Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-29 / 144. szám

1930 junius 29. DÉLMAGYARORSZAG »7 160 pengő kerékpár 25 DERY Gépáruház ISagy Javító miif>ely 1 Alkatrészeit, gumik gyári árban. iMAI A Délmagyarország regénye: AZITÁLIA ÉSZAHSARlfl DIJA IRTA: UMBERTO NOBILE Sürgönyöztem Rómába. Az olasz kormány azonban elhárította a léghajónak az én céljaimra való elkészítését. Sajnos, az épités folytatásának szükségességéről sem lehetett meggyőzni, bár a hajó majdnem készen volt és kevés hiányzott a befejezéséhez. Mint a hajó tervezője és épitője, természetesen minden erőmmel sikra szálltam annak befejezéséért. Annál is inkább, mivel már több mint egy éve dolgoztak rajta. A kormány határozata súlyos tévedésnek látszott és nagyon fájdalmasan érintett. A legszomorúbb az volt, hogy elvesztettem a reményt, hogy sarki utamat a »Norge «-nél nagyobb hajóval tehessem meg. Ilyen hajóval időjárás- és hőmérsékletviszonyokat lehetne tanulmányozni, ami az eredmény fontosságát értékelve, a »Norge« útját második sorba helyezné. Az expedíció terve sokkal jobban kiforrott már bennem, semhogy ezen csalódás miatt föladtam volna azt. Le kellett mondanom ilyen uj léghajóról és a »Norge« típusához szegődnöm, amely 18500 m3 űrtartalmú volt. Ez a kisebb léghajó 1927 tavaszán már készen állt és várta a próbarepülést, amelyet a nyárra terveztünk'. Hogyan jött létre az expedlclh A »Norge« kutatóutja az első próbálkozás léghajóval sarki uton; az eddigieknél sokkal inkább légi vállalkozás volt Mivel ez első kísérlet volt a Jeges-tenger és az északi sarok léghajóval és még hozzá olyan kicsiny léghajóval való átrepülése, illetőleg, mint amilyen a »Norge* volt, a tudományos fölszerelést természetesen háttérbe illett szorítani. Végül olyan súlyosak voltak a kétségek a repülés sikerét illetőleg, hogy sem idő, sem alkalom egyáltalán nem volt arra gondolni, hogy a tudományos kutatás számára programot dolgozzanak ki. Földrajzi szempontból tekintve a Kingsbayból—Tellerbe repülés alkalmat adott annak a megállapítására, hogy az északi sarok és Alaszka északi partja között nincsen szárazföld, amint azt egyesek föltételezték. A 159. greenwichi nyug. hossz, mentén a sarok és a 74. szél. fok között lévő átkutatatlan területen szárazföldnek semmi nyomát sem találtuk. A 85° 30" és 82" 4)0' között azonban az előbb emiitett meridián mentén kb. 1000 m. magasságban folyton áthatolhatatlan ködben repültünk, amely elzárta előlünk a kilátást. Lehetséges, hogy ez alatt a ködfelhő alatt sziget feküdt Egészben kb. 170.000 kmJ területet kutattunk át. Ebből 5500 km2-t a greenwichi 10. kel. hossz, mentén az északi szél. 86"—88° között, a többi a fent emiitett 159. nyug. hosszúság mentén fekszik. A pontosság kedvéért: e meridián mentén 37.000 km'-t a 88° 50' és 85° 30' északi szélesség között teljesen tisztán láttunk, mig 130.000 km'-e a 85° 30' és 74° között többnyire ködben repültük át. Az utolsó szakasznál tehát, a 82° 40' és 74° közölt szerencsére csak részben volt köd, igy megállapíthattuk, hogy a Jeges-tenger fölött repülünk. Ezeken a földrajzi jellegű megállapításokon kivül néhány meteorológiai megfigyelést és és egy kevés légköri elektromossági feszültségmérést is tettünk a repülés alkalmával. Mégpedig azzal az eszközzel, amelyet Behounek prágai professzor kívánságára építettünk be a »Norge« léghajóba. A tudományos eredmény mindezáltal a valóságban meglehetős kevés volt. De mint mondottam, méltatlan lenne többet követelni attól a vállalkozástól, amely elsősorban repülőtech- f"lu,lcl1 ^T^T^ ""T-^n nS"" nikai jellegű volt és amelynek minden tudo- Mmdegyik ut körülbelül 3000Egy ujabb expedició alkalmával elsősorban arra kell törekednünk, hogy tengermélységet mérjünk és minél több vizpróbát vegyünk a különböző mélységekből, ahol egyúttal a viz hőmérsékletét és mérhetnők. Földrajzi szempontból a kutatás körcbe vágna, ha esetleg eddig ismeretlen szárazföldet találnánk, vagy a szibériai, továbbá a grönlandi és kanadai partok mentén — amint az az ottani csekély vízmélység folytán gyanítható — több-kevesebb, a vizből kibukkanó szárazföldre akadnánk, azok részletes kikutatása. I A földrajzi program irányelve tehát főbb vonásaiban a következőképen hangzott: Kutatóut a