Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-05 / 125. szám

4 DfcLMA.. i \RORSZAG 1930 junius 5. Szobafestést» mázolást 38 homlokzatfestést meglepő olcsó áron készít Szilágyi és Szabó BXf^Sr1?* " "Am Te,e,on,-°r• 2 (Rel.-polola). Tel. 9-88. Helyes gaszáálkodtásra uf jövedelmi forrásokra van a városnak szüksége Be Jcell fioznl a íeleKértéKadót, fizesse meg a pénzli<>yminiszter az állami adók Kezelésének költségeit, emeljék tel az ingatlan-átru&ázási illetékei és a vigalmi adót (A Délmagyarország munkatársától.) A takarékossági bizottság hétfői üléséről a kapott értesülések alapján részletesen beszámolt a Délmagyarország. Megírtuk, hogy a bizottság elsősorban a költségvetés kiadási tételeit vizsgálja végig és megállapítja, hol milyen arányú megtakarítást lqhelne keresztülvinni. Foglalkozik azonban a bizottság a városi jövedelmek fokozásának és uj jövedelemforrások felkutatásának problémájával is, hogy előkészítse a pénzügyi bizottság legközelebbi ülésének anyagát. Ezzel kapcsolatban igen érdekes adatokat közölt velünk a törvényhatósági bizottság egyik igen tájékozott tagja, aki állandóan foglalkozik a város pénzügyeivel és így alapos ismerője ennek a problémának. — Az állandóan fokozódó költségvetési deficit olyan magas barrikádokat emel a város belső fejlesztése elé, amelyek esetleg évtizedekre megbénítanak minden munkát. Ilyen körülmények között pedig a város hamarosan lerongyolódik, mert lassankint nemcsak az uj beruházásokra, uj csatornára, uj kövezésre nem lesz pénzünk, de nem találunk fedezetet majd a meglévő városrendezési beruházások fentartására, a meglévő kövezetek, aszfaltburkolatok és csatornák javítására, foldozására sem. Ezen a bajon a jelenlegi deficit eltüntetése, vagy megszüntetése nem segit, mert a város meglévő jövedelemforrásait az Inproduktiv célokra fölveti és elköltött milliók kamata és részlettörlesztése úgyszólván száz százalékig kimerül. Ezért van szükség uj jövedelmekre, uj jövedelemforrásokra. — Alaposan végigtanulmányoztam a város költségvetését, összehasonlítottam a háború előtti évek költségvetéseivel és találtam néhány olyan tételt, vagy cimet, amely valamilyen formában alkalmas arra, hogy részint állandó jellegű jövedelemhez jusson belőle a város, részint egy esetre szóló összeghez. Olt van például az a hatalmas kiterjedésű földterület, amit a város építkezési kötelezettséggel engedett át a dohánygyár felépítése alkalmával az államnak. Ennek a területnek csak elenyésző részét épitette be az állam, a terület nagyobbik fele beépítetlen maradt és ma is mezőgazdasági müvelés alatt áll. Pedig a város ezt a földrészt igen nagy költséggel feltöltette annak idején, mivel előzőleg tófenék volt. A dohánygyár a területet bérbe adja és igen szép bérjövedelmet élvez érte. Véleményem szerint ezt a pompás fekvésű területet, amely, ha jól tudom, körülbelül tiz katasztrális hold, haladéktalanul vissza kellene venni vagy pörölni az államtól, amely nem teljesítette építkezési kötelezettségét rajta. A visszavett területet azután parcellázni kellene és magánházak épiiésére eladni. Hat-nyolcszáz kertes magánház céljaira megfelelő házhelyet létesithetne igy itt a város és Hagyatékból Fischer Testvérek ia mttóráa, Szeged, KArAtz ucca • V származó nntlk ÉKtzerek, zeaélö óra, -za»t arsrys.ll stb. rendldvttl olomón kar Ulnok eladásra $76 AnaeréM-mttórii, az ottani telekérték szerint 160—200.000 pengőt kapna érte. — De itt van a telekértékadó, amelynek szabályrendeletét már évekkel ezelőtt elfogadta a közgyűlés, csak a végrehajtására nem került a sor érthetetlen politikai okok miatt. Ha most végrehajtanánk ezt a szabályrendeletet, ebből is tekintélyes és állandó jövedelemhez jutna a város. — Arról már többször volt szó a városházán, hogy a pénzügyminiszterrel meg kellene fizettetni az állami adók behajtásának, kezelésének, végrehajtásának költségeit. A törvény értelmében az állami adókat, amelyeknek összege meghaladja a városi adók kétszeresét, a városi adóhivatal szedi be. Ez körülbelül háromszázezer pengővel terheli a város pénztárát minden évben és a mai viszonyok között minden okunk megvan arra, hogy ennek a kiadásnak a megtérítését követeljük a kormányzattól. — Azt mindenki elismeri, hogy az uj kövezéssel, aszfaltozással, csatornázással a város közönsége szabályszerű ajándékot ad