Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-29 / 144. szám

fi DELMAGYARORSZAG 1930 junius 29. BUTOR legfőbb » legszebb ' legolcsóbb Singer László butorgyárosnál Címre figyelni! Feketesas u. 15. Részletfizetésre készpénzárban ölne meg, a mohamedán pedig tehénhussal él. A mohamedán tisztátalan állatnak tartja a sertést, amely a hindu lakosság nem vegetá­riánus részének főtápláléka. A kalendárium szerint a hindu örömünnepek nagyon sokszor összeesnek a mohamedánok gyászünnepeivel és megforditva. A súrlódások okai adva vannak és ezek a súrlódások nagyon gyakran véres harcokban jutnak kifejezésre. A harmadik nehézség, amely India alkotmá­nyának modern szellemben való reformját ne­hezíti, magának a hindu vallásnak természeté­ből és a kasztrendszerből folyik. Egy teljesen vallásos felfogással átitatott társadalomban, ahol a vallási szabályok adják az élet alap­ját és ahol ezek a vallási szabályok a társa­dalmi rétegeket mindennél erősebben választ­ják el egymástól, a legjobb akarat mellett sem % lehet demokratikus politikai berendezkedést egyszerre megvalósítani. Azt hiszem elég ar­ra az egyetlenegy körülményre utalni, hogy a kasztrendszer mellett 30 milliót tesz ki azok­nak a legalsó kaszthoz tartozóknak száma, akikkel a felsőbb kasztokhoz tartozók egyálta­lán nem érintkezhetnek. Szinte elképzelni is leheletlen, hogy ezeket a rétegeket miként vi­gyék be a politikai jogok gyakorlásába. A jelentés szerint mindeme nagy nehézségek dacára a törekvésnek arra kell irányulnia, hogy India az angol önkormányzati szellemnek meg­felelő népképviseleti jellegű alkotmányt kap­jon, amelynek ezidőszerint csak csökevényei vannak meg Indiában, bár a csökevények te­rén bizonyos túltengés is tapasztalható. In­diának ugyanis nem egy, hanem három parla­mentje van. Az egyik a fejedelmek parlament­je, melynek önálló jogon tagja 108 fejedelem, mig 127 kisebb állam fejedelmei 12 tagot vá­lasztanak. Van azonkívül egy felsőházszerü szervezet részben választott, részben kineve­zett tagokkal és van egy tulajdonképeni 145 tagu parlament, amelynek tagjai közül 105-öt választanak, 26 magas állású tisztviselő hi­vatalánál fogva tagja és 14 tagot a korona nevez ki. Különlegesége a mai indiai parla­mentarizmusnak, hogy külön választókerületek vannak a hinduk és a mohamedánok részére, hogy igy a kisebbségi képviselet biztosítva legyen. Az egész lakosságból az adócenzus és az irni-olvasni tudás alapján hat és fél­millió embernek van választójoga, ami azt je­lenti, hogy az összes lakosságnak csupán 2.8 százaléka választó. A valóságos parlamentarizmus bevezetése szempontjából utal a jelentés egy rendkívül érdekes körülményre, amely az én meggyő­ződésem szerint legérdekesebb a bizottság ösz­sres megállapításai közül. Indiában évezredek óta változatlanul áll a kasztrendszer és azon sem a mongol, sem a mohamedán hóditás nem tudott változtatni. Az utolsó ötven esz­tendő alatt azonban a mongoloknál és a mo­hamedánoknál nagyobb hatalom jelent ' íeg az indiai politika szinterén és a bizottság véle­ménye szerint ez van hivatva arra, hoey a nagy változást a demokratikus társadalmi be­rendezkedés és politika irányában előkészítse. Ez az uj és félelmetes erejű hatalom a mo­dem kapitalizmus. A legutolsó fél é^rázad óta Indiában óriási bányavállalatok, gyári vál­lalatok és közlekedési üzemek keletkeztek, eleinte angol, de ma már bensrülött tőkével ís. A kapitalizmus nem ismer vallásos kasz­tokat és a nagy vállalatok kötelékében ezré­vel és százezrével dolgoznak együtt a legkü­lönbözőbb ka:: c!.hoz tartozó emberek. Ott, ahol a kapitalizmus megvetette a lábát, tehát elsősorban a nagy városokban és az ipari vi­dékeken, a kasztrendszer repedezik és össze­omlóban van. Valószínű, sőt bizonyos, uogy a kapitalizmus, miként nyugaton, Indiában is felforgató erejével uj társadalmi osztálykép­ződésnek veti meg az alapját, de ezek az osz­tályok már nem a régi társadalmi előírásokon, hanem a kereáeti viszonyokon fognak alakul­ni. A kapitalizmus igy az indiai politikában azt a szerepet játsza, mint a gőzeke az nj te­rűletek feltörésénél: előkésziti és alkalmassá teszi a talajt az uj politikai berendezkedés j számára. wwaiwiwiwiwMiwii^ AZ ELET MOZIJÁBÓL ( Főigazgatói látogatás) Most érik a búzával együtt a diák is, habár aki arravaló volt, az tul van már körülbelül egy hónapja az érésen. Csak a képcsoportok maradtak a kirakatokban. Ezek a képek rendszerint már az osztály vizsga után elkészülnek, amikor a leve­gőben lóg minden reménység s rákerül az egész osztály. Arravaló aztán a kiállítás, hogy amikor megje­lenik a lapokban a híradás, hogy ki milyen kal­kutusra