Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-07 / 127. szám

1930 junius 7. .MimmuMnii imiumm 3 Szerelmi bánatában fefbelőííe magái egy orvoslanfeallgalo , fA Délmagyarország munkatársától.') A Boldogasszony-sugáruton levő Horthy Miklós­kollégium éjszakai csöndjét éjféltájban han­gos dörrenés zavarta meg. A kollégium bent­lakói ijedten riadtak fel szobáikban és meg­döbbenve szaladtak a lövés irányában. Az egyik szobában azután borzalmas látvány tá­rult elébük. Az ágyon előredőlve, átlőtt fejjel feküdt Ta­tács Béla III. éves orvostanhallgató. Mire kol­légái szobájába értek, Takács Bélában már Iiem volt élet. Értesítették a rendőrséget, ahon­nan dr. Schön Károly rendőrkapitány veze­tésével rendőri bizottság szállt ki a halál körülményeinek tisztázására. Jk bizottság megállapította, hogy Takács Béla Frommer-pisztollyal követte el az ön­gyilkosságot. Takács fejbelőtte magát és a közvetlen közelről irányított golyó szétron­csolta a koponyát, majd a falba fúródott. A golyót a rendőrség meg is találta. Takács Béla a jelek szerint szerelmi bánatában kö­vette el az öngyilkosságot. A fiatal, 23 éves medikus Ráckevén született, szülei is ott lak­nak. A legszorgalmasabb és legjobb előmene­telü hallgatók közé tartozott. Szerény és csön­des viselkedésű fiu volt Takács Béla, ismerősei szerint reménytelenül szeretett egy fiatal leányt, aki azonban nem viszonozta érzelmeit. Az öngyilkos orvostanhallgató néhány sort hagyott hátra azzal a kérelemmel, hogy ne boncolják fel. Három éve tart a „nagy pör" a város és az államvasút között tizpengös uri iog miatt fit DClmagyarország munkatársától.) Ma­napság, amikor felmértek, telekkönyveztek, parcelláztak és hasznosítottak úgyszólván min­den talpalattnyi földet, alig képzelhető el, hogy akadjon olyan földdarab, amelynek tu­lajdonjoga bizonytalan, amelynek hivatalosan nincs gazdája, bár többen is vetélkednek érte, amely olyan senki földje lenne éppen a vitás tulajdonjog miatt. Pedig akad ilyen, még pe­dig Szeged közepén. Ez a darab föld a vasúti hid mellett terül él, a szegedi oldalon és alacsony védőtöltés fekszik rajta. Éppen ez az alacsony töltés az oka annak, hogy bonyodalom támadt tulajdon­joga körül. A bonyodalom nem most kezdő­dött, hanem vagy három esztendővel ezelőtt, amikor a földmivelésügyi minisztérium meg­kezdte az árvízvédelmi berendezkedések felül­vizsgálatát A miniszter szakértői a kérdéses töltést tulalacsonynak találták, a miniszter ezért felszólitotta a várost, hogy magosi Itassa fel, vagy pedig megfelelő elhelyezésű támfa­lakkal biztosítsa a tiszai védőtöltésnek ezen a pontján ís az árviz elleni védekezés biztonsá­gát. A város mérnöki hivatal a terveket el is készítette és azokat felterjesztették a föld­mivelésügyi miniszterhez. Amikor a minisz­teri jóváhagyás megérkezett, sor került volna a tervek kivitelére. Ebből a célból a város az érdekeltek bevonásával helyszíni tárgyaláso­kat tartott. Ezekre a tárgyalásokra, mivel a támfalak egyik végét a vasúti hid lábához építették volna a tervek szerint, a vasúti hid pedig a Máv tulajdona, meghívták a vasút képviselőit is A vasutasok kijelentették, hogy a töltés fel­ni agositásához, illetve a támfalak felépítésé­hez hozzájárulnak, de csak abban az esetben, ha a város a kérdéses területért évente tiz pengőt fizet a vasútnak az uri jog elismerése cimén. A vasutasok szerint ez a terület ugyanis a vasúté és így a város nem rendelkezhetik vele. A bejelentés nagy feonsternációt keltett, fél­be kellett szakítani a tárgyalásokat, hogy a város képviselői a telekkönyvből tisztázhassák a földdarab