Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-04 / 124. szám

BZEOED. SxerKetzlOség: Somogyi ucca ZZ. L cm,Telefon: 13-33.*Klod6hlVBiol, kHIcaOnklfnyvtAr é» Icgylrodo : Aradi Ucca 8. Teleion: 306 - Nyomda L«w Llpúl ucca 10. Telefon : 16-34. Távirati étlevélclm: DíImagyaronzAg Szeged. Szerda, 1930 junius 4 Ara 1 © fillér VI.* évfolyam, 124. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-25 vidéken és Budapesten 3-ÖO, KUlfdlddn 6-40 pengd. — Egyes tzim Ara hétköznap 16, vas«r> és Ünnepnap 24 1111. Hirdetések fel-vétele tarifa szerint. Megjelenik *>élfd kivételével naponta reggel A tízéves Trianon Ki hitte azt, hogy tíz évig tart s ki hitte ¡volna, hogy tíz év után sem tudjuk: meddig ínég? Nem lincselték meg azt, aki aláirta. Nem kellett elbujdosnia sem Bécsbe, sem Rodostóba. A nemzet nem vetette ki magából, a társadalom nem közösítette ki s akik akkor népgyűléseken tiltakoztak a trianoni »béke« aláirása ellen, ma a nemzeti felbuzdulás nemes önzetlenségével s a nemzeti fájdalom őszinte érzésével ünneplik azokat, akik akkor a tiltakozásuk ellen cselekedtek. Nem volt talán más ut, csak az az egyetlen, mely elvezetett addig a sirig, »hol nemzet sülyed el?« Nem volt talán más tanács, csak az az egyetlen, arait a kétségbeesés üvöltött az ágyubömböléshez és embersikolyhoz 'durvult fülekbe? Nem volt talán más levegője a magyar életnek, csak az, ami a trianoni palota kriptaszagát hozta el a véres-vonagló imagyar mezők fölé? És nem voltak más férfiak, csak azok, akik akár fogcsikorgató dühivel, akár a jobb jövőbe vetett hittel mégis csak aláírták a magyarság második vérszerződését, a vérbullát, pragmatica szankcióját a halálnak? Vagy a Léthe vizei ömlenek el a magyar tájak felett? Valamikor tengerfenék volt a magyar Alföld s talán az egész mai Magyarország. S most is, mintha láthatatlanul és észrevehetetlenül Léthe vizei Tiőttek volna a magyar mezők fölé, itt tornyosulnának a feledést ringató hullámok s büszke gályák hordoznák a gátszakitókat. x Ezen a napon szabad-e nekünk csak emlékezni, a magyarság Jánus-arca ezen a napon behunyhatja-e a jövőbe tekintő szemét? A nemzeti irodalom s a nemzeti történelem párhuzamossága azt tanitja, hogy tespedő idők mindig az epikus műfajoknak kedveztek s csak a cselekvésre gyűlő energiák keresték drámai alkotásokban az irodalom feladatait. A mult epikus szépségei nem ejthetnek ma rabul bennünket, mert tespedő korról és tespedő erőkről tennénk csak bizonyságot. Csak az öregek néznek mindig visszafelé, akik nem remélnek már semmit a jövendőtől. A szelid gyermekkor verőfényes vasárnapdélutánjait csak az öregkor kerevetjén varázsoljuk magunk elé. A férfi, aki cselekedni akar, az ifjú, aki harcolni akar, előre tekint. Nem állhatunk meg egy sírkőnél, nem omolhatunk el egy sirhalomnál, nem nyűgödhatunk abba bele, hogy a, nagyszerű életnek »a nagyszerű halál« vetett véget. Nem igaz, nem igaz, nincs nagyszerű halál, csak az élet lehet nagyszerű s inkább élet kolduscondrákban, mint halál' biborravatalon! Ki gyávult el annyira s ki lett olyan bálványimádó esztétája a szépnek, hogy nagyszerűnek tudja látni a nemzet halálát is? Nagyszerű csak a nemzet élete lehet. S rajtunk múlik, hogy az lesz-e? Eddig nem tettünk mást, csak, mint az őrző katonák, kockát vetettünk a nagy halott ruhái felett. Eddig nem tettünk mást, csak osztozkodtunk mohón és habzsolón a megmaradt javakon — mennyivel többet törődtünk eddig a magunk életével, mint a nemzet halálával. Sirató asszonyok voltunk és temetkezési vállalkozók, bért követeltünk a sírásért és hasznot a temetésért. Ódákat irtunk sordijert s mellet vertünk napszámba. De amikor lassankint nem lesz már min osztozkodni, rálépünk-e ,.végre arra az útra, amit soha elhagyni nem volt szabad s felismerjük-e végre kötelességeinket, melyeknek elhanyagolása minden nap egy kapavágással mélyítette »a sirt, hol nemzet sülyed el«. Ki hitte volna, hogy tíz év alatt »egv akácfát« sem tudunk visszaszerezni, de tíz év alatt nem leszünk készen a felelősségrevonás kenyeret és közéleti méltóságot adó kedvtelésével? Mi történt tiz év alatt a magyar revizió javára, mit végeztek tiz év alatt nem is eredményben, de munkában a trianoni vérszerződés