Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-17 / 159. szám

1930 julius 17. DíLMAGYAHORSZAG Súlyos szavaroK a szegedi piacon a bolelia Korul Általános a zavar, a tájékozatlanság és a bizalmatlanság, — megkezdődött a drágulási folyamat (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi postahivatalok és dohánytőzsdék között i^ak kedden osztották szét a különböző címletű bolettákat, amelyeknek forgalombahozatala tulajdonképen csak szombaton kezdődik, az nj rendszer azonban máris komoly zavarokat okozott a szegedi gabonapiacon. A gazdák egyre elkeseredettebben beszélnek a törvényben meghatározott eladási, értékesítési rendszerről, amely megnehezíti az elszámolásokat és szinte lehetetlenné teszi a kalkulálást. A' Szegedi Gazdasági Egyesület, amelynek elnöke dr. Aigner Károly főispán, szerdán memorandumot nyújtott át dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnek. Az egyesület a memorandumában bejelenti, hogy a szegedi gabonapiacon már megkezdődtek a bolettás vásárlások, illetve eladások, amelyek körül feltűnő módon nyilatkoznak meg a törvény következtében előálló visszásságok. A kereskedők és az ügynökök 'igen sok esetben egyszerűen levonják a gabona jegy árát a gabona tőzsdei árából, de maguk a gazdák is idegenkednek a boletta elfogadásától. A piacon a legnagyobb tájékozatlanság uralkodik, ezért a gazdasági egyesület sürgős intézkedést kér a város hatóságától a helyzet tisztázására és az érdekelt gazdák tájékoztatása céljából. Kéri, hogy a város hatósága a piaci helypénzszedőkkel magyaráztassa meg a gazdáknak a bolettarendszer lényegét, világosittassa fel őket, hogy a bolettára a buza piaci árán felül van joguk. Gondoskodjék a hatóság ezenkívül arról is, hogy a búzapiac mázsaházának falára minden nap feltűnő módon függesszék ki a hivatalos tőzsdei gabonaárakat. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes a bért intézkedések' megtételét azonnal elrendelte, kiadta a szükséges utasításokat a piaci helypénzszedőknek és intézkedett, hogy a gabonapiac mázsaházára minden nap függesszék ki a tőzsdei jelentést. — Értesüléseim szerint — mondotta érdeklődésünkre a polgármesterhelyettes —, a bolettatörvény tényleg súlyos zavarokat idézett elő a piacon nemcsak a gabonaértékesítés körül, hanem más téren is. A legfeltűnőbb hatása a törvény életbeléptetésének az, hogy Irágulási folyamat indult meg. Drágul a liszt és a kenyér, ezzel szemben a buza ára esik. Ez az utóbbi azért is érthetetlen és indokolatlan, mert a hivatalos termésstatisztika szerint iz ország gabonatermése az idén tizenöt százalékkal kevesebb a tavalyinál. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött a gazdasági egyesület egyik vezetőségi tagjától, akitől a következő adatokat tudta meg: — A piacon általános a zavar és a tájékozatlanság. A boletta árát egyszerűen belekalkulálják a buza árába és a búzáért, amely néhány nappal ezelőtt még tizenhét pengő volt, ma már a bolettán kivül csak tizennégy pengőt kap a gazda, természetesen az a gazda, aki elfogadja a gabona jegyet. Mert a legtöbb hallani sem akar az elfogadásáról, a gazdának pénz kell, nem pedig előtte ismeretlen értékű és célú gabonajegy. — Megtörtént az is, hogy a gazda, akinek tízennégy pengőt és a bolettát kínálták a búzájáért, alkudozni kezdett és kijelentette, hogy adjanak inkább tizenöt pengőt, de neki a boletta nem kell! Nagy baj az is, hogy a RH Pénteken, csak egy napig 1 Nagy nevető nap a Korzóban! Két nagy Buster Keaton vigjáték egy műsorban. törvényt nem ismerik a gazdák és ebben a pillanatban egészen valószínűtlennek látszik, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt valamilyen módon tájékoztathassák róla az illetékesek. Minden kisgazda mellé ugyanis nem állithatnak egy-egy egyetemi tanárt. — Egészen bizonyos, hogy súlyos bonyodalmakat okoz majd a törvénynek az a rendelkezése is, amely a bolettakényszer alól feloldja azt a kisgazdát, aki saját céljaira kiván gabonát vásárolni. Ennek feltétlenül az lesz a következménye, hogy csak a kisgazda nem kaphat majd búzát, mert hiszen, ha esetleg népszerűvé válik mégis a gabonajegy, nem talál olyan másik kisgazdát, aki a gabonáját a boletta igénylése nélkül eladja. A boletta ugyanis, ha másra nem, de