Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-06 / 126. szám

nfXMVGViH mert azt hittem, hogy a kormány nem tér napirendre a titkos választójog problémája fölött, amely nemcsak belügyi, hanem kül­politikai probléma is. A miniszterelnök nr elfelejti, hogy háború előtt a magyar törvény­hozás törvénybe iktatta a titkos választójogot, És pedig szélesebb keretek között, mint ahogy ma érvényben van. Mondja meg a miniszter­elnök nr, mit gyógyit meg a nyiltszavazás ebben az országban? Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Több­iéget szerezi Rassag Károly: Én ngy látom, hogy azok, akik nem ülnek a kormány háta mögött, csak kettőt tehetnek a magyar közéletben ma: Vagg küzdenek minden erejükkel a titkos vá­lasztójog megteremtéséért, vagg forradalmat készítenek elő. (Ellentmondások a kormány­párton, zajos helyeslés a baloldalon.) Az ellenzék nagy tapssal fogadja Rassay beszédét, amelyre Bethlen miniszterelnök azonnal válaszol. Elismeri, hogy az egyén Szempontjából tökéletesebb a titkosság, de sz Időszerűség is fontos kérdés. Hiába lesz az egyik oldalon gyönyörű eredménye a titkos­ság bevezetésének, ha a másik oldalon tönkre­teszik vele az országot, amitől Isten mentsen meg. A parlamentárizmus nemcsak a titkos­ságtól függ, hanem a színvonaltól. Farkas István: Meg is látszik ezen a parla­menten. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ha most bevezetnénk a titkosságot, a gazdasági bajokhoz politikai bajokat is fűznénk. Rassay Károly: Hát most nincsenek politi­kai bajok? Bethlen István gróf miniszterelnök: Nem innyira. Azt tessék mondani, hogy nem le­hetséges ellenzéki szervezkedés amiatt, mert nincs titkos választójog, ötven éven keresztül volt ellenzék Magyarországon. Rassag Károly: De nem volt Bethlen-kor­mány. Az elnök ezután ebédszünetet rendel el. Szünet után megkezdte a Ház a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Rothenstein Mór kifogásolta, hogy az adózási alap nem igazságos, mert még mindig a fo­gyasztási adón van a fősuly, mely főleg a sze­gényebb néposzlályt sújtja. Usettg Béla arra kérte a minisztert, hogy találjon módot a tárcájához tartozó tisztvi­selők fizetésének javitására. Kabók Lajos a kormány adópolitikáját bí­rálta. Farkas Géza a folyó- és mederszabályozási munkálatok nagy fontosságára hivta fel a mi­niszter figyelmét Az elnök ezután több, mint 25 képviselőt hivott fel szólásra, azonban egy sem volt jelen, mire az elnök « vitát bezárta. Ezután Wekerle Sándor pénzügyminiszter reflektált az elhangzott felszólalásokra. Han­goztatta, hogy az egyházi adózás kérdése fel­tétlenül szabályozandó és tárgyalások is foly­nak, hogy ezt az adózást a takarékossági rendszabályok és teherviselési képesség szem­pontjából szabályozzák. A kormány a közigazgatás egyszerűsítésé­vel lehetővé akarja tenni, hogy a közigazgatás ugyanazt a munkát kevesebb tisztviselővel vé­gezze el. Ezen az uton bizonyos megtakarí­tásokat fognak elérni, amit a fizetések javi­tására fordítanak. A tárca költségvetését általánosságban el­fogadták. Az ülés 6 óra után ért véget. A szegedi egyetemen csütörtökön délben három egyetem avatta dfsztoktorrá. Becker volt porosz kwlásiszmielszterí (A Délmaggarország munkatársától.) Csü­törtökön délelőtt tizenegy óra után érkezett meg gróf Klebclsberg Kunó kultuszminiszter hatalmas állami jelzésű autója Szegedre, amely a kultuszminiszteren kívül magával hozta dr. Becker Károly volt porosz kultusz­minisztert, Farkas Gyulát, a berlini tudomány­egyetem magyar tanszékének