Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-17 / 159. szám

SZEÖEU. SzerKesztöség: Somogyi ucca 22. I- em. Telefon: Kiadóhivatal, HÖlcíönkiínyvtór és Jegyiroda Aradi ucca 8. Telefon; 306. ^ Nyomda : Löw Llpól ucca 19. Telefon : 16-34. Távirati és levélcím: Délmagyarország Szeged. Csütörtök, 1930 julius 17 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 159. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, uttlIOIdOn 6-40 pengő. ^ Egyes szám ára hétküz. nap 16, vasár- és ünnepnap 24 'ti 1. Hirdetéseit lelvétele tarifa szerint. Megjelenik »>élf« kivételével naponta reggel Az ut városi költségvetés ii. (Adminisztráció.) Azt, amit a város most akar megtenni, magánosok már régen megcsinálták. Gyárosok, kereskedők, iparosok, bankok régesrég a minimálisra redukálták kiadásaikat. Csak a város várt. Természetesen a városnak sem lett volna szabad várnia. Dehát az ilyesmiért is, mint például a világháború felidézésének csekélységéért, majd a történelem Ítélőszéke fog igazságot tenni. Legyen szabad most rámutatni klasszikus takarékoskodási lehetőségekre. Azért mondjuk, hogy klasszikus, mert a takarékoskodásnak ezt a módját már régesrég felismerték, megcsinálták, az elmúlt szük esztendők alatt kisés nagyvállalatok sorra alkalmazták. A hivatali személyzet létszámáról és munkaidejéről van szó. Fölösleges szint vallanunk szociális kérdésekben. Bármely osztály ellen irányuló tendencia nélkül a legmélyebb szociális belátás, emelkedettség és szolidaritás érleli, füti és izmosítja rginden szavunkat, valamennyi mondatunkat és összes gondolatainkat. Meggyőződésünk, hogy nincs a társadalmi békének és evolúciónak nagyobb ellensége, mint a belátás és megértés hiánya az erősebbek részéről, az igazságtalanság és a nyomor. Bennünket meleg eszmei szálak kapcsolnak mindenkihez, aki dolgozik vagy aki szenved és ugy szeretnők, hogy becsületes és hozzáértő munkájáért mindenki teljes adag kenyérhez tudjon jutni. Tehát: teljes adag munka és teljqs adag kenyér. Ez a meggyőződés vezet, amikor rámutatunk arra, hogy a városnál sokkal, de sokkal több tisztviselő van, mint amennyire szükség volna és hogy azt a munkát, amelyet elvégeznek, sokkal, de sokkal kevesebb tisztviselő tudná elvégezni, mint amennyit most alkalmaznak, ha a napi munkaidő nem 5—6 óra, hanem 7—8 óra lenne. Európa államainak nagyobbik része a nyolcórai munkaidőt sem igtatta még törvénybe. A munkaidő kérdését Magyarország sem szabályozta még törvénnyel. Ismerünk kilenc, sőt tízórai munkaidőt. Nemcsak gyárvállalatoknál, hanem irodákban is. Mégis meglehetősen hódit a nyolcórai munkaidő és ennél rövidebb munkaidőt csak olyan esetekre kértek és kaptak a munkások, amikor az a feladat, amelyet el kell végezniök, túlságosan igénybe veszi fizikai vagy idegerejüket, vagy mind a kettőt. Csak a városi tisztviselő dolgozik öt, legfeljebb öt és félórát. Igaz, hogy a hivatalos óra nyolckor kezdődik és kettőig tart és hogy ez összesen hatórai munkaidőnek felel meg. Dehát hányan vannak a városi hivatalokban reggel nyolckor, sőt félkilenckor is és hányan maradnak ott kettőig? Senkise mondja, hogy ez kicsinyeskedés. A nyomdászoknak nyolcórai munkaidejük van és reggel nyolckor pontosan mindenki a munkahelyén áll és déli 12, vagy esti 6 előtt el nem mozdul a szekrénye, illetőleg a gépe mellől. A teljes adag munka mellett sürgetjük kivétel nélkül minden városi tisztviselő részére a teljes adag kenyeret. Rendesen fizetett tisztviselők adminisztrálják ezt a várost reggel félkilenctől egyig és délután félnégytől hatig. Ez mindössze hétórai munkaidő. Nem mi, hanem a szegedi közéletnek egyik kiválósága állapította meg, hogy ilyen munkabeosztás mellett az egyébként is jól megszervezett adminisztráción kerek egymillió pengőt lehetne megtakarítani. Ez nagy, amellett megvalósítható tétel, hiszen a szegedi költségvetésnek úgyis az a legnagyobb hibája, hogy a túlméretezett közigazgatás a tízmilliós kiadásnak majd hatvan százalékát emészti meg, a hátralékos négymillióból pedig egymillió megy el egyetemi kiadásokra. De mi lesz azokkal,. akiket a város elszanál? Vannak, akik a dolog könnyebb végét fogják meg. Ezek azt mondják, hogy mi történt azokkal, akiket az állam meg a főváros szanált el? Mi történt azokkal, akiket vállalatok bocsájtottak el? Nekünk nem ez az