azoknak, akiknek az uj közmüvek mentén házuk van. A kövezet, a csatorna lényegesen emeli ezeknek az ingatlanoknak az értékét. Éppen ezért teljes mértékben méltánylandó az a kívánság, hogy ezek költséghozzájárulás cimen adjanak vissza valamit a város közönségének az értékemelkedésben rejlő ajándék értékéből. — Itt van azután az Ingatlan-átruházási Illeték is. Az állam ezen a cimen az eladási ár őt százalékát szedi be az érdekeltektől, ezzel szemben a város csak másfél százalékot szed. Ez a másfél százalék évente körülbelül százezer pengő jövedelmet jeleni, ha tehát a város csak három százalékra emelné fel a kulcsot, ujabb százezer pengő jövedelemhez jutna. — Fel kellene emelni a szegedi illetőség elismerésének az árát is, még pedig szigorúan progresszív alapon. Indokolt esetben akár tízezer pengőt is fizettetnék a város helyében a tehetősebbekkel a község kötelékébe való felvételért. De keményen megadóztatnék minden bankettet, mutatságot, társasvacsorát. Akinek a mai viszonyok kőzött van két pengője arra, hogy résztvegyen valami banketten, annak van ezenfelül mondjuk még egy pengője, amit a város kaszszájába befizet. A mulatságok vigalmi adóját szintén felemelném. — Igen súlyos problémája a városnak az államrendőrség! hozzájárulás is. Ezen a cimen a kormány kétszáznyolcvanezer pengőt hajt be minden évben a várostól. A közrend biztosítása állami feladat és a polgárság éppen elég állami adót fizet, hogy érte jogosan megkövetelhesse élet- és vagyonbiztonságának garantálását. A magyar városoknak ebben az ügyben egységes álláspontra kellene helyezkedniük a Városok Kongreszszusa utján. De megtagadnám az állami intézmények városi szubvencionálását is. A város mai pénzügyi helyzetében nem is juthat pénz arra a célra, hogy állami intézmények fentartási költségeihez hozzájáruljon, hiszen a legsürgősebb városi problémák megoldására sem jut elegendő pénz. — Elképzelhetetlenül sokat költ a város az idél költségvetés tanúsága szerint a köztisztasági üzemre és a közvilágításra. A köztisztasági üzem évente 242.000 pengő hozzájárulást kap a várostól. Amikor magánvállalat kezében volt a köztisztasági üzem, fi városnak feleannyi pénzébe sem került és ha a vállalat nem teljesítette pontosan a kötelességét, kérlelhetetlenül megbírságolták'. Ennek a nagy deficitnek biztos tudomásom szerint a személyi kiadásokban rejlik a magyarázata. A legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni ezen a téren és meg vagyok győződve arról, hogy ebben az esetben igen lényeges ősszeggel csőkken a város terhe. A közvilágítás költségeit viszont az egységárak leszállításával, vagy a gázgyárral való megállapodás utján lehetne csökkenteni. Ujabb komplikációk a szegedi közgyűlés trianoni ülése körül Or. Menyhárt Gáspár sem vállalja a trianoni közgyűlés szónoki tisztségét (A Délmagyarország munkatársától.) A polgármester, mint ismeretes, elő zör Herczeg Ferencet kérte fel arra, hogy Szeged törvényhatósági bizottságának trianoni közgyűlésén beszédet tartson. Herczeg Ferenc azonban másirányu lekötöttsége és betegsége miatt nem vállalhatta ezt a tisztséget A polgármester igy dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanárt kérte föl. Menyhárt professzor szerdán értesítette a polgármestert, hogy ő sem vállalkozhatik a beszédére, mert az egyetem minden idejét lekötik a folyamatban lévő szigorlatok. A polgármester most a csütörtökön összeülő kisgyülésre bizza a szónok kijelölését Itt emiitjük meg, hogy Lájer Dezső tőrvényhatósági bizottsági tag, a szociáldemokrata párt titkára szerdán hivatalosan is bejelentette a polgármesternek, hogy a szociáldemokrata városatyák résztvesznek a közgyűlésen és ott a párt álláspontját deklaráció formájában kifejtik A deklarációt Lájer Dezső terjeszti elő. Fiuknak, és leányoknak -való bérmaa jándékok Í

najry yAlaaztékban feltünS olc«<5 áron hapkatók. KS Reich Mér és Fia H.-T., Kelemen u. 11. sz. Zákonyi CÍMFESTŐ Török ucca, Rákóczi tér. Magas áron vásárol középiskolai tankönyveket, tudományos és la SR m A 8» A t szépirodalmi IlUPlíjVWCSf&fSi Szukits antiquarium A Pénzintézetek Országos Biztosító Rt. helybeli vezérügynöksége számára jó összeköttetésekkel biró és a szakmában jártas, feltétlenül megbízható vezetet keres. Ajánlatokat referenciák megjelölésével Budapest, V., Sas ucca 1. cimre kérünk. 197