Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-08 / 128. szám

1930 jnnhis 8. DÉLMAGYARORSZÁG 19 ••• »Szeged—Dorozsma« címen húsvétkor irt cikkem azokkal a lehetőségekkel foglalkozott, hogyan tudnók a két szomszéd érdekeit közelebb hozni és egymásrautaltságukat ugy kihasználni, hogy abból Szegednek is, Dorozsmának is egyaránt haszna lenne. Természetesnek találja az olvasó, ha e fejtegetésekben többnyire Dorozsma előnyeit keresem, jogos előnyeit persze, mert Szeged a maga nagyságával és erejével amugyis ki tudja használni azokat az értékeket, melyeket a közelségében fekvő falvakból felszívhat Csak mint epizódot említem fel most a munkanélküliség keserves hónapjaiból azt a küldöttségjárást, amikor a szegedi munkanélküliek — szegedi szempontból érthetően — azt kívánták, hogy szegedi közmunkáknál csakis szegedi munkásokat alkalmazzon a város. Nyilvánvaló, hogy Dorozsmán nem azért telepedett le oly sok munkáscsalád, mintha ezek falujokban mindannyian munkát találnának. Az olcsóbb lakás és élelmezés tartja 5ket a falun, s az első pillanatban, amikor komoly veszély van, megtagadja őket a város. A szellemi proletárok helyzete sem rózsásabb » nagyváros tövében, a diplomás embereknek is sovány kosztot, kétes letelepülési lehetőséget mér Dorozsma. Más akkora helyen, mint Kiskundorozsma, amelyik nagyvárostól távolabb, 50—60 kilométernyire fekszik, legalább 15 orvos és 15 ügyvéd él s aránylag gondtalanul, nagyszerűen él, mig Dorozsmán csupán 4—4 ügyvéd és orvos lakik s azok is vegetálnak. Nézzük csak. Nagyszerűen képzett orvosi kara van Dorozsmának s mégis — különösen a magánorvosok — a lassú vegetálásnál előbbre nem tudnak jutni, mert betegeiket jórészt felszippantja Szeged. És ezt a körülményt mégcsak megróni sem szabad, mert Szeged egyetemével, kórházával és szakorvosaival kétségtelenül versenyen kivül áll és több esetben maguk az orvosok küldik oda betegeiket Azonban, különösen a magánorvosok szempontjából — s ezt a szegedi magánorvosok is erősen panaszolják — végtelenül sérelmes az egyetemnek az a könnyű gesztusa, hogy ingyenrendelésen fogadják a tehetősebb betegeket is. Dorozsmán állandóan mmaíkoznak háztulajdonos és földbirtokos betegek, akik egyetemi s körházi Ingyen-rendeléses receptekkel mennek haza s e rendszer mellett természetesen megbénul a dorozsmai magánorvosok praxisa. Bár a múltból van Dorozsmának kórház-alapja, azt hiszem, az egyetemek tövében ennek az alapnak még a nyilvántartása is anachronizmus, annyit azonban elvárhatunk a kórházaktól és az egyetemtől, hogy ne csináljanak konkurrenciát a szárnyaik alól kibocsájtott, amúgy is nehéz időkei élő orvosi rendnek. Az orvosok testvérfoglalkozása — bár erősen .nostoha ágon — a gyógyszerészi kar sem él rózsás viszonyok kőzött Dorozsmán. Ez könnyen érthető. Amint a dorozsmaiak szegedi orvosokat keresnek fel tanácsért s szegedi orvosokkal kezeltetik magukat, ugy természetes, hogy a Szegeden kapott receptek legalább felét Szegeden is készíttetik el. Alig van szegedi patika, ahol dorozsmai emberek receptjei ne fordulnának meg s ezeknek a dorozsmai értékeknek a bevándorlását is nagyban elősegítik az autóbuszok. Meg aztán — hiába — az öregasszonyoknak való orvosságok csak nem készülnek el sehol olyan jól, mint a zöldségpiaci, meg a paprikapiaci patikákban. A dorozsmai atyafiak meglehetősen szeretnek pörösködni, vannak családok, amelyek valósággal hivatásszerűen űzik ezt a mesterséget, vésztjóslón mondván: — Majd elválik a vallatásnál 1 Egy kis pénz-manipulációért, egy kis bicskázásért egy kis becsületfoltozásért nem mennek a dorozsmaiak a szomszédba. De már ügyvédért igen. A tömérdek dorozsmai pör jobbik, kiadósabb része kivétel nélkül szegedi ügyvédek kezében van, Ufü'szólván nincs Szegeden ügyvéd, akinek dorozsmai kliense ne lenne, sőt nemrégen még olyan szegedi irodák is voltak, ahol csaknem kivétel nélkül dorozsmai ügyeket kuszáltak, vagy bogoztak, amint éppen az a bizonyos igazság megkiVánta. Ennek jórészt az a magyarázata, hogy Dorozsmán nem teljes a járási székhely. A meglevő szolgabiíróság mellett éppen olyan szükséges lenne fárásbiróságra is. ez nem volna rossz hatással a szegedi járásbíróságra sem, mert lényeges tehermentesítéssel járna s t«Ián megszűnnének a félesztendős terminusok. Emellett Dorozsma és a járás, vagy a környék megfelelő része — sajnos — elégséges anyagot tudna szolgáltatni a dorozsmai járásbíróság életképességéhez. Mennyi időt takarítanának meg a dorozsmaiak és mennyi pénz maradna otthon Dorozsmán?! Sőt Dorozsma forgalma is élénkülne ezáltal, ha a szomszédvidék pörös atyafiai odajárnának ügyeik tárgyalására. Kiegészíthetné a járásbíróságot egy királyi közjegyzőség, amire szintén érett már a falu s ezek képezhetnék ama jogos rekompenzációk egy részét, amikre Dorozsma Igényt tarthat annak ellenében, hogy a sors őt Szeged kiszolgáltatottjának, úgyszólván vazallusának rendelé. Tudom, a járásbíróságnak nincs is elvi akadálya; az állam és a szegedi tőrvényszék ez elé akadályt nem gördítene, a dorozsmaiaknak csupán az lenne a kötelességük, hogy úgynevezett igazságügyi palotát építsenek, ami talán megfelelő járásbirósági épületet s a vezető járósbiró részére lakást jelentene. Ez azonban a dorozsmaiaknak igen gyenge oldaluk. A dorozsmaiak megértő emberek, ők nem bánnák, - ha akár a teljes ötödik egyetemet építenék is fel Dorozsmán, nem bánnák, ha falujukba hoznák a tihanyi visszhangot, vagy a Magas Tátrát — jól is festene a Tátra a községháza háta mögött elterülő nagy pocsolyában — csak semmise kerüljön nekik egy fiilérjOkbe sem. Jöjjön akár a halbiológiai állomás, ha azt valaki költségmentesen fölépítené, de nem veszünk egy darab vályogot sem. ha az pénzbe kerül, mondja a dorozsmai parlament. Hát körülbelül ezen a mentalitáson múlik a járásbíróság, meg egyéb sok szép terv is; azon a szinten tul, hogy pénzt pedig nem adunk ki az atyauriste.inek sem, nem tudnak fe'ülemelkedni a dorozsmaiak. Ebben azután, ha másban nem is, tökéletesen egyetért a két családi párt, a Czékusok és a Vargák pártja. Mert Dorozsmán minden, még a politika is azután igazodik, hogy mit mond ez a két családi Itt még az egységes pártot sem lehet egy födél alá terelni, a község évtizedek óta kétfelé huz, ezt az állapotot megszokta s ha véletlenül megesik, hogy a Czékusok és Vargák egy húsos fazékból lakmároznak, okvetlenül kell egy csakazértis külön fazék, mert különben a nyakas kunok nem éreznék jól magukat. | Képes katalógus díjtalan ! | f*ff> Világ Qirnevét az angol At foiolemex és film minősége révén szerezte. Kapható rfphmnnn látsxerésxnél. UCUIUUIIU Kelemen ucca 55 Ez a minden garast jól a foghoz verő politika, mely megmagyarázza, hogy a szaharai sivatag miért kulturáltabb a dorozsmai uccáknál s a számum szele miért kismiska a dorozsmai porhoz képest, érthető volna, ha Kiskundorozsma község szegény lenne. Pedig korántsem szegény. Dorozsmának, mint erkölcsi testületnek egyéb javain kivül pontosan 1847 hold földje van, amelyből ha leszámítjuk az értéktelen területeket, még mindig marad földvagyonban 1300 hold. Ezzel szemben a község adósága 320.000 pengő körül mozog. Egy ilyen gazdag községnek tehát nem szabadna visszarettennie — még némi földeíad^s árán spm — olyan gazdaságos befektetésektől, aminők kultúrában is, kamatokban is bőven meghozzák a hasznot s amelyek Szeged közelsége folytán bizonyos erkölcsi noblesse obligatioként Dorozsma kötelességei közé tartoznának. Az elöljáróság tervei kőzött most is van egy nagyvonalú munka megteremtése, amelyből előreláthatólag nem lesz semmi. Pedig ez Dorozsma fejlődését évtizedes csizmákkal tolná előre. A községi mérnök víztorony építését tervezi, az egészs községre kiterjedő vízszolgáltatással és csatornázással. Ugy kellene ez Dorozsmának, mint a falat kenyér. Jő viz — jó egészség, a betegstatisztika mindenesetre jobb lenne a mainál. Amellett könynyen megoldható lenne az uccák öntözése és a tűzrendészet is. És főleg a tisztaság, tisztaság benn a lakásokban és tisztaság künn az nccákon. Tudom, nem lesz belőle semmi, mert ez is pénzbe kerül. Dorozsmán virtust csinál min« aMfc iMte iMfc ^»i ¡Pünkösd mindkét napián | délután és este I »MÁNDITS« 253 fa Rádió Budapest házizenekara hangversenyez Kass-kávéházbanJ Van szerencsém f. vevőimet értesíteni, hogy 112 férfi szabó és készruhaüzletemet Mikszáth Kálmán ucca i. szám (Püspökbazér) alól lényegesen megnagyobbítva Széchenyi tér 1S. sz. alá, a volt „Turul" cipőüzlet helyiségébe helyeztem ál, ahol dúsan felszerelt raktáramban az eddig is megszokott szolid árak mellett továbbra is a leglelkiismeretesebb kiszolgálásban lesz a t. Közönségnek része. T. vevőinek továbbra is n b. párlfogásál kéri Ördög FerCRC szabómester.