Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-08 / 128. szám

1930 junius 8. 4 HYARnnST Lőw Immánuel Trianon-betzédiből Aratás napjainak, munkatévő napok sorá­nak elöhirnöke volt a Szentföldön e mai ün­nepünk A férfikor dologtévő idejének ünnepe. Dolios kéz fárasztó munkája a férfikor része. Ennek a kor­nak fiai az ugarnak feltörői, a gépek ve­rejtékezői. övék a rögszántó szorgalom — övék a jutalmat­lan fáradozás csalat­kozása is. Sürü a csalatkozás, csalódás, Dr. LSw Immánuel mikor közéletünk a közinség tárlata. Közéletünk e héten a fojtó kényszerbéke napján kesereg. Nem békekötés volt Trianon, rut gúzsbakötés volt. Királyi szeszély tör­vénytelen viszony javára épité mindkét tria­noni palotat: csoda-e, ha törvénytelen, jog­taposó, örvényes bckeirás született meg benne? És erre a békére kárhozott földünk sorsát tompa közöny kiséri és meddő részvét. Nagy­ritkán látunk termő együttérzést, hiába vár­juk a határtórlő varázslatos hatást. Csak egy­egy biztató külföldi szó hull nagynéha hüs cseppként a szikadt, elepedt talajra. „Fognak a haláron moszogni még mi mellettünk is" Szened rendkívüli közgyűlése Impozáns módon szállott síkra a trianoni béke revíziójáért — 7)r. Tonelli Sándor és Cáfer "De­zső volt a revíziós közgyűlés szónoka nemzet fejére. Kihullottak a korona legszebb gyön­gyei. Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Gyula­fehérvár és Árad. Keresem az igazságot, de nem találom. — Ha éllenben átnézek a határon, látok három­millióháromszácezer magyart, akit a népek önren­delkezési jogának nevében, megkérdezésük nélkül átkapcsoltak idegen országokhoz. Látom a bezárt masyar iskolákat, a megnyirbált életlehetőségeket, a fojtogató önkényt és egyre halkabban hallom a magyar beszéd zengését és a magyar dal szavát. Keresem az önrendelkezési jogot de nem találom, mert Párisba utaztában az óceán vizébe ejtette a népek uj evangéliumának megszövegezője. — Keresem a világ békéjének biztosítását de nem találom, mert lehet-e békéről beszélni ma, amikor mindenki kivétel nélkül elégedetlen? Le­het-e békéről beszélni ott, ahol erőszakkal kell lefojtani a földalatti erők moraj lását? Lehet-e bé­kéről beszélni, ha az állapotokat szuronyok erdői védelmezik és mégis minden szó a beteges izgatott­ság felhorkanását váltja ki? Hát igenis, mondjuk meg nyíltan: béke nincs, nyugalom nincs, de ez­ért nem mi vagyunk felelössek, akiket véresre sebe-t k, gúzsba kötöttek, elevenen sírba fektettek. — Azt mondják kívülről, hogy mi békebontók vagyunk, veszélyeztetjük az emberiség nyuga' aát, mert nem nyugszunk bele a megváltoztalhatat­lanba, hanem szüntelenül a velünk történt igaz­ságtalanságot, az elszakított magyar testvéreket és Trianon revízióját emlegetjük. Felvetem a kér­dést, mi történnék, ha nem beszélnénk, hanem lát­szólag belenyugodnánk a történtekbe és hallga­tásba burkolóznánk? Vájjon változnék-e al:kor egy szemernyit is a helyzetünk? Vájjon hinnének-e ak­kor nekünk, elhinnék-e nekünk, hogy igazságnak ismerjük el a velünk történt igazságtalanságott A békebontók nem mi vagyunk; a békebontó azok­nak a lelküsmerete, akik tudják, mert tuoníuk kell, hogy ebbe az igazságtalanságba nem nyu­godhatunk belet a békebontó az örök lelkiismeret, amely vádol, mardos és gyötör és nem hagyja nyugodni azt, aki az idegen fának leszaggatott gyümölcseit akarja élvezni. (Tcps, éljenzés.) — Igenis, mi fe'.emelt fővel mondhatjuk, hogy (A Délmagyarország munkatársától.') Szom­baton reggel ismét fölvonták a szegedi város­háza tornyára a fekete gyászlobogót, alá pedig a trikolórt. A város törvényhatósági bizottsága ült össze rendkívüli közgyűlésre, hogy tiltakozzon a tízesztendős trianoni béke­diktátum ellen és felemelje szávát a békeszer­ződés revíziójáért. A közgyűlés az alkalomhoz méltóan kül­sőségek nélkül folyt le. A városatyák minden­napi ruhájukban jelentek meg és töltötték meg zsúfolásig a közgyűlési termet. A kar­zatok szintén roskadoztak az érdeklődők alatt A polgármester tizenkettő után nyitotta Eteg a rendkívüli közgyűlést. Ebben a perc­ben a karzatról felhangzott a dalárda Hi­szekegy-je, amelyet állva hallgatott végig a bizottság. A polgármester ezután bejelentette, hogv nyolcvanöt törvény­hatósági bizottsági tag kérelmére hivta össze a főispán a rendkivüli közgyűlést, amelyen azonban kisebbik fiának súlyos megbetege­dése miatt nem elnökölhet és őt kérte meg az elnöki tisztség betöltésére. A trianoni béke teljesen tönkretette, lerongyolta a megcson­kított országot és ezt a rosszakaratú tájéko­zatlansággal diktált