Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-08 / 128. szám

1930 pmTus 8. 3 Tizperces beszélgetés Peidl Gyulával, aki egyelőre kikapcsolódott a politikából „Londonban falán majd megérttetik Bethlennel" '(A Délmagyarország budapesti munkatársától.') Peidl Gyula, Szeged szociáldemokrata országgyűlési képviselője hónapok óta nem szerepel a közéletben. A képviselőház üléstermének balmezőjén padja üresen áll, a folyosón régen nem láttuk filigrán alakját és neve is régen jelent meg azokon a hasábokon, amelyeken gondolatait közölni szokta. Esztendeje mult annak is, hogy Szegedet meglátogatta, szükségesnek tartottuk tehát, hogy felkeressük és megkérdezzük az okát ennek a teljes visszavonulásnak. Jókedvűen, derűsen fogad az Általános Fogyasztási Szövetkezet elnöki dolgozószobájában és az előtte fekvő számoszlopokkal zsúfolt füzetre mutatva, elmondja, hogy a szövetkezet épittet és ez foglalja le most minden idejét, egész munkásságát. — Ugy estünk bele ebbe az építkezésbe — tnondja Peidl Gyula —, mint a légy a tejbe. Perbe kerültünk a háztulajdonossal, a pert elvesztettük, mire az igazgatóság ugy határozott, hogy a szövetkezet részére üzletházat épittet Közben azonban a háztulajdonos elfogadható ajánlatot tett az igazgatóságnak, amely aztán elhatározta, hogy a Mária-Valéria-téren megvett telken üzletház helyett hatemeletes modern bérpalotát épittet. Ez lesz az első acélvázas ház Budapesten K.OFXÓ Mozi Jnniue 8-án, vasárnap Ben lyon <• Shlrlcy Mosón Wezereplésévol: Halálpilóta. RapülSdrima. Azonkívül: TJlfcok érszahd/a. DrámaTfelv EiA&diaok kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5. 7, 0 órakor »> orxó Mozi Junlns A, 10-én, héttín és kedden Ördög az asszonyban • drámája filmen № felv.-ban. F6szerepl6k: lan Hámon és ßlna Mancs. AzonklvÄl: Burleszkek. Elóadáeok kezdete 5, 7 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor Sok pénzt takarít meg, ha Tábilh Jenő képkerefczönél kereteztet és vásárolja szentképeit, s Széchenyi lér 8. Korzó Mozival szemben. Olyan lelkesedéssel és odaadással beszél erről a bérházépitésről, mintha soha mással nem foglalkozott volna és csak nagvhezen lehel átsiklatni a beszélgetést a politikára. Gró*' Bethlen István miniszterelnök londoni utjá ról diskurálunk és megemlítjük, hogy a köz véleményben az a hír van elterjedve, hogj a miniszterelnök meghívásának előkészületei ben része van a szociáldemokratapártnak is — Nem tudok róla — válaszol Peidl a kérdésre — és nem is hiszem, hogy a pártnak ebben valami része lenne. Amikor azt kérdezzük, hogy véleménye szerint a miniszterelnöknek az angol munkáskormány tagjaival folytatandó tárgyalásai eredményezhetnek-e változást a magyar bel-1 politikában, főleg a választójog kérdésében, kimondja azt, amire most bizonyára sok magyar politikus gondol. — Azt hiszem — hangzik a válasz —, hogy Londonban megértetik majd a miniszterelnök úrral, hogy a nyílt választás további fentartása veszélyezteti a külföldi kölcsönt, mintahogyan Schober osztrák kancellárral megérttették, hogy a Heimswehr leszerelése nélkül Ausztria nem számithat kölcsönre. Folytatni szeretném a témát, de Peidl Gyula az építkezés ügyére tér vissza és a politika most már csak akkor kerül újra szóba, amikor megemlítem, hogy jó színben van és az elmúlt esztendőkben gyenge egészségének jót tett a politikától való tartózkodás. — Ugylátszik, tényleg ugy van — fejezi be a beszélgetést Peidl Gyula — és ez intőjel nekem arra, hogy a politikával együttjáró izgalmaktól lehetőleg távoltartsam magam. Azt hisszük, hogy ez az elhatározás csak rövid időre szól és ősszel — amikor már felépül az uj bérpalota — Peidl Gyula ismét a régi tűzzel és lelkesedéssel fog harcolni az ellenzéki front első vonalában. k. f. 9dieri Meni a Héd doCoz megtakarítást? GONDATLAN MOSAS következtében (оъъгё ^ romlik a ruha, mint a hordástól Ez a szak«I •mberek véleménye. Ahányszor selymet, müsely« met. gyapjút vagy más szines holmit mos olya« . szappannal, mely ártalmas anyagot tartalmaz, m a rostok gyöngülnek, a színek elhomályosulnak és az egész drága darab hamar tönkre megy. Tehát ily szappan használata pénzpazarlást itteni! Ne vállalja az olyan szappan vásárlásával Járó kockázatot, — legyen az forgács, pehely vagy darabos szappan. — melyért gyártól nem szavatolnak. Ha azonban Ln szappan pelyhet vásárol, akkor biztos abban, hogy a legtisztább enyh* szappant kapja, pehely formában. Lux nem tartalmaz ártalmas alkatrészeket, egyáltalában semmit, ami a finom szövedéket és a gyönyörű színeket megtámadná. Lux csak a kék dobozban kerül eladásra, sohasem kimérve I Ha nincs a kék dobozban, akkor nem Luxi J Hogyan lehet csatát nyerni ? frta: Móra Ferenc. 