Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-13 / 156. szám

SZCCED. <tzeruc*zlOseii: Somogyi ucc« 22. L em. Teleion: 13—33.-Klodóhlvolol, köloiönkanyviar é* legylrodn : Aradi ncca 8. Telefons 300. - Nyomda ? Löw Llpól uooa 19. Telefon : 10-34. TAvlrnft és levélcím: Délmogyorontóg Szeged. Vasárnap, 1930 julius 13 Ara fillér 24 VI. évfolyam, 136. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken é« Budapesten 3-ttO, KlllfUldOn ft*40 pengd. < Egyes szám óra hélküsnap 16, vnsAr- és Ünnepnap tlll. Hlrdetések felvélele tarifa szerint. MeqlelenlK hétfő kivételével naponta reggel Az időjárás diktatúrája Méltóztatnak-e észrevenni, hogy mennyire megnőtt az érdeklődés az időjárással való foglalkozás iránt? A ml gyermekkorunkban még Misi Zsiga, »az amerikai müórás« cégtáblája elé kiakasztott kötél jelentette a barométert, a hozzáirt használati utasítás a tapasztalati tényeket alig meghazudtolva hirdette, hogy »ha a kötél mozog, szél van, ha a kötél nedves, esik az eső. Ez bizony meglehetősen egyidejű jóslás volt, nem is kevés derültséget keltett. Azóta azonban foglalkozni voltunk és vagyunk kénytelenek politikával is s megtanultuk, hogy a politikában nem is egyidejűleg szoktak jósolni, hanem visszafelé. A jelenből szoktak jósolni a múltra s mig szegény Misi Zsigát közmulatság fogadta az egyidejű jóslásért, a politikusoknak a legnagyobb tisztelet s szájattátó csudálat jár ki, ha a jelen eseményeiből következtetni tudnak a mult idők eseményeire. Az időjárásról szóló cikkek egyre több helyet foglalnak el a napilapokban is beszédesen dokumentálva, hogy az idójóslás tudományának fejlődésével párhuzamosan fejlődik az időjóslás iránti érdeklődés is. Amiben lehet, hogy az újra lángrakapó miszticizmus nyilatkozik meg: soha annyi tenyérjós, tudománytalan grafológus, (ami természetesen nem azt jelenti, hogy tudományos grafológusok nincsenek,) telepathikus fenomén, »pók« és egyéb csepűrágó nem »grasszált,« mint amennyi most eszi a kenyerünket. Az időjárás iránti érdeklődésünknek intenzívvé való válását nem szabad azonban csupán ilyen okokkal magyarázni. Az időjárás sokkal fontosabbá vált, mint amennyire fontos volt azelőtt. A barlanglakó ember szent rémülettel borult le a villámlás és mennydörgés előtt, mert felette uralkodó korlátlan és zabolátlan erők megnyilatkozásait látta benne, személyes erőnek személyes fenyegetését, aminek sem okát. sem magyarázatát nem ismerte. A félelmetes ismeretlen előtt rogyott össze a tudatlan ember. Ma már derengenek az emberi értelem előtt azok az okok, melyek az időjárás törvényeit megszabják, a hírszerzés gyorsasága lehetővé teszi az idő változásáról a barométer jelzése előtt értesülést szerezzünk. Nemcsak az emberi érdeklődés fejlődése s nemcsak a tudományos eszközök tökéleíesülése alakította ki uj rendszerét és uj módszereit ennek a vizsgálódásnak, hanem az érdek, amit — ismételjük, — sokkal erősehb szálakkal köti az embart az idő változásaihoz s az idő változásának előrefelösmeréséhez, mint a tegnap és tegnapelőtt emberi társadalmának tagjait. Az idő eddig is jelentett hasznot és jelenthetett kárt, most azonban nem jó termést, vagy rossz termést, nem kevesebb, vagy több előnyt jelent, hanem jelentheti az életet és jelentheti a halált. Minél szegényebbé vált az ember, annál több számára a kevés veszteség is. Ma katasztrofális időjárás nem a termésnek, az életnek katasztrófáját okozza. Az agrikultura feladatairól azt tanították, hogy az embert függetlenné kell tenni az időjárástól. A talajmüvelés tudománya, a talaj vizének tárolása, a kiszáradás elleni védekezés mind-mind függetlenségi tö.ekoések az időjárás diktatúrájával szemben. Bármilyen sokat fejlődött a tudományos földművelés, ennek a diktatúrának terjedelmét és méreteit csak a legcsekélyebb mértékben lehetett csorbítani. Az emberiség ma Is az időjárás diktatúrája alatt nyög s a magyar Alföldnek természetalkotta sajátossága, hogy Közép-Európában sehol olyan kérlelhetetlen az időjárás diktatúrája, mint a magyar Alföldön. Tengerfenék volt ez az Alföld s mintha a kifürkészhetetlen utakon haladó és kifürkészhete