Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-08 / 128. szám

1930 fnnius 8. 9 . wmmc danivalóim. őszintén szólva nagy va banquc ez a tehetségverseny. Ha valakinek »fekszik« valami, megy mint a karikacsapás, ha nem — tudhat akármennyit — irgalmatlanul alulmarad a versenyben. — Zrínyi: Szigeti veszedelem, Gyöngyössy: Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága, Herczeg Ferenc: A Hid, Kozma Andor: Petőfi cimü munkái voltak azok a müvek, amelyeknek alapján kidolgoztam a tételt. Az bizonyos, hogy én irtam meg a legrövidebben a feladatot, társaim hét, nyolc és kilenc oldalas dolgozatokat adtak be. — Nem szégyenlem bevallani, hogy drukkoltam, viszont roppant fájt a fogam, ami nálam azt jelentig hogy sikerülni fog az, amibe belekezdtem.^ — Azt sem szégyenlem bevallani, hogy a jo'gászkodás mellett újságírónak készülök. A szüleim, sajnos, rettenetesen lebeszélnek erről a tervemről... Mi is lebeszéltük. A geográfus Aroksz'állássy Zollán. 18 éves. A piarásta gimnázium végzett növendéke. Atyja a szegedi református egyház kántora. Földrajzista. Hpgyan került Arokszállássy Zoltán a földrajzi versenyre, amikor a gimnáziumban a Iv-töl a VlII-ig nem is tanítanak földrajzot. A feleletet megadja ő maga: — Igaz, nálunk nem tanítottak földrajzot, de amikor megkérdezték, hogy ki vállalkozik a versenyre, habozás nélkül jelentkeztem. Az iskolán kivül foglalkoztam a földrajzi tanulmányokkal és annyira vonzódtam ehhez a szakhoz, hogy már első gimnázista koromban is a földrajzot tanultam a legszívesebben. — Tizenkilencen vettünk részt a tehetségversenyen, én voltam az egyetlen vidéki. Csak addig drukkoltam, amig meg nem tudtam a Winkler László." gozfam. Nagyon, nagyon szeretek fesíenL — Érzem a hivatásomat Egész életemet a művészetnek akarom szentelni Most valóságos magyarázatot tart — A témáimhoz kétféleképen szoktam' Jutni. Valami külső tárgy inspirál, ez azután bennem feldolgozódik és ugy jut kép formájában kifejezésre. A másik mód amikor tisztán és kizárólag magamból alakul ki a témám, a lelki megértés alapján. Ami a lelkemben megfogamzik, valami külső formát keres, amiben azután kifejezésre tud jutni. Winkler László szeptemberben kezdi tanulIríányait a képzőművészeti főiskolán. Gábor Arnold. Fiuknak és leányoknak való bérmaajéndékok nncrv választókban feltűnő olcsó áron haph&tók. 1S> I Reictl Mór és Fia R.-I., Kelemen u. 11. sz. FríPfiHpm a vevőimet, hogy üzletemet IC3IIC1U Mikszáth Kálmán ucca 14. sz. alól 18. sz. alá, Fodor-udvarba helyeztem. — Kérem további szíves pártfogásukat. 267 Rcska Demeter cipészmester. Beszé/geiés négy fiaiaiemberrel, akik győztek a diákok olimpiászán (A Délmagyarország munkatársától'.) Pedagógus körökben most Szeged a téma, különösen a szegedi piarista gimnázium. Szegedi tehetségesek megostromolták a pesti iskolák hadállásait Hősi munkát végeztek ezek a fiuk. Valamennyi az érettségi előtti izgalommal telitett légkörben vágott neki a másik nagy feladatnak: a tehetségversenynek. Beszélgettünk néhány szegedi tehetségessel, akik nagy "ikerrel tértek vissza a szellemi tornáról. A matematikus Hapka István 18 éves. A piarista gimnázium nyolcadik osztályos tanulója. Apja Nagyváradról repatriált köztisztviselő. A matematikai versenyen az első helyezést nyerte. Csak helyezésről beszél a nyurga fiu, díjról nem tud semmit, hogy győzött, azt is a lapokból tudta meg. — Játszi könnyedséggel oldottam meg mind a két feladott példát. Az egyik egy goniometriai egyenlet rendszerén alapuló példa volt, a másik egy geometriai feladat. Reggel nyolctól féltizenkettőig adtak időt a dolgozarista gimnáziumban őt találták méltónak arra, hogy az iskolát képviselje. Irodalomtörténetből indult. Negyvenen ültek le az asztalokhoz. A tétel ez volt: »A macyar férfiideál leghatásosabb ábrázolásai a XVI. és a XX. század irodalmábanx Szinte szónoki készséggel adja elő mondanivalóit: — Két óra hosszáig dolgoztam, végül is azonban összesen. két oldali» elfértek montételek cimét: »1. Olaszország földrajzi viszonyai, kapcsolatban a lakosság foglalkozásával.« »2. Tiz térképjel megfejtése* — Két évvel ezelőtt jöttem Szegedre és azóta a Somogyi-könyvtárban képeztem magam tovább a földrajzban Ennek köszönhetem, hogy eredményt tudtam elérni. Természetesen földrajz- és természetrajz-tanár leszek. A festő Winkler László 17 éves. A Baross Gábor főreáliskola jelesen érett növendéke. Atyja dr. Winkler Elemér ismert ügyvéd} aki Szabadkáról került Szegedre. Winkler László izmos tehetség. Talán még a pajtásai se igen tudták róla, hogy amikor otthon letette a könyvét, rohant a műtermébe, elővette tégelyeit, ecseteit és lázas buzgalommal formálta ki elgondolásait — Minden álmom, vágyam, életem: festeni, — mondotta kipirulva. Elemista koromban már másolgattam. A tehetségversenyen a társaimmal szemben meg voltam handikeppelve. Azt hittem, hogy nem lehet festeni, csak rajzolni. Velem nem harmónikus témát lehetett csak festetni (igy mondja szóról szóra), én már messzebb tartok... Nem szerepeltem nyilvánosan sohasem, mindig csak magamnak dolHapka István. tok elk'&zitésére. Én már kilenc órakor végeztem a munkámmal. 29 iskolából 29 növendék vett részt a versenyen, bizony nagy volt a tülekedés. — Mindig jő matematikus volt? — Nem mondhatnám. Csak az ötödik gimnáziumtól kezdve éledt fel bennem teljes erővel a matézis iránti szeretet és azóta az algebra szabályai között érzem magam a legjobban. Nagyon szeretem a fizikát is. — Mi szeretne lenni? Gondolkodás nélkül vágja rá: — Matematika—fizika tanár! — No az bizonyosan sikerülni fog. Ugy látszik Hapka István pesszimista, kissé hangsúlyozva mondja: — Kérem szépen, semmi sem biztos.. Az irodalmár Szebenyi Endre 18 éves. Szintén a piarista gimnázium növendéke. Apja a Sylvánia fürészgyár igazgatója. Meglepően intelligens fellépése, alapos tájékozottsága és műveltsége nem csekély mértékben játszhattak közre abban, hogy a piaSzebenyi Endre.