1806 telén történt, mikor Napoleon k Narew mentén tüsszögte szét az orsz hadseregeket. Benni'gsen, az orosz fővezér, mindjárt az első vereség után megnyugtatta Sándor cárt. — Nem kell komolyan venni a dolgot, Síre. Hiszen már tavaly kimutattam, hogy Napóleonnak fogalma sincs a stratégiáról. Éppen egy esztendővel azelőtt jelent meg Bennigsennek egy nagyszerű hadászati könyve, amelyben a braunschweigi születésű muszka hadvezér kitanította a világot, hogy Napoleon tulajdonképpen a katonai tudatlanságának köszönheti minden győzelmét. A tanulmány nagy feltűnést keltett az európai stratégiai körökben és a cár, aki tudvalevőleg rajongója volt Napoleonnak, nagy elismeréssel adózott hadvezére alaposságának is. Ugy látszik azonban, Napoleon vagy nem olvasta a kitünőU stratéga könyvét, vagy nehéz felfogású ember volt, mert makacsul győzött továbbra is. A cár aztán megsokallotta a dolgot, ledegradálta Bennigsent és kinevezte főparancsnoknak Kamenszky tábornagyot, akiről szintén köztudomású volt, hogy nem ért a stratégiához, tehát föl lehetett róla lenni, hogy méltó partnere lesz Napoleonnak. Nem is szólva azokról a hadi erényeiről, amelyekkel meghaladta a korzikait. Vödörszámra itta a vutkit, testvérpoharat koccintott a kutyamosójával és kancsukával dirigálta az adlátusait Káromkodni pedig ugy tudott, mintha abból külön akadémiát végzett volna a krimi tatárok közt. E tekintetben az orosz hadtörténelem Suvarov óta nem mutatott fel az övéhez hasonló tehetséget. Egyszóval kora fogalmai szerint snájdig hadvezér volt, akitől rendkívüli dolgokat lehetett várni. A beköszöntője valóban rendkívüli volt a főhadiszállásra, ahová esti hat órára haditanácsra hivatta össze a tábornokokat. A tábornokok össze is gyűltek, az uj fővezér meg is érkezett, még pedig teljes parádéban, zsiros parasztködmönben, a feje piszkos kendővel bekötve, a nyakában a Szent András-rend széles kék szalagja, meg egy túrós zacskó, amiből csepegett a savó, — azonban a fejét se billentette meg a tábornokok felé. A kis keszeg ember keresztül csörtetett a termen, bevágta maga után a hálószobája ajtaját, odabent nagy ordítozást vitt végbe a szolgájával és éjfél felé kiüzent, hogy várják meg, mig kijön. A tábornokok vártak is, Kamenszky ki is jött, másnap este hat órakor, a parádés kosztümben, kezében a kancsukáját forgatva. Peckesen ellépkedett a tisztelgő tábornokok előtt, de csak Bennigsen előtt állt meg. Tréfásan mellbe bögdöste a kancsaka nyelével, aztán nyájasan megveregette mind a két arcát és azt mondta neki: — Majd én megmutatom neked, bátyuska, hogy kell csatát nyerni! Kukkurul Még össze is csapkodta a két tenyerét, mint ahogy a kakas összeveri a szárnyát a jól sikerült kukorékolás után. Aztán odafordult a kalmük szolgájához és rimánkodó gyerek módjára összetette a kezét: — Vegyél fel! A nagy bölény karjára kapta a kis keszeg embert és szaladt ki vele a ház elé, ott beleruttyantotta abba a fakó-szekérbe, amelyiken érkezett, ő maga pedig felugrott a bakra és vitte a nagy urat az előőrsöket vizitálni. A tábornokok elszörnyedve néztek össze: — Hiszen ez az ember őrült! Az volt az tisztára, de azért nem lett belőle semmi baj se. Az előőrsök csak ugy lövöldöztek egymásra, mint azelőtt és aki fűbe harap, annak egészen mindegy, hogy kinek hivják a főparancsnokot és hogy ki van-e annak a négy kereke, vagy se. Különben se olyan könnyű a nagy urak természetét kiismerni és a muzsikot nem is arra teremtette a jó Isten, hogy az ilyeneken törje a fejét A vezérkar ugyan mindennap újra meggyőződött róla, hogy egy háborodott ember lett fölötte élet-halál ura, de hát mit lehet ellene tenni? Vad intézkedéseiből megkorrigálták a háta mögött, amit lehetett és amit meg nem lehetett másítani, azért a cáré a felelősség. Karác sony előtt pár héttel megérkezett a táborba a württembergi herceg, nagynénjének, a cárnénak ajánlólevelével. Már akkor nagy volt a zűrzavar, mert Montebello hercege Napoleon parancsára döntő támadásra készült. A fővezér testőrei élén hálóingben és hálósapkában fogadta a cárné unokaöccsét. Kitárta eléje a két karját és összevissza csókolta: — Padi sjuda! Gyere ide. herceg» Würtenbergszki! Te kalbásznyik, te! A kalbásznyik olyan méltóság, amiről nem tud a gótai almanach. Annyit tesz, mint kolbászcsináló s a fajtiszta oroszok igy szokták csúfolni a németeket, akikről azt tartják, hogy a kultura egyéb vivmányai mellett a kolbásszal is ök ismertették meg először a cár országát Mikor a kihallgatásnak vége volt a württembergi herceg azt mondta Phalen grófnak, a hálósapkás fővezér után intve: — II est fou! Ez bolond! i — Archi fou! Futóbolond! — bólintott Pahlen, — A felség tudja ezt? Pahlen vállat vont Vagy van fegyelem, vagy nincs. Ki mondhatná azt meg a cárnak, hogy egy futóbolond kezébe tette le az ország sorsát? A cárt meg lehet fojtani a saját hálóköntöse zsinórjával, de ilyen illetlenséggel nem lehet meg| bántani. I A württembergi herceg talán mert volna illojália