megváltoztatása érdekében? Miatyánkot rávésték már egy mogyoró héjára. Egy légyszárny árkuspapir lenne a történetíró számára, aki ennek a tíz évnek a revizió javára elért eredményét fel akarná jegyezni. Az mondották rólunk: temetni tudunk. Pe, dig tudunk gyászolni is. Milyen gyönyörű sirámok búgnak majd fel a magyar élet föld alá szorított fájdalmának kürtőjén, retorikába való beszédek hangoznak majd el, cicerói mestermüvek, demosthenesi lángolások, a savanarollás lelkesültségek, de teszünk-e valamit, merünk-e valamit tenni, amit a magunk érdeke tilt, de a nemzet élete követel, tudnánk-e egyszer már tiz év után elhatározni magunkat valamire, ami a mi uralmunknak nem kedvező, de a nemzet uralmának reneszánszát készíthetné elő? Trianon évfordulóján necsak beszélni tudjunk a magyar feltámadásról, lépjünk végre arra az útra is, amelyik a magyar feltámadás felé vezet. Bethlen a munkáskormány meghívására Londonba utazik Tárgyain! fog MacDonalddal, Hendersonnal és Snowdenne! és meglátogatja Rolhermeret A külföldi kölcsön és a magyar belpolitika (Budapesti tudósítónk , telefonjelentése.') A magyar politikai életnek szenzációs eseménye az a hivatalos jelentés, hogy Bethlen István miniszterelnök junius hó folyamán az angol kormány meghívására Londonba utazik. Politikai körökben már hosszabb idő óta beszéltek a miniszterelnök várható londoni útjáról, azonban ezeket a hireket annak idején megcáfolták. A most kiadott hivatalos jelentés nem számol be a miniszterelnök londoni utazásának céljairól. Beavatott helyen ugy informálták a sajtót, hogy ez az utazás nem áll összefüggésben a tervezett külföldi kölcsönnel, azonban ezzel az információval szemben a pénzügyi és gazdasági körökben ugy tudják, hogy a külföldi kölcsön ügye is egyik programpontja a miniszterelnök angliai utazásának. A politikai körökben elterjedt hirek szerint a miniszterelnök londoni tartózkodásának idején az angol kormány vendége lesz. M.icDonald miniszterelnökön kivül Henderson külügyminiszterrel és Snowden pénzügyminiszterrel fog megbeszéléseket folytatni. Londoni tartózkodása során a miniszterelnök meg fogja látogatni Rothermere lordot is. Ellenzéki politikusok véleménye szerint lehetetlen, hogy a miniszterelnöknek az angol munkáskormány tagjaival folytatott tárgyalásai a magyar belpolitikai életben következmények nélkül maradjanak. A szociáldemokraták deklarációja a trianoni évtordulón (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.j A szociáldemokrata párt vezetősége kedden este tartott ülésén elhatározta, hogy ugy, a parlamentben, mint a városházán a trianoni békeszerződés évfordulója alkalmából Peyer Károly fogja a szociáldemokraták deklarációját felolvasni. A pártvezetőség foglalkozott Bethlen miniszterelnök londoni útjával is. Állást a pártvezetőség ebben a kérdésben nem foglalt, mert a miniszterelnök utazásának céljairól nincsen kellőleg informálva. Nem tartják kizártnak, hogy a miniszterelnök a munkáskormány tagjaival folytatott magyar külpolitikai kérdésekre vonatkozó tárgyalásai során esetleg belpolitikai kérdések és ezek között a választójog is szóba kerülhetnek. Rothermere nagy ciRKe Trianon lO éves fordulófán ,Addig nem leQet béke Középeurópában, amig Magyarország súlyos igazságtalansága orvosatlan marad" London, junius 3. A Dalt Mali holnapi száma »10 éves nyílt sebek« cim alatt Rothermere lord a következő cikket közli: — A trianoni szerződés aláírásának 10 éve keserű gyásznap Csonkamagyarország nyolcmillió lakosa számára. Érthető fájdalmasan osztozik 3,300.000 fajtestvérük, akiket a Szerződés idegen uralom alá kény szeritett, ahol nem részesültek azon tisztességes elbánásban, amelyet a békeszerződés számukra biztosi'.ani akart. A magyar békedelegáció anélkül, hogy a legyőzött ország érdekében felemelhette volna szavát, kénytelen volt olyan szerződést aláírni, amely csak a legbátrabb nemzet számára nem jelentett halálos Ítéletet. A 10 év alatt mindjobban bebizonyosodott, hogy Trianonban ama súlyos hibák egyikét köveSlék el, amelyekkel az államférfiak ostobasága és bűnössége időrőlidőre beszennyezi a t<irténelpm lapjait én amelyek jóváéel hijján nemzedékek sorsát ronihaiják meg. — Három év óta igyekeztem honfitársaim, az