békét csak ugy változtat­hatja meg a magyarság, ha sikerül felébresz­tenie a világ érdeklődését a magyar prob­léma iránt. Ezután dr. Tóth Béla főjegyző ismertette a polgármester határozati javaslatát, amelyhez a kisgyűlés hozzájárult. A javaslat szerint Sze­ged közönsége.' a kormányhoz fordul felira­tával és a kormányt kéri, hogy revíziós kí­vánságát a Népszövetség elé terjessze. Az általános helyesléssel fogadott előterjesz­tés után dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár tartott magas szárnyalású beszédet. — Ugy érzem — mondotta Tonelli — tisztelt köz­gyűlés, hogy sem a tiz esztendő előtti szörnyű sorscsapás fölött érzett gyász mértékét, sem a nemzetek sorsát intéző gondviselés igazságossá­gába vetett hitünk mélységét nem fejezné ki, ha egy felirat egyszerű elfogadásával emlékeznénk meg a trianoni békekötés szomorú évfordulójáról. Ne­künk, akiknek a városháza esi; kés tornyáról a trianoni határig lát el a tekintetünk, nem elég, ha a naptárunkban fekete vonással huzzuk alá ezt a dátumot örökké emlékeztető vörös belükkel kell melléje irnunk és a lelkünkbe vésnünk azt k it a szavakat, amelyeknek nevében velünk szemben a történelem legnagyobb igazságtalanságát elkö­vették: történelmi mull, népek önrendelkezési joga, "Hág békéjének biztosítása. — Keresem, hol van a történelmi mult, mely­nek nevében velünk szemben ítélkeztek, de nem találom. Látom ellenben, hogy Szent István koro­nája helyeit, egy izzó vaskoronát tettek az egész FIÚNEVELŐ INTÉZET Bentlakó és bejáró elemi, közép- és kereskedelmi iskolai tanulók részére ÉV Budapest, Vl.f Munkácsy ucca 21. Telefon: Aut. 290-00. TÁTRAI GYERMEKNYARALÚIA BALDÓCFÜRDÖ fiuknak és leányoknak. Sporttelep. STRAND. Hizókura. egész fürdő a gyermekeké i PROSPEKTUS! B. 13 akarjuk a revíziót és törekszünk a revízióra, a lelkek meggyőzésének, a lelkiismeret felébresztésé. nek minden eszközével. Törekszünk a revízióra, mindazon megcsúfolt, sárbatiport, erkölcsi maxi­mák nevében, amelyekre ti.z esztendő előtt velünk szemben hivatkoztak. — Bármilyen legyen a véleményünk az ország belső politikájáról, ebben «gyeknek kell lennünk, ebben találkoznunk kell valamennyiünknek. Ebben az egy kérdésben nem mulandó kormányokkal állunk szemben, határozatainkat nem változó kor­mányok számára hozzuk, hanem az örök nemzet­nek tartozunk felelősséggel. (Helyeslés és taps.) — Néhány esztendeje Sopronban kellett beszél­nem egy ünnepségen. Arra készültem, hogy tol­mácsolni fogom annak a tiszaparti városnak az üdvözletét amely éppen ugy érzi a trianoni határ, megállapítás nyomorúságait mint a nyugati határ­szél patinás városa. De mikor felálltam, a pillanat hatása alatt egészen mást mondottam. Idéztem egy orosz tábornok könyvéből, aki megírta saját hazájának szörnyű tragédiáját, a háború kitörésé­től kezdve a cseka börtöneinek minden borzalmáig. A háború kitörése után valahol Ravaruszka körül egy kozák járőr átlépi a határt ők az első oroszok idegen területen. Két kozák leszáll a lováról és ki. dönti a határt jelző oszlopot A kozáktiszt a lovas­ember büszkeségével a térdére üt és elkiáltja ma­gát: »Fiuk, mától fogva nyeregben a határt« El­mondtam Sopronban és elmondom ma itt is, hogy a határok attól fogva ellenünk mozogtak. De ha van igazság az égben, fognak a határok mozogni még mellettünk is. (Nagy taps.) — Tisztelt közgyűlési Mi vagyunk a fájdalmak és megpróbáltatások nemzedéke, amelynek tiz ne­héz esztendő kiesett az életből. Nekünk egyénileg ta­lán már nincs jövőnk. De mi csak parányai vagyunk egy nagy egésznek, az örökéletű nemzetnek, amely még mindig fel tudott támadni halottaiból. (Taps.) — Odakint zsendül a vetés és serked egy uj nem­Csótányt, svábot, russnit és Hangyát néhány nap alatt — még a legelhanyagoltabb helyeken is — már egyszeri felhintéssel tökéletesen kipusztít a fehérszinü, szagtalan, emberre és háziállatra teljesen veszélytelen „REBUS" svábpor. Csodás hatását százezreit dicsérik, aranyéremmel kitüntetve. Világmárka. Kapható mindenütt. Axak : kisdoboz 1 80, középdoboz 4*—, nagydoboz 14*— pengő. B.ll Gyártja: REBUS VEGYIMÜVEK, Budapest, V. kerület, Báthory u. 9. szám. > A n. é. közönséget ezúton vagyok bátor figyelme*­' hó"y bolti munkát nem készítek. A nem közvetlenül tőlem átvett munkák csak az esetben tőlem valók, ha véd« Jegyem >nel vannak ©llátva, — Az általam átvott mérték utáni munkál? után teljes felelősséget JV* -é n férfi fehérnemű készit« vállalok. s Tisztelettel &+.IM1&S11UÍ yCJT, Fekctesas u. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents