Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-13 / 156. szám

1930 julius 13. DÉLMAGYARORSZÁG is egy napon összeköltözik. Fiatalságukon kívül más semmijük sincs. Tehát lakodalomra nem telik. A gyerekek cserepednek s mindég több kellemetlen­ségük lesz születésük miatt Aztán a rokonság is biztatja őket állandóan, hogy ne csufoskodjanak, hanem kössenek törvényesen is házasságot. A vége legtöbb esetben az, hogy egyszer csak nagy szé­gyenkezve elmennek az anyakönywezetőhöz és a paphoz. ^ Elszomorítóbb a nép halálozási adatai is. Ezen A vidéken természetes halálnem a tüdővész. A néhány napos gyermek tüdőgyulladásban hal meg, a fiatalok tüdővészben. Szomorúan látjuk azonban, hogy a fiatalok mellett milyen nagy számmal vannak 30—35—40 évesek is. Amióta a Stefánia Szövetség egyes kerületeket gondozás alá vett, rohamosan javultak az állapotok s a csecsemők halálozási arányszáma jelentékenyen csökkent. De ez csak lokális javulást jelent: ameddig a Szövetség működésének hatásköre kiterjed Azonban ennek a sok nyomorúságnak is van határa. Ha valaki elérte azt, hogy végre meghalhat, igénytelen életéhez hasonlóan, igen puritán módon temetik el. Az egyszerű, fenyőfa koporsót felteszik a pa­rasztszekérre s elindulnak a több kilométer távol­ságban levő hullaház felé. A fáradtan cammogó lovak egykedvűen húzzák a kocsit, sőt még mintha örülnének is a kényelmes menésnek. Nem nyeríte­nek fájdalmasan — ahogyan ezt a regényekben szokták — amikor gazdájukat viszik utolsó útjára. Talán az ennek az oka, hogy kölcsönkért lovak­kal történik a temetés. A hűséges kutya sem követi szűkölve a halottas menetet, mivel már régen megszökött. Nem bírta nézni a nagy nyomorúságot Ha ugyan éhen nem pusztult már előbb. Mindössze néhány megtört, beesett arctí, Ösirt­szémü ember vonszolja magát a kocsi után. A hozzátartozók, a rokonok. Meg egy-két ismerős vagy kíváncsi. Szinte irigykedve nézik a koporsót, a benne fekvőt, aki már tul van minden földi bajon, s akit már nem izgat, hogy mikor árve­iceznek, — most már talán a temetési költségért Is. A hullaház bent van a falu vagy a »központ« szélén. Ide megérkezvén, rögtön beszalasztanak va­lakit az orvosért. Az orvos ilyenkor legtöbbnyire hamarosan kijön, megállapítja a halál nemét és visszamegy. Velemegy a halott egyik rokona is, aki majd kihozza az orvostól az igazolványt. Ha ezt megkapta, akkor mehet a paphoz, akivel együtt aztán kimennek a hullaházhoz. A halottat csak akkor szokás bevinni a temp­lomhoz, ha bizonyos dijat lefizetnek. Erre pedig kevésnek van pénze. A temetés összes költsége különböző. Az átlag 35—50 pengő körül van. De kisgyermek temetés már 4 pengőért is lehet­séges. Egy-egy halál tehát csak rövid ideig állítja meg őket az örökös harcban, melyet fentartásu­kért vivnak a földdel, az idővel s a tanyái sorssal. Tovább kuporgatják, izzadják véres verejtékkai össze az árendát, amit tiszavidéki búzában kell fizetniők. Habár legtöbbnek csak rozs terem. Igy aztán a tiszavidéki búzában fizetendő bér meg­emészti legtöbbjük jövedelmének nagyrészét. S ta­lán ebben rejlik nagy szegénységüknek egyik oka. Ez aztán kihat lelkületükre és egész életükre egyaránt s ez formálja vallásosságukat is, ha nem is ideálissá, de mindenesetre egyedülállóvá. HásasíársaRI Jegyespárok! Hogyfia egyrvást szeretik, JlOXan !»