tlenül öncélú természet meg akarná takarítani azt a vizet a magyar Alföldön, amivel egykoron évmilliókon keresztül a tenger vizeivel árasztotta el ezt a földet. A tudomány javaiban gazdagodunk, de "az élet javaiban szegényedünk. Ma már dermedt ijedtséggel nem azért borulunk le a villámok előtt s nem azért roskadunk le, ha dörög az ég, mert ismeretlen erők ismeretlen értelmű fenyegetését olvassuk ki a természet erőinek megnyilatkozásából. Tudjuk már a villámlásnak okát és ismerjük magyarázatát a mennydörgésnek, de tudjuk azt is, hogy a vihar, vagy a felhőszakadás nem egy év termését, de egész életünk iparkodásának minden eredményét, a férfikor minden szorgalmával, kitartásával és nélkülözésével, a családi érzés védő, oltalmazó, harcba és munkába parancsoló ragaszkodásával felépitett fészek fennmaradását veszélyezteti. Lapdák vagyunk az idő kezében s ujjáélemedő Kronosz újra fel tudja falni tehetetlenné gyöngült, erőtlenné ájult gyermekeit Nagy izgalmak a nemei birodalmi gyűlésen az agglegényadó elvelése miatt A kormány alkalmazni fogja a „diktatúra szakasz!" ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés folyosóin szombaton este mint befejezett tényről beszéltek a kormány bukásáról. Sokan arról beszéltek, hogy a birodalmi gyűlés feloszlatása következik, mások a t>diktatura szakasz« alkalmazásáról tudtak, megint mások arról beszéltek, hogy ismét a nagy koalíció következik. Egyesek baloldali kormánylehetőséget tartották az egyedüli kivezető útnak. Az izgalmak oka az volt, hogy az adóügyi bizottságban a többség elvetette az agglegényadót és a jövedelmi adótöbbletre való javaslatot. A kormány veresége után Diettrich pénzügyminiszter a következő kijelentést tette: — A kormánynak nem érdeké, hogy ezekkel a javaslatokkal újból ehez albizottsághoz forduljon! A pénzügyminiszter e feltűnő nyilatkozata mellett szenzációként hatott az is, hogy a javaslatokat egy olyan többség vetette el, amely szociáldemokratákból, kommunistákból és a német nemzetiekből állott. A hirek csak kombinációknak bizonyultak, mert a politikai helyzet csak akkor tisztázható, ha a kormány a javaslatokat a birodalmi gyűlés plénuma elé terjeszti és ha itt is vereséget szenvedne Nem tartják kizártnak, hogy ebben az esetben a kormány a >diktatura paragrafushoz« nyul. 99 bányász a neurodei tömegravatalon (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Breslauból jelentik: Naurodéban szombaton valóságos népvándorlás kezdődött meg a bányaigazgatóság központi épülete elé, amelynek előcsarnokában ravatalozták fel a szörnyű katasztrófa 99 áldozatát. A koporsók mellett bányászok állanak diszőrséget A koporsók nyitva vannak, a halottak ősz* szetett kezükben virágot tartanak. Öt koporsót bezártak, mert ezek a halottak a felismerhetetlenségig össze voltak roncsolva. A tömegravatal előtt megrázó jelenetek játszódnak le, az asszonyok sirógörcsöket kaptak, sokan összeestek. A legdrámaibb az apátlan gyerekek hosszú seregének felvonulása. Kedden, vagy szerdán forgalomba a boletta Budapest, julius 12. Mint jelentettük, a tegnapi minisztertanács megtárgyalta a gabonatörvény végrehajtásához szükséges rendeleteket. Két rendeletet fog a kormány a jövő hét elején kibocsátani. Az első, amely életóeíépteti a törvényt, annak kihirdetésének dátumától kezdve: előreláthatólag kedden vagy szerdán. Ekkor életbe lépnek a törvény összes rendelkezései és forgalomba kerül a boletta. A kormány mintegy 15 millió pengő érlékü bole>.tát nyomatott. Ezek a gabonajegyek a legkülönbözőbb cimietekben vannak. A legkisebb címlet 10 kc-ról szól. a legnagyobb címlet íO.üűü kg-ról szól, egy vagonról. A községházán, az adóhivatalokban, a dohánytőzsdékben fogják a gabonajegyet árusitant Az uzsorának ugy akarják elejét venni, hogy az összes községeket kötelezik a tőzsdei árak naponként való közzétételére. Nemcsak egy árjegyzéket függesztenek majd ki minden községben, hanem rádión is közlik a gabona tőzsdei napi árát A hatóságok kötelesek figyelemmel kisérni az áralakulást és ahol a tőzsdei árnál kevesebbet kínálnak a gazdáknak, nyomban közbelépnek a hatóságok.