IS Ara 16 fillér VI. évfolyam, Í60. szám ELŐFIZETÉS: Hovonta helyben 3-20 Vidéken és Budapesten 3-00, üUlfölciön 6-40 pengő. ^ Egyes szám éra héiköínai> 16, vaséir- és Ünnepnap i4 its I. Htr« detésetc felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétSö kivélelével naponta reggel A buza a kisálltául politikájában Buzaproblémája nemcsak Magyarországnak van, hanem a kisántánt két országának, Romániának és Jugoszláviának is. Ezek az országok is több búzát termelnek, mint amenynyire szükségük van és ezeknél is a buza értékesítése a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Ha a bukaresti vagy a belgrádi jegyzéseket nézzük, azt látjuk, hogy a buza ára ott még alacsonyabb, mint Magyarországon. De az értékesítésnek ugyanez a nehézsége áll fenn a többi mezőgazdasági terményeknél is. Az agrárországok közös tragédiája sanyargatja Romániát és Jugoszláviát is. Ennek megállapítása nem közömbös. Most zajlott le a kisántánt külügyminisztereinek csorbatói konferenciája. A program hajszálról-hajszálra a megelőző konferenciák receptjét követte, tartották légyen azokat Sinajában, Veldesben vagy Prágában. A külügyminiszterek lagymatag szavakkal megállapították, hogy államaik külpolitikája azonos vonalon halad és hogy a felfogások a fenforgó kérdések megítélése tekintetében megegyeznek. A béke fentartását hirdető burkolt szavakban az egyöntetű eljárás fenyegetését villogtatták meg Magyarország felé és mindezek után a prágai koncertrendező gondoskodott róla, hogy a tárgyalások megfelelő rezonancia kíséretében jussanak a világ tudomására. Az összefüggést a kisántánt és a buza problémája között nagyon könnyű felfedezni. A kisántánt fenmaradásának egyedüli és kizárólagos alapja a jelenlegi birtokállomány biztosítása. Minthogy pedig Ausztria belenyugodott sorsába és nemzetközi viszonylatban legfeljebb a Németországhoz való csatlakozás lehet célja, ami a meglevő birtokállományt nem érinti, a kisántánt, mint politikai alakulás éle csak Magyarország ellen irányulhat Ha Magyarország nincs, vagy ha Magyarország belenyugszik a mostani állapotokba — illetőleg ha ez a belenyugvás olyan formában történik, hogy azt el is lehet hinni —, akkor a kisántánt elveszítette minden létjogosultságát Ma azonban, mikor a megélhetés ezer meg ezer nehézsége sulyosodik az államok polgáraira, a kizárólag politikai momentumok által irányított szövetségek nem mindig kongruensek a polgárok érdekeivel. Ezt lehet tapasztalni a kisántánt államainak esetében is. A politikai szövetség mellett szinte szakadékszerű gazdasági ellentétek választják el egymástól ezeket az államokat. Az egyik oldalon áll az indusztriális Csehország, amely a nyugati iparosállamok mintájára szintén agrárpolitikát csinál és megnehezíti a mezőgazdasági termények bevitelét, a másik oldalon Pedig állanak Románia és Jugoszlávia, amelyek Magyarországhoz hasonlóan keresnek, de hiába keresnek piacokat mezőgazdasági terményeik számára. Ha Csehország gabona- és isztvámjaival ránehezedik a magyar gabonatermelésre és malomiparra, az sajnos, de érthető, mert ez az eljárás megegyezik általános politikájának irányelveivel. Ha ellenben a románok és a jugoszlávok nem tudják lisztjüket kivinni Prágába és a cseh iparvidékeken nem fáinak mezőgazdasági terményeik számára elhelyezést, akkor a román vagy a jugoszláv gazda joggal kérdezheti, hogy mi haszna van Jieki a cseh szövetségből? Annak idején azt hangoztatták, hogy a monarchia dél felé irányuló elzárkózási politikája volt egyik oka a világháborút megelőző hangulat megteremtésének és ma a szövetséges Csehország pontosan azt csinálja, amit sérelmeztek Bécs és Budapest esetében. Igy a kisántánt országainak a közös politika folytatása mellett különböző irányú a gazdasági politikájuk. Alig néhány nappal a csorbatói konferencia után Bukarestből olyan han-, gok hallatszottak, hogy meg kell teremteni a mezőgazdasági exportban érdekelt államok közös gazdasági forntját Magyarra lefordítva ez azt jelentené, hogy Csehország, Románia és Jugoszlávia politikailag együtt haladnak, gazdaságiakban azonban az utóbbi kettő igyekezzék Magyarországgal megállapodásra jutni és közös plattformot találni. Ennek a gondolatnak már a tavasszal hangot adott Budapesten Manoilescu államtitkár, aki