Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-15 / 157. szám

DHMAGYARORSZAG SZEGED. SzerKetztOség: Somogyi uooa 22. L em. Telefon: 13—33. - Kiadóhivatal, ;(llc»önkönyvlAr é» Jegyiroda t Arndl ucca S. Telefon: 300. « Nyomda s Löw Upól uooa 19. Telefon : 16-34. TAvlroil é» levélcím: DélmagyaronzAg Szeged. Kedd, 1930 Julius 15 Ara le fillér VI. évfolyam, 157. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, kUlfiSld»n ö*40 pengd. — Egye* szdm éra hétküz. nap 16. vasAi. és Ünnepnap 24 Uli. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik Kétfő kivételével naponta reggel R hosszulépés a kultura ellen Ha vannak a szegedi közgyűlés történetének ftlismerésreméltó momentumai, bizonyára azok közé számit a juniusi közgyűlésnek az a hatá­rozata, amellyel a Stefánia-sétány rom várát átadta a városi muzeumnak, egyben pedig kimondta, hogy mihelyt meglesz a szükséges fedezet, gondoskodni kiván a városi muzeum ügyének végleges rendezéséről. Dicséretes egy­hangúságban találkozott ennek a kérdésnek tárgyalásánál a közgyűlés jobboldala és bal­oldala és egyetlen disszonáns hang sem za­varta meg az akaratnyilvánítás egységét. Annál kirívóbban hat, hogy ezt a közgyűlési határozatot a városi tisztviselők egyesülete, amely visszavonásig évi tizenkét pengő uri jog ellenében spriccerező kaszinónak hasz­nálta a várromot, a belügyminiszterhez in­tézett felterjesztéssel megfellebbezte. Megdöb­bentő ez a határozat nemcsak azért, mert a városi tisztviselőknek egy töredéke nyiltan szembehelyezkedett legfőbb gazdájának, a köz­gyűlésnek egységesen megnyilvánított akara­tával, hanem azért is, mert a legnagyobb fokú érzéketlenséget árulja el a muzeum ki­bővítésével járó súlyos kulturális érdekekkel izemben. Az eredeti indítvány benyújtói írásban ki­fejtették és élőszóval is elmondották, hogy a szegedi muzeum azokat a kincseket, melyek az utolsó esztendők európai hirre szert tett ásatásaiból származnak, elhelyezni nem tudja, összes helyiségei tul vannak zsúfolva és a fejlődésnek nincs meg a lehetősége. Az olvasó­terem szűk, munkahelyiségek nincsenek, a képtárban egyetlen képet sem lehet már el­helyezni és nemcsak a szegedi muzeum szá­mára szánt kétszáz képet nem lehet Buda­pestről lehozatni, de az utolsó évek folyamán beszerzett képeket is hely hijján a városháza egyes hivatali szobáiban kellett felaggatni. El­mondották az indítványozók azt is, hogy az uj muzeumi törvény érteiméhen a muzeum­fentartó tartozik gondoskodni a muzéális tár­gyak megfelelő elhelyezéséről és az anyagnak a közkultura szolgálatába állításáról, mert máskülönben erre az anyagra az országos gyüjteményegvetem teheti rá a kezét. Rámu­tattak, hogy a szegényes szegedi idegenfor­galomnak egyik fejlesztő tényezője volna, ha tudnánk valamit mutatni az idegeneknek s erre legalkalmasabb az a régészeti anyag, amely egyformán felkeltette a British Mu­zeum és a német tudományos szakfolyóiratok érdeklődését. Ha ma a városnak nincs pénze, hogy uj épületet épitsen, vagy a régit meg­felelően kibővitse, átmenetileg hetyet kell te­remteni a legszükségesebb bővítés számára. Erre pedig csak a muzeum tőszomszédságában fekvő várrom alkalmas. Ezekkel az érvekkel szemben tudomásul kell venni a várrom bér­lőinek, hogy gpriccerezni és orronverőcskét játszani bárhol, lehet, de a muzeum gyűjte­ményeinek bármely részét az intézettől el­szakítani és valami raktárhelyiségben eldugni nem lehet. Feltételezzük, hogy a közgyűlésnek azok a tagjai, akik az indítványt benyújtották és el­ismerésreméltó buzgalommal biztosították az elfogadás egyhangúságát, a határozat jogerőre emelése körül is kellő energiát fognak tanú­sítani és nem feledkéznek meg róla, hogy érdeklődjenek ennek az enyhén szólva ildom­talan í fellebbezésnek létrejötte iránt, amely félszeg helyzetbe hozta a város helyettes pol­gármesterét, akinek elnöklete alatt ugy a kis­gyűlés, mint a közgyűlés határozatát meg­hozta és aki véletlenül a fellebbező tisztviselő egyesületnek is elnöke. Bizonyára az indítvá­nyozók érdeklődni fognak, hogy ki volt a fellebbezés aláírója és érdeklődni fognak az­iránt is, hogy a város milyen kisérő iráttal fogja tisztviselőinek a törvényhatóság akara­tával szembehelyezkedő fellebbezését a bel­ügyminiszter elé juttatni. Mert nyilvánvaló, hogy bárki más függetlenítheti magát a tör­vényhatóság