arra jó lesz, hogy, a gazda adótartozását törlessze vele. A gazdák körében egyébként igen elkeseredett a hangulat és egyre többen kifogásolják, hogy egyik-másik népköreinők politikai nyomásra aláirta azt a fellebbezést, amelyet a közgyűlés tiltakozó határozata ellen nyújtottak be. Ez a tiltakozó távirat különben mind a mai napig nem került a postára. Hogyan ölték meg a baláftyai tanyán az öreg Lengyel Ferencet? Rácz István bevallotta a gyilkosságot, de tagadta, hogy testvérei felbujtották volna, — a testvérek semmiről sem akarnak tudni — Ellentmondások a vallomásokban Csütörtökön folytatják a nagyszabású gyilkossági ügy főtárgyalását (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi tőrvényszék Hábermann-tanácsa szerdán kezdte tár. gyalni a balástyai Lengyel-gyilkosság bünügvét Rácz Veron 59 éves földmüvesasszony néhány évvel ezelőtt férjhez ment Lengyel Ferenc módos balástyai gazdához. Az asszony nyolc gyermeket vitt a házhoz, akik részint törvénytelenek voltak, részint első házasságából származtak. Lengyel Ferencnek is voltak gyermekei, ugy, hogy a családban háromféle gyermek élt. Az öreg gazdálkodó a gyermekekkel ugy bánt, mintha sajátjai lettek volna. Megajándékozta őket földdel, pénzzel, jó. szággal és bár már majdnem mind felnőtt volt, a házánál tartotta őket. A mostohagyermekek szerették az öreget, de izgatta őket a vagyon sorsa és hogy a vagyont saját részükre megszerezhessék, tervet főztek ki az öreg elpusztítására. Négyen beszéltek össze: Rácz István, Lenggelné törvénuRácz kihallgatása során rés&tesen beismerte, hogy a gyilkosságra előre készült. Tóth Anna rejtette ei őt a gyilkosság előtt a sötét konyhába és Tóth' Anna volt az, aki a lövés okozta zürzaváíban; kiszöktette őt a konyhából és a szérűskertbe vezette. Itt találkozott Tóth Józseffel is. Hármasban aztán megbeszélték, hogy azt fogják híresztelni, hogg az öreg megölte magát. Tóth Anna és József a rendőrség előtt tagadták, hogg részük lett volna a gyilkosságban, Rácz István azonban a szemükbe mondotta. A szerdal tárgyalás megkezdése előtt a védők azt a kérést terjesztették a bíróság elé, hogy mivel a vádlottak közeli rokonságban vannak egymással, a bíróság figyelmeztesse őket, hogy egymás ellen nem kötelesek vallani. 'A három mostohatestvér a vádlottak padján. Balról jobbra: Tóth József, Tóth Anna, az elsőrendő vádlott Rácz István. telén fia, Tóth Anna, Lengyelné leánya, Tóth József és maga a feleség: Lengyel Ferencné. Az összeesküvés feje, esze, mozgatója Tóth Anna volt, akit legjobban izgatott az öreg vagyona. Rácz Istvánnak kellett a gyilkosságot végrehajtania. Rácz István, aki a legjobb viszonyban volt az apjával, eleinte szabadkozott. Arra üva kozotl, hogy neki három gyermeke, felesége van, nem ölheti meg az apját. Tóth Anna ezek után bérgyilkost keresett, de mivel nem talált, újra féltestvérét kezdte nógatni. A mult év november 25-én este aztán Rácz István elkövette a gyilkosságot. Felkereste szülei tanyáját, belopózott alvó apjához és a sörétre töltött vadászfegyverrel szétloccsantotta a fejéi. Tóth Anna és a többiek a rendőrség előtt ugy állították be a dolgot, hogg az öreg öngyilkosságot követett el. A nyomozás azonban az első pillanatban megállapította, hogy Lengyel Ferencet alvás közben érte a lövés. Rövidesen kiderült, hogy Rácz István a gyilkos. aki testvérei felbujtására ölte meg az apját Hábermann élnök kijelentette, hogy ezt a kérési nem veszi figyelembe. A vádlottak — mondotta — ugy sem kötelesek vallani és ha vallanak, akkor nem hivatkozhatnak jogsérelemre. Mentességi kedvezményt különben is csak tanú élvezhet. A védők emiatt semmiségi panaszt jelentettek be. A vádirat felolvasása után először a 39 éves Rácz Istvánt hallgatta ki a biróság. Rácz elmondotta, hogy Csengelén, az apja tulajdonát képező tanyában lakik. — Bűnösnek érzem magam — mondotta —, mesl én követtem e( « bűncselekményt... < Mielőtt vallomásába belekezdene, arról beszélt, hogy november 25-én reggeltől, az esti órákig, mennyit ivott. Hajnalban kezdte a pálinkázástu Ebédre is volt bor, ebéd után pedig az apjával együtt három liter bort fogyasztottak el. Elmondotta, hogy az öreggel nagyon jóban volt, nagyon szerette, mert az ő árnyékában élt családjával együtt.