vitássá tett tulajdonjogát A telek­könyvből azután megállapították, hogy a föld nem a vasúté, hanem a városé. A telekkönyvi kivonatot bemutatták a Máv. képviselőinek, akik azonban továbbra is föntartották előbbi álláspontjukat és arra hivatkoztak, hogy szá­mukra nem a szegedi telekkönyv az irány­adó, hanem a vasút központi telekkönyve, amely pontosan felsorolja mindazokat az in­gatlanokat, amelyek tulajdonjogát a vasút va­lamikor megszerezte. Ezek között szerepel a vasúti hid melletti védőtöltés területe is. Ezért csakis akkor engedik meg a töltés felmago­sítását, ha a város az évi tiz pengők megfize­tésével hajlandó elismerni a vasút uri jogát. A vita már három esztendeje tart a város és a vasút között. A város a maga igazának érvé­nyesítése érdekében mozgósította már minden szakhivatalát. A mérnöki hivatallal pontos helyszínrajzokat készíttetett, az ügyészséggel a telekkönyv adatait kutatta fel, de hiábavaló volt minden kibányászott bizonyiték, a vasút továbbra is saját telekkönyvének adataira hi­vatkozott megdönthetetlen és vitathatatlan h|< zonyiték gyanánt Az akták azóta egyre szaporodtak, de a tőt« tésemelés terve természetesen csak terv ma­radt, mert a vasút csak uri jogának elismé» rése ellenében ad engedélyt az építkezésre, a város viszont nem hajlandó ezt az uri jogai elismerni. Szerencsére azóta nem volt komo­lyabb árvizveszedelem Szegeden és így nem származott katasztrófa abból, hogy a Tisza védőtöltése itt a vasúti hid lábainál gyeng«, Az ügyet most ismét a városi ügyészség vetta a kezébe. Ujabb bizonyítékokat keres a vá­ros tulajdonjogának tisztázására. Az ügyészséf uj nyomon indult el. Ez a nyom pedig kiW rülbelül félszáz esztendővel vezet vissza 9 város történetében. Előkeresik a tiszai védő­töltés építésére vonatkozó aktákat és ezekből igyekeznek majd megállapítani, hogy a töltég vitás tulajdonjogu szakasza kinek a foldj éa épült fel, a városén-e, vagy pedig a vasuténl Az ügyészség azt reméli, hogy ezek a régi írá­sok eldöntik a nagy pört és a városnak még sem kell elismernie a tizpengös évi béreli formájában a vasút tulajdonjogát Vasárnap délelőtt Trianon­ellenes népgyűlés lesz a Korzó Mozi nyári helyiségében (A Délmagyarország munkatársától.) JunfoS 4-én volt 10-ik évfordulója a trianoni béko« szerződés aláírásának. A 10-ik évfordulót af j utódállamok nagyobbnál-nagyohb ünnepléseié­kel ülik meg. Prágában 300 ezer ember tün­tetett a trianoni békediktátum mellett Aj utódállamok el akarják hitetni a külfölddel országuk egységes voltát. Budapest közönsége ] és a többi vidéki város is junius 4-én tilta­kozott a békediktátum ellen, e héten is még sok népgyűlés volt a vidéken. Szeged pünkösd vasárnapján délelőtt 11 órakor a Korzó Mód nyári helyiségében tart tiltakozó népgyülétt, A nagygyűlés megnyitó beszédét Bakó László református lelkész mondja. Az ünnepi beszédet dr. Tihanyi Béla igazgató tartja, aitf atán Czigler Arnold bezárja a nagygyűlést A nagygyűlés határozati'javaslatot fog készt­leni, melyet elküldenek a kormányhoz, aa országgyűlés mindkét házához. A határozati j«p> vaslat állásfoglalásra hivja fel a kormányzatai a revizió érdekében. Egy nap alatt ezernégyszázszor tört ki a Krafcatoa vulkán Batavia, junius 7. A legutóbbi 24 óra alafl U00 kitörést számoltak meg a Krakatoa tü­ll ányó területén. Az egyik kitörés 250 métee magasságra lövelt Sokféléf ajánlanak, de Sokféléi-dicsérnek* de A vevőközönség elismerése íefíe Euröpo legelső védjegy eve­V.KecskeméH u.19. IV.Kossuft L.u.2. Szeded: Karász u.6. Vil. Erzsébel" krt 36. VI.Andra'ssy-úl" 3

Next

/
Thumbnails
Contents