• És l(flr*T4i^il egymást titkon meglepiít, Magyarországi vezérképviselet és fölerakau Mül&offer V. 249 müórás és ékszerésznél, Szécfieayl tér 9. sz. Nagyságos Asszonyom! Kímélni akarja haját, mely a folytonos sütés által eltöredezik, Akar állandóan ondolált fejet, mellyel bátran vizbe mehet, mely ha izzad is, rendben marad, ugy tarlós ondolálást készíttessen Hoffmanné nőifodrászEiál, a legújabb eljárás szerint. 234 Helytelen Iskolaügyi Intézkedések A szegedi állami négyévfolyamu felsőkeres­kedelmi iskolában a beiratkozási dij a mai mostoha gazdasági viszonyok mellett 47 pengő 24 fid ér, amelynek a megfizetése alól semmi körülmények között félmentésnek helye nin­csen. Ha szinjeles a felveendő tanuló és amel­lett olyan szegény, mint a templom egere, akkor sem veheti föl az igazgató, mert nin­csén joga a beiratkozási dijat elengedni. Ezt az intézkedést kegyetlenségnek lehet minősí­teni. Szegeden működik a végzett tanulók szövetsége, amely az ilyen tanulóknak segít­ségére siet és helyette befizeti a beiratkozási dijat. Ott, ahol ilyen szövetség nincsen, vagy ha van és nincsen rá fedezete, a legtehetsé­gesebb szegény tanulókat nem lehet felvenni. Tizenhárom cimen szedik a beiratkozási dijat és csodálatosképen —. a segítő egyletnek ebből egy fillér sem jut Manapság, amikor arány­lag sokkal több a segélyre szoruló tanuló, mint a világháború előtti korszakban. Akkor a be­iratkozási dij tiz korona volt és egy korona jutott a segélyző egyletnek, úgyhogy a beirat­kozási dijat ezzel együtt 11 koronában álla­pították meg. Szegeden a segélyző egylet is rá van utalva a végzett tanulók szövetségének a támogatá­sára. A május 30-iki nyíregyházi közgyűlé­sen indítványoztam ennek a természetelle­nes állapotnak a megszüntetését, de sajnos;, erre illetékes helyről azt a választ kaptam, hogy manapság a bevételeket nem lehet csök­kenteni. Szegénysorsu, jeles és jórendü tanu­lóknak csak el lehetne engedni a beiratkozási dijat és a 47 pengő 24 fillérből talán csak lehetne 2—3 pengőt juttatni a segítő egylet­nek Is?! Érettségi vizsgálatok. A világháború előtt már foglalkoztam evvel a témával és gyakran irtam erről cikkeket, amélykben kérve-kértem az illetékes tényezőket, hogy törüljék el ezt a vizsgálatot, de ha végleg kiküszöbölni nem akarják, léptessék életbe a legegyszerűbb for­mát, hogy ez a eeremóniális felesleg mennél kevesebb izgalmat és kétségbeesést okozhas­son a tanulóknak és a szülőknek egyaránt. Természetellenes folyamat az, ha egy tanuló a középiskolába jár nyolc éven keresztül és sohasem bukott meg és az érettségi vizsgá­laton nemcsak javítóvizsgára utalják, hanem még arra is, hogy egy év múlva ismételje meg az érettségi vizsgát. Arról értesültem egyéb­ként, hogy egy olyan tanuló, aki az egyik' középiskolában mind a nyolc éven keresztül szin jeles tanuló volt, most az érettségi vizs­gálaton két tantárgyból — elégséges osztály­zatot kapott. Tanári működésem egész ideje alatt mindig az volt a véleményem és ezt most is fentartom, hogy ez az eljárás elsősorban blamdzs a tanári testületre, más­részt meg elkeserítő hangulatot kelt a tanulók­nak és családjaiknak is. Május 15-én a tanári testület határozatot hoz, nyolc évi tapaszta­lat után, hogy ez a tanuló érettségi vizsgálatra képes és másnap már az első érettségi Írás­beli vizsgálaton az eredmény elégtelen. A ta­nári testület nyolc évi (a kereskedelmi isko­lában négy évi) tapasztalat után téves hatá­rozatot hozott a tanuló képességére és egyéni­ségére vonatkozólag, ez óriási hiba nemcsak az érdekelt tanárra, hanem az egész tanári testületre is. Igaz, hogy gyakran az érettségi­jelöltnek ez a vizsgálat olyan izgalmat okoz, és annyira idegesiti, hogy a legegyszerűbb kérdésre sem tud elfogadható választ adni. Ebben az esetben ártalmatlan a tanári tes­tület, mert erre a rendkívüli körülményre nem számithatott, éppen ezért lényegesen kel­lene megváltoztatni ezt az egész érettségi vizs­gálati eljárást, hogy ilyen méltánytalan esetek elő ne fordulhassanak. Reich Manő. Képe* katalógus díjtalan! "Hiti Világ Öirnevéf ax angot >sége £ i TTonKat/* ™ fotolemex és film minősége révén sxerexle. Kapható: Eiebmann 55 SfnKltr" Áron és Molnár Sft?^' Badapeet, V®., Rikócii ni 15. — FeMlAgositis díjtalan " " M. 3 Egy vasúti zsebfolvai kifosztotta a Debrecenbe utazó szegedi postafőfelügyelőt (A Dél magyar ország munkatársától.') Súlyosan megkárosította egy vakmerő utazó zsebtolvaj Siposs Lajos szegedi postafőfelügyelőt. Siposs Lajos csü­törtökön Szegedről Debrecenbe utazott. Szolnokon a debreceni vonat csatlakozására kellett várnia és ezt az időt a szolnoki állomáson töltötte. Vára­kozás közben mellé szegődött egy jó fellépésű, barna arcú férfi, aki beszédbe ereszkedett a posta­főfelügyelővel. Siposs elbeszélgetett a jóbeszédü férfivel, majd amikor beérkezett a vonatja, 'felbucsu­zott az idegen férfitől és felszállt a Debrecen felé menő vonatra. A vonaton kellemetlen meglepetés érte Siposs Lajost amikor a zsebtárcáját keresni kezdte, mert a tárcát sehol sem találta. A tárcában volt 95 pengő, azonkívül az arcképes vasúti igazolvány, továbbá egy egynegyedei és két egynyolcados osz­tálgsorsjegy. A tolvaj azonkívül kilopta Siposs mellényzsebéből 400 pengő értékű aranyóráját lánc­cal' együtt. Siposs a debreceni állomáson azonnal jelentést tett a rendőrőrszobán az ismeretlen zsebtolvaj ellen és megadta a személyleirást is, amelynek alapján a rendőrség megindította a nyomozást. A debreceni rendőrség rádiókörözést adott le a zsebmetsző ellen, aki valószínűleg rutinos nem­zetközi zsebtolvaj és leginkább állomásokon fosztja ki gyanútlan áldozatait. A rádiókörözés alapján országszerte keresik a vakmerő zsebtolvajt Ventilátorok hat havi részletre 2 évi jótállás mellett 50 pengőért kaphatók Deulsch Albert rádió és villamossági vállalatánál Kárász ucca 3. SZ. Telefon: 8—71. 237 Értesítem mélyen tisztelt vevőimet és iizlelbarátei­mai, hogv Üzletemet, bor- és pálinka­kereskedésemet f. évi fullus hó 14-én Kórház ucca 13. szám alól Polgár ucca ÍO. és Löw Lipót ucca 11. szám alá helyezem át, a Drecher­sörr aki árral sietnben. Gárgyán Imre és Fia. 244 Telefon 11-45. Dr. MIMI INTHET Alapíttatott 1895. Budapest, VI., Bajza ucca ZO. ^ Telefon: Aut. 175—51. Elemi fiu és leányiskola. Leánylyceum, mely főiskolai tanulmányokra képesit. Internátus bentlakó és félbentlakó nö­vendékek számára. A beiratások meg­kezdődtek. Felvilágosítással és pros­pektussal szolgál az igazgatóság. H.3 PANNÓNIA SZALLO BUDAPEST, VIII., RAKOCZ1-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, ,jó­hirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kénye­lem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 37

Next

/
Thumbnails
Contents