szibériai partok mentén azzal a céllal, hogy megismerjük a II. Miklós-földet, amelynek eddig csak a keleti partvonalát ismerjük. Egy második repülőút Grönlandba és Kanadába vezetne, egy harmadik pedig közvetlenül a sark körül fekvő vidékre azzal a szándékkal, hogy a jégre leszállva, az előbb emiitett óceanográfiai kutatások megfejthejellegü volt és amelynek mányos kutatást másodrangunak kellett tekintenie. Ezenkívül a tudományos felszerelés hiányának az a sietség is oka volt, amellyel az egész expedíciót szervezték. A »Norge« világosságot vetített az áthatolhatatlan sötétségbe, amely a sarki világra feküdt; abban az övben, amelyet azelőtt még nem látott emberi szem: egy 2000 km-en felüli hosszúságú és 80—90 km szélességű szakasz vált láthatóvá. De ha részben, vagy egészben világosság derült is erre a 160.000 km2-nyi, eddig még ismeretlen területre, még mindig határtalan sötétség feküdt a többi, legalább 4 millió km2-en. Ez a szám azon pontos számítás eredménye, amelyet az eddigi — hajón, szánon, vagy légi uton tett — sarkkutatások alapján tettem. Az arktikus jegestenger földrajzi problémája azonban nincs megoldva azzal, hogy megállapítjuk, hogyan oszlik meg a szárazföld és a tenger, hanem meg kell próbálnunk a tengermélységek és a főbb tengeráramlatok meghatározását is. Nem elég annak a megállapítása, hogy a 159. meridián mentén nincsen szárazföld. Természetesen ezt a megállapítást sem szabad lebecsülnünk, hanem az óceanográfia szempontjából szükséges volna még emellett a tenger mélységét minden régióban megismernünk, hacsak két-három helyen is. Ha azután a különböző mélységben lehetőleg pontosan meg tudjuk állapítani a viz hőmérsékletét és" sótartalmát, mérhetetlen sikert értünk el a tenger tanulmányozásában. 4000 kilométer hosszú lenne. A földrajzi problémák mellett, amelyek már magukban véve is érdekesek és csalogatók, az expedició egy sor fizikai megfigyelést is tehetne mágneses területen, továbbá az elektromosság, légköri rádióaktivitás, meteorológia s végül a sarki biológia terén is. Főbb vonásokban ez volt az én földrajzi tudományos programom, amikor Japánból hazatértem Itáliába és ezt megbeszélés végett a légügyi h. államtitkár a kormányfő elé terjesztette. Kértem az emiitett 18.500 m'-es léghajót és a légügyi minisztérium segítségét a fölszereléshez. Az expedició bázisának Kingsbay-t gondoltam, ahonnét kiindulhatnak a kutatóutazások, amelyeket már részletesen kidolgoztam. Megjegyzem az a szándékom, hogy a kutatóexpedíciók Kingsbayból indulva, oda mindig visszatérjenek, egyáltalán nem volt uj. A »Norge« utjának előkészítésénél ugyanezt ajánlottam. Amundsen azonban nem akart erről tudni. Előterjesztettem tehát Mussolininak az uj expedícióra vonatkozó programom főbb vonásai. Miután figyelmesen végighallgatta előadásomat, igy vélekedett: »Jobb volna talán másodszor is nem hívni ki a sorsot. De nem ismerem félre azt az értéket, amelyet az ön tudományos programja rejt magában. Jövő héten beszélünk mégegyszer róla.« (Folyt kftv.) Legújabb hordozható 4 csöves EurApavevö Rádió Gramofon és lemezek legolcsóbban beszerezhetők. III kerékpárok 150 pengőtől kezdve kaphatók. Egyedüli képviselet Waffenrad és Atlas Patent kerékpárokban. Amerikai Írógépek raktáron, alkatrészek mUhe,ÍB Kelemen Mártonnál Kelemen ucca 11. (Főposla mellett) Szenzáció Szegedien Lucza lózsef gőz- és viHanvcrőre berendezel» kelmefestő és veaytisztitó, iportelcDénck feliümulhotntlan munkája és olcsó árai. Főüzlet: Rákóczi lér (az uj adóhivatal és a tűzoltó laktanya közt saját ház) telefon 10—75. Fióküzletek : Kazinczy u. 11., telefon 9-94. Gizella tér 3.. telefon 10- 55. Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 15. sz. Szeged legnagyobb kelmefestő és vegytlsztitó Üzeme. WT Biirel és Vászonüitöny tisztítást -vállalunk, m Szegediek találkozó helye az István Király szálloda S&t. (Nyugati pélyaudvar melleit.) Telefen (Interurbán) 202—43.. 294—34. Sürgönyeim: Hotelist. — Minden modern kényelemmel berendezett elsőrangú családi szálloda. Minden szobában központi fűtés, hideg meleg folyóviz és telefon. Lift Szállodában kávéház, cukrászda és fodrász terem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos [• összeköttetés 2. és 46-os kocsikkal. 22