akaratától, csak éppen azok a tisztviselők nem, akik éveken át ingyen helyi­séget élveztek, akiknek uj helyiséget aján­lottak fel és akik elvégre a város kulturális érdekeit szintén kötelesek szolgálni. Reméljük azonban, hogy lesz a tisztviselők­ben annyi belátás, hogy nem akarják kenyér­törésre vinni a dolgot és kellő megfontolás után vissza fogják vonni a fellebbezésüket. Mert ennek a fellebbezésnek az elküldése nemcsak kedvezőtlen világítást vetne megszer­kesztőire, hanem súlyos hiba is volna a tiszt­viselők szempontjából. A tisztviselők ugyanis, akiknek jutalom, segély és más kedvezések iránti kérelmei meglehetős gyakran kerülnek a törvényhatóság elé, nem szolgáltathatnak érveket önmaguk ellen, azt mondván, hogy a város anyagi ereje nem engedi meg, hogy a kultura érdekében a romnak ötezer pengőbe kerülő átalakítását végrehajtassa. Mert ha erre nincs pénz, egy adandó alkalommal na­gyon könnyen felvetheti valaki a kérdést, hogy azok a tisztviselők, akik ilyen jól ismerik a város anyagi helyzetét és ennyire szivükön viselik a város anyagi érdekeit, mi jogon kérhetnek maguknak, ha nélkülözni kell a legelemibb kulturális kívánalmak teljesítését. Ha az egyéb szempontokról meg is feled­keznek, a legsajátabb szempontjukról ne fe­ledkezzenek meg a fellebbezés benyújtói a hosszulépésnek a kultura ellen vivott harcá­ban.* Comonál kisiklott a nemzetközi Szent Gotthard-expren A sinek meglazulása miatt a mozdony lezuhan! a töltésen és több kocsit magával rántott (Budapesti tudósítónk telefon jelen lése.) Milánóból jelentik: A nemzetkőzi Szent Gott­hard-express hétfőn délután egy órakor Como közelében kisiklott. A csodával határos, hogy a súlyos szerencsétlenségnek nem volt ha­lálos áldozata. Az express 80 utasának életét az a tény men­tette meg, hogy közvetlenül a kisiklás előtti kanyarodóban a mozdonyvezető lényegesen lecsökkentette a menetsebességet. Az express a sínpár meglazulása miatt siklott ki, a moz­dony lezuhant a töltésen és több kocsit ma­gával rántott. A lezuhant kocsikban utazó utasok mind megsérültek, de csodálatos vé­letlen folytán életveszélyes sebesülés nem tör­tént. n jövő héten Slnajában megkezdik a tárgyalásokat a magyar-jugoszláv-román agrárfront ügyében fl hirek szerint megérkezett a román kormány meghívója Budapest, julius 14. A mult esztendőben megkezdődött a tárgyalás egységes magyar­jugoszláv és román agrárfront kialakításáról. Magyarországnak és Jugoszláviának meg kel­lene egyeznie, hogy az áldatlan ver­senyt megszüntetik a kőzépeurópai piacon és a tengeri túlzott kínálatával nem teremtenek a gazdák számára lehetetlen helyzetet. A jugo­szlávok ezután bevonták a románokat is ebbe az akcióba és román részről szintén hajlan­dóság mutatkozott az együttműködésre. Ma elterjedt a hire, hogy román részről fon­tos lépés történt ebben az ügyben. Beavatott értesülések. szerint már megérkezett volna a román kormány meghívója, amely szerint a jövő héten összeül a három állam képviselője. Hirek szerint a román kormány a jugoszláv és a magyar kormány képviselőit julius 21-ére Sinajába hívta meg. Érdekes különben, hogy az egységes agrár­front kiépítésének közvetítésére mennyien igyekeznek bekapcsolódni. Nemrég Krausz Simon tárgyalásairól jelentek meg tudósítá­sok, amely tárgyalások szintén az agrárfront létesítését célozták, a mult héten pedig Szmre­csányi György jelent meg a román királynál, aki előtt II. Károly igen melegen nyilatkozott a magyar—román gazdasági kapcsolatok meg­teremtéséről. II budapesti közigazgatási bizottság utasította a rendőrséget, hogy a legerélyesebben járjon el herceg Odescalchival szemben Budapest, julius 14. A budapesti közigazgatási bizottság ülésén ma szóbahozták herceg Odescalchi Miklós ismeretes ügyét. A főkapitányi jelentésnél CsilScry András szólalt fel. Hiba, hogy a főváros rendőrségének nincs központi kihágási nyilván­tartója, mert ebben az esetbben nem Eőrténhetet! volná meg, hogy Odescalchi herceg, akii a fö­város területén már több ízben megbüntettek, to­vább garázdálkodhassál;. Csodálkozással állapítja meg, hogy valakinek, aki ilyen magatartást tanu­sit, hajtási engedélye legyen. Ha egy taxisoffőr meg nem engedett helyen áll meg, kíméletlenül megbüntetik. Minden soffőrrel szemben gyorsan és ridegen lépnek fel, azokkal szemben azonban.

Next

/
Thumbnails
Contents