akkoriban csak magánember volt mert a karlista mozgalmakban való részvétel miatt ott kellett hagynia állását Közben azonban Károlyból Románia királya lett és Manoilescu miniszter Károly király kormányában. A változás kifejezésre jut abban, hogy komoly formát kezd ölteri az agrárblokk ügye. A hirek szerint a legközelebbi napok folyamán a magyar, jugoszláv és román agrárdelegátusok találkozóra jönnek össze Sinajában. A dolgok ilyetén állása mellett két lehetőséggel kell számolnunk. Az egyik az, hogy a tisztán politikai törekvések a kisántánt kormányaiban erősebbek a gazdasági megfontolásoknál. Ebben az esetben egyelőre a maí helyzet nem változik. A másik eshetőség az, hogy a kisántánt két balkáni állama at agrárius szempontok előtérbe nyomulása mellett velünk keres közös gazdasági plattformot Bennünket ugyanis ebben a kérdésben sem megkerülni, sem kikerülni, sem elmellőzni nem lehet. Ez esetben nekünk semmi okunk nem lehet, hogy tisztán a »do ut dest elve alapján részt ne vegyünk egy olyan megegyezésben, amely gazdasági pozíciónkat megerősíti, kelet felé ipari kivitelünknek piacokat nyit, nyugat felé pedig másokkal egyvonalba állit bennünket azoknál a tárgyalásoknál, amelyek agrárius kivitelünk érdekeit szolgálják. A buzaszemeknek borostyánszínű folyója most kezd ömleni a Tisza, az Alsóduna és Oláhország lapályairől a magtárakba és a malmok raktáraiba. Ez a folyó von határvonalat a kisántánt országai között Az eltérő és az egymással szembenálló érdekek igy kerülnek a túlsó és az innenső partokra. Ezek reális megállapítások, mert gazdasági érdekeken alapulnak. Ezek a megállapítások egyengetik az utat az érdekelt államok agrárblokkjának életre keltéséhez. A német nemzetlek a szociáldemokraták eltávolítását küwefelSk a porosz kormánycél A válság még nem slmulí el Berlinben (Budapesti tudósilónk telefonjclentés£.') Berlinből jelentik: A belpolitikai helyzet válsága még nem simult el, bár ugy látszott már, hogy a birodalmi gyűlés ülésszakának bezárása előtt nem történik különösebb esemény. Csütörtökön délután azonban a német nemzeti párt vezére, Hugenberg titkos tanácsos levelet intézett a birodalmi kancellárhoz, amelyben azt kérdezi, hajlandó-e a birodalmi kancellár a német nemzeti párttal a politikai helyzet megbeszélése céljából tárgyalásokat kezdeni. Hugenberg levele ismét számos kombinációra adott alkalmat, amely közül legnagyobb' valószínűsége annak van, hogy a német nemzeti párt csak abban az esetben hajlandó a szociáldemokrata indítványokkal szemben a kormányt támogatni, ha a birodalmi kormány átszervezi a porosz kormányt oly módon, hogy abból a szociáldemokraták kimaradjanak. Egy másik kombináció szerint a német nemzetiek szavazataikért tárcát kérnek a kabinetben. A közel jövő dönti el, hogy a német nemzetiek váratlan fellépésükkel mit akarnak kierőszakolni Feloszlatják a német parlamentet ? Éjjel egg órakor jelenti budapesti tudósítónk: A belpolitikai helyzet csütörtökön este váratlanul ismét kiéleződött. Hugenberg és Oberhaucr, a német nemzeti párt vezérei ugyanis megjelentek Brüning kancellárnál, aki Dietrich pénzügyminiszter társaságában tanácskozott a két pártvezérrel. A tanácskozások eredménytelenül végződtek és ennek következtében a birodalmi gyűlés pénteki ülésén a német nemzetiek a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványa mellett fognak szavazni és elfogadják a diktaturaszakasz felfüggesztésére irányuló másik szociáldemokrata indítványt is. Bármelyik indítvány is kapna többséget, Brüning kancellár azonnal feloszlatja a parlamentet. Este Berlinben a parlament feloszlatásáról már mint befejezett tényről beszéltek. iz interparlamentáris a karlelkértlés London) julius 17. Az interparlamentáris unió csütörtök délelőtti ülésén Pop-Csícso István román delegátus" kijelentette, hogy a keleti jóvátételeket végleg rendezik a párisi és hágai egyezmények. Hangoztatta, hogy Románia óhajtja a békét, de a harci készség tentartása legalább is szükségesnek tartja szabályozását olyan fontos, mint a béke fentartása. Dr. Medinger csehországi német delegátus Id fejtette, hogy Csehország összes állami jövedelmeinek egy Ködét katonai célokra költi. Ezután Szüllő Géza csehországi magyar képviselő tartotta meg előadását