professzorát és dr. Maggarg Zoltán kultuszminiszteri állam­titkárt A vendegek a püspöki rezidenciába mentek, majd tizenkét óra után megérkeztek az egye­tem központi épületébe, ahol nagyszámú kö­zönség várakozott a német államférfi dísz­doktorrá avatására. Az egyetem díszközgyű­lésén a közönség számára fentartott hely első soraiban foglalt helyet többek között Somogyi Szilveszter polgármester, dr. GlaltfelderGyula megyéspüspök, dr. Láng-Miticzky Ernő, a táb­la elnöke, dr. Konczwald Ede, a törvényszék elnöke, dr. Szalay József kerületi főkapitány, dr, Buócz Béla főkapitányhelyettes, dr. L6w Immánuel főrabbi, dr. Boross Dezső főügyész, Wimmer Fülöp, a kereskedelmi kamara el­nöke, Rerrich Béla műépítész, vitéz Csenkey Géza alezredes, a helyőrség képviseletében, dr. vitéz Szabó Géza kulturtanácsnok és még számosan. Tizenkét óra után néhány perccel lépett az aulába dr. Becker Károly volt porosz kultusz­miniszter Klcbelsberg Kunó és dr. Györffy István egyetemi rektor kíséretében. A közön­ség tapssal üdvözölte a vendégeket. Ní' .'.ny másodperccel később bevonult az egyetem lanári kara, majd a szegedi egyetem tanácsa hivatalos díszben, utána a debreceni Tisza Ist­ván Tudományegyetem és a pécsi Erzsébet Tudományegyetem tanácsa. A díszközgyűlést dr. Györffy rektor a Iiicz .¿e jyel nyitotta meg, majd rövid latinnyelvü beszéddel üd­vözölte Becker Károlyt. Az üdvözlő szavakra Becker ugyancsak latinul válaszolt Dr. Kovács Ferenc professzor, a szegedi egyetem jog- és államtudományi karának dé­kánja tartott ezután németnyelvű beszédet. Elmondotta, hogy dr. Becker Károlv, mint Poroszország kultuszminisztere, milyen sokat tett a berlini Collegium Hungaricum létesí­tése ügyében, hozzájárult a berlini egyetem magyar tanszékének felállításához és nagy­részben neki köszönhető, hogy a németek me­leg szeretettel támogatják ezeket a magyar tudományos intézeteket. Ezért a szegedi egye­tem tanácsa elhatározta, hogy a magyar tu­domány érdekében tanúsított érdemei elisme­réséül az államtudományi kar honoris causa doktorává avatja. Győrffy rektor átnyújtotta ezután a művészi kiállítású oklevelet, majd kézfogással doktorrá fogadta. Az avatást a dékánok kézfogása erő­sítette meg. A szegedi egyetem tanácsa ezután levonult a tanácsi emelvényről és átadta helyét a debreceni egyelem tanácsá­nak, amelynek nevében dr. Csánky Benjámin rek­tor mondott rövid latinnyelvü beszédet, majd 'Varga Zsigmond, a teológiai fakultás dékánja németül köszöntötte Bcckert két és félmillió magyar protestáns nevében. Ezután a pécsi íudományegyeíem tanácsa foglalta el a pódiumot. Weszely ödön rektor magyarnyelvű beszédben jelentette be, hogy miért utazott a pécsi egyetem ta­nácsa Szegedre, majd német nyelven üdvö­zölte dr. Becker Károlyt, llolub József, a pécsi egyetem filozófiai karának dékánja né­metnyelvű beszédet tartott. A pécsi egyetem gyönyörű bőrkazettába helyezeti díszdoktori diplomáját a rektor nyújtotta át Beckernek, aki ezután hosszabb beszédet tartott —- Ez a mai nap befejezését jelenti annak a munkának, amelyen tizennégy év óta dolgo­zom — mondotta többek között a volt porosz miniszter —, mint porosz miniszternek, első teendőim közé tartozott a berlini egyetem 1330 junius «. magyar tanszékének megszervezése. Itt ismer­kedtem meg először a magyar tudományok szépségével, amely végleg összekötött a ma­gyar néppel. Pécs és Debrecen után idejött Szegedre — mondotta ezután —, hogy itt átvegye a há­rom magyar egyetem díszdoktori oklevelét, amelyért megindult szavakkal