álláspontunk. A város igenis legyen kényesebb igényű és érzékű, de ne olyan módon, hogy ez állandóan százezrekbe, esetleg milliókba kerüljön. A leépítés munkáját évekkel ezelőtt meg kellett volna kezdeni. Hiszen jóval többet, mint évi félmilliót kapnak azok a városi tisztviselők, akik ma is ideiglenes alkalmazottak, akiket tehát minden igény nélkül el lehet bocsájtani. Előrelátó várospolitika gondoskodott volna ezek legnagyobb részének elhelyezéséről, hiszen volt rá mód. Hogy csak egyetlen esetet említsünk, akkor, amikor a Társadalombiztosító átszervezésével kapcsolatosan készülődtek az uj tisztviselői kinevezésekre, fel kellett volna tárni a helyzetet a népjóléti miniszter előtt és kérni kellett volna, hogy a Társadalombiztosító uj tisztviselői állásaira olyanokat nevezzen ki, akik ideiglenes alkalmaztatásban állnak a városnál. A számvevőség és a hatóság toldozó-foltozó munkája hozhat némi financiális eredményt. A költségvetés teljes egyensúlyát azonban az biztositaná, ha évek óta céltudatos, programszerű munkát folytattak volna. Még mindig rá lehet térni a jó útra. Az az ur, aki azt állítja, hogy a szegedi adminisztráción könnyű szerrel meg lehetne takarítani évenkint egymillió pengőt s amellett még javítani is lehetne az állapotokon,^ nem destruktív. Egységespárti. Előkelő pozícióban van az egyik pénzintézetnél és a véleményére a polgármester is sokat ad. A lengyel kormány memoranduma magyar, szerb, román, lengyel, cseh, bolgár, eszi és lelt agrárfrontról 20. és 25. közölt tarifák meg a sinajai konferenciái (Budapesti tudósítónk telefon jelenté se.) Belgrádból jelentik: A belgrádi lengyel követ kormánya megbízásából szerdán Írásbeli memorandumai nyújtóit áí a jugoszláv kormánynak. A lengyel kormány a memorandumban javaslatot tesz az agrárátlaniok részéről alakitandió szervezőt létesítésére, amely szervezet a mezőgazdasági krizis enyhítését tűzi ki céljául. A memorandumot a magyar, román, csehszlovák, bolgár, eszt és lett államok kormányainak is átnyújtották A Pravda értesülése szerint a jugoszláv kormány a lengyel javaslatot komoly tanulmányozás tárgyává teszi és a javaslatot támogatja. A magyar—román—jugoszláv agrárblokk megalakítására egybehívott konferenciáról azt irja a Pravda? hogy a konferencia napját még nem állapították meg, de minden valószínűség szerint Julius 20. és 25-ike között tartják meg Slnajában. A birodlalmi gyűlés lesszavaszla a Kormányt Hagy izgalmak Berlinben DiKtatura-sxakasx vagy J&áscfelosxlatás? nagy izgalommal vitatták' a várható fejleményeket. Legvalószínűbbnek az látszik, hogy a kancellár élni fog Hindenburg felhatalmazásával és a fedezeti törvényjavaslatot (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés szerdán délutáni ülésén elutasították a fedezeti törvényjavaslat második szakaszát, amely a hivatalnokok szükségadójára vonatkozik. A szakaszt a birodalmi gyűlés 256 szavazattal 204 ellenében utasította vissza a szociáldemokraták, a nemzeti szocialisták, a német nemzetiek és a kommunisták szavazataival. A szavazás után óriási zajban felállott Brünning kancellár és bejelentette, hogy ezekután a kormány nem helyez súlyt a fedezeti törvényjavaslat további parlamenti tárgyalására. A kommunisták óriási zajjal fogadták a kancellár bejelentését: — Lemondani, lemondani! — kiáltották a kancellár felé. A birodalmi gyűlés ezután elvetette a gazdasági pártnak a Ház feloszlatására vonatkozó javaslatát és a kommunisták bizalmatlansági indítványát. Rövid szünet után a birodalmi gyűlés ülését csütörtökre napolták el. A parlament folyosóján egész délután nyüzsgő élet volt. A képviselők a dikíaíura-szakasz alkalmazásával rendeleti uton lépteti életbe. Nem lehetetlen azonban, hogy a kancellár a birodalmi gyűlés feloszlatása mellett dönt, amelyre a szerdai nap folyamán Hindenburgtól felhatalmazást kapott. A birodalmi gyűlés pártjai nincsenek elragadtatva a házfeloszlatás gondolatától. Hindenburg elnök és Braun porosz kultuszminiszter között az acélsisakos szövetség miatt támadt konfliktus ügye döntő stádiumba jutott. A porosz belügyminiszter és az acélsisakos szövetség vezetői szerdán tanácskozásra ültek össze. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy a megegyezés létrejön és ezáltal lehetővé válik Hindenburg részvétele a porosz felszabaditási ünnepségeken.