mond köszö­netet. Ezeket az okleveleket nemcsak abban a tudatban fogadja el, hogy végzett valamit a magyar tudományok érdekében, hanem azért is mert tudja, hogy azok nemcsak a szemé­lyének, hanem nemzetének is szólnak. Ezért nemzete nevében is köszönetet mond értük. Eddig egy egész sereg protestáns egyetemnek a doktora és most boldogan gondol rá, hogy egg katolikus egyelem is doktorává avatta. Becker Károly ezzel a latin közmondással fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét: — Sursum corda! Győrffy rektor ezután bezárta a diszkőzgytt- , lést. A vendégek tiszteletére az egyetem ebé­det adott. Becker Károly előadása Becker Károly délután 6 órakor az egyetem aulájában diszes közönség előtt előadást tar­tott »Nemzeti öntudat és nemzetközi megértés« cimen. Az előadáson megjelentek gróf Kle­belsberg Kunó kultuszminiszter, dr. Glattfel­der Gyula püspök, dr. Somogyi Szilveszter! polgármester, dr. Lőw Immánuel főrabbi, be­gavári Back Bernát, dr. Szalay József, Wim­mer Fülöp, dr. Tonelli Sándor, Bokor Adolf, vitéz dr. Szabó Géza és még sokan mások. Az egyetem tanári kara dr. Györffy István rektor és dr. Kovács Ferenc uj rektor ve­zetésével csaknem teljes számban megjelent — Oly nagy megtiszteltetés — kezdte elő­adását Becker —, mint három magyar egye­tem diszdoktorságának egyszerre való ado­mányozása, boldoggá teszi ugyan a kitüntetet­tet, az nem szól azonban ennek a személynek, hanem egy nagy eszmének. Ha Szeged, Pécs és Debrecen a porosz kultuszminisztert diszdok­toraik sorába választják, ezzel bizonyítják egyúttal egyetértésüket a Magyarország és Né­metország közti, általa mindig meggyőződés­ből támogatott szoros tudományos együttmű­ködéssel. — Nemzetközi együttműködés különböző % nemzetek együttes munkáját jelenti, vagy leg­alábbis különböző nemzetek képviselőjéét Senki, aki ebben a munkában résztvesz, nem; szakad el attól a nemzettől, amelyből szár­mazik. Egy nemzet öntudata nyelvében és történelmében találja legerősebb kifejezését Nyelve által lett nemzetté, történelme által állammá. Ha ezeket a premisszákat elfogad­juk, akkor egy nemzet történelmi önszemléle­tének problémája lesz kultúrpolitikájának központjában. Ez az alapproblémája mai elő­adásomnak is, mely eredménye ama tapasz­talataimnak, amelyeket egyrészt mint prak­tikus és aktív politikus, másrészt mint elmé­leti tudós szereztem. Minden nemzetnek a: történetírása sajátosan egyéni feladatokat szol-; gál, felvetődik az a kérdés, hogy vájjon ilyen körülmények között a nemzetközi együttmű­ködést a történetírás területén nem kell-e tisztán semleges feladatokra szorítani, mint amilyen a könyvtárak, levéltárak, muzeumok kölcsönös használatának megkönnyítése, eset­leg okiratok közös kiadása, vagy pedig oly, történelmi kérdések feldolgozása, melyek a politikai súrlódást kizárják. Aki azonban igazi megértésre törekszik, az a nemzetközi megér­tés határainak tudatában is a jövőben többet fog kívánni, mint egyszerű formai, vagy me­todikai együttmunkálkodást. A különbözőség nemcsak nehézségeket, hanem gazdaságot is jelent, örüljünk tehát az európai lélek sokféle­ségének, a többi világrészek sokféleségének. Az emberiség és Európa fogalmak, amelyeket előbb magunkévá kell tennünk. Becker volt minisztert elű-lása végén a kö­zönség meleg ünneplésben rérz—i'ctte. ~0rák, ékszerek 6 havi részletre 53 Alpahka evöszerek 12 ff ff éráénál, Kölcsey acca T. Nagy iarlMmttlxely I Tört I Oin arany, egflat, régi pém bnvUtA». A.B.O. be«nM-«S«

Next

/
Thumbnails
Contents