végzett, az érdeklődők szem tői-szembe lás­sáK, melyik a prematuras, melyik a benoe, sőt lássa azt is, hogyan fest a meg nem nevezett diák, aki a három, vagy tizenkét hónapra vissza­utasítottak gárdáját szaporítja statisztikailag Mig azonban idáig eljut, elszalad a tavasz és izgalmak között szalad el, alig vesz észre be­lőle valamit. A mumus is a miniszteri biztos lett, immár nem a főigazgató, aki a mi korunkban egy­maga elnökölt az érettségiken. Mi tőle féltünk, már aki félt, mindenesetre az illendőség határain belül, s ha változás történt a méltóságban, azt vizsgáltuk elsősorban és körül­belül a másodikban is, hogy milyen szakos a főigazgatót — Fehér tpoly? Az csak fizikusi Nem azt jelenti a »csak«, hogy lebecsültük ezt a roppant tudományt, inkább örömhír volt, mert a tantárgy a kísérleti harmadik-osztályos anya­gon tul csak a hetedikben, meg a nyolcadikban tért vissza. Tehát drukkoljanak a nagy diákok! Híres volt a fődirektor ur vastag tankönyve is, amit ugv ismert, mindenkinél jobban, hogy mikor egy fiu pompásan elmondta a fejezetet s megállt, Fehér Ipoly figyelmeztette valamire. — A százhatodik oldalon, alulról a harmadik bekezdést nem mondta el. A szaktanár vágott közbe. — Art én hagvaltam ki, mert talán már helnapra anakronizmus lesz. Szörnyű dolog volt (nem Szegeden történt,) min­denesetre nem i-sak bátorság kellett hozzá, hanem olyan tudás is, amely fölér a Fehér Ipolyéval. A. szigorú, merev arcú tudósnak egyetlen izma se ránddult meg. Ugy tett mintha nem hallotta volna. — Menjünk tovább! — adta ki az iramot. Nem tudom eldönteni, hogy sokszor ki drukkolt jobban a főigazgatói látogatáson: a diák-e, vagy a tanár? Voltaképpen ő is vizsgázik ilyenkor, mert kalkulust kap, habár nem nyilvánosan. H. ö. tanárunk nem tartozott ezek közé Az iskolán kivül elbarátkozott velünk, de az osztály­ban jobban féltünk tőle, mint a tűztől. Az ő órája előtt nem lehetett fölverni a port Mégis, mikor közeledett Fehér Ipoly, azt mondta: — Az a fő, gyerekek, hogy ne veszítsétek el a fejeteket. Bátran kell beszélni, folyamatosan. A főigazgató ur végtére is fizikus. De ez a »csak« már ugy hangzott, mint a sajnál­kozás. Mit ért az az én szakmámhoz ? Ebben én vagyok itthon, 6 csak vendég. Mikor aztán számadásra vonattam a történe­lemből, forró véremet hidegre temperáltam és elkezdtem csinálni a világtörténelmet. Clemenceau és Wilson halálra szégyelték volna magukat ha akkor engem hallanak. Határozottan állítom, hogy megelőztem őket tájékozatlanságban. Mert ez a két férfin csak a gyönyörű kenyérformáju Magyar­ország helyét, helyzetét nem ismerte, mig én meg­előzve minden korokat — már akkor előlegbe adtam nekik a kölcsönt szélesebb területeket il­letően. Korszakokat játszva fölcseréltem, végtére egy­két század se ide, se oda. Mit jelent száz év egy nemzet vagy akár egy ország történetében? Ugye­bá.. semmit. Nem jöttem zavarba. Amit a franciák csináltak, azt ráfogtam az angolokra, viszont az angolok cselekedetével a franciákat illettem, do­bálóztam a számokkal, szakadatlanul beszéltem. (Utólag vagyok bátor megkérdezni, vájjon kü­lön tudják-e választani az angolok, meg a fran­ciák, hogy a világháború körül melyikük mit csinált s ki okozta a nagyobb hajt? Nahát! Ne ráncolják hát szigora öregurak ugy a homlokukat) H. 0. tanár ur összefonta mellén a két karját, szeme gyilkos nyársként meredezett felém, de nem szólt semmit, már csak azért sem, mert a fődirektor ur állandóan szívélyeseket bólintott, jóllehet meg mertem volna akkor is esküdni rá, hogy máshol jár a gondolata. Csak a darálásomat hallja, azt is hangnak, nem értelemnek. •XTgv vettem ki a nagy tálból, hogy helyeselte az előadásomat, amitől aztán vérszemet kaptam. — Nagyon jól van, elég volt, mondta végül, majd odahajolt a tanár úrhoz és rajtam tartva a tekintetét, valamit kérdezett tőle. Jaj, most tőr ki a botrány! — remegtem meg én.. Még kicsapatás is lehet belőle. Nem lett, mások következtek felelésre. Nyil­ván a nevem után tudakozódott Azonban négyszemközt, vagyis inkább az osztály­ban, magunkra maradva, a tanár ur odalépett hozzám a pad elé és hosszas fixirozás után azt mondta. — Te se halsz meg vízszintesen, annyi szent. Azt se hidd, hogy a tudatlanságodért kapsz par­dont Nekem az is valami, hogy ha feltalálod ma­gad, mert nem buktat meg az élet — de figyel­meztetlek, hogy az ilyesmit ürességgel, felületes­séggel nem lehet sokáig folytatni. Szigora arcán mosoly, futott át a többit az egész osztályhoz intézte: — Hát nem megmondtam, hogy fizikus? Volt egy zárószava hozzám is. — Azt pedig, amit ma összehadartál, a legkö­zelebbi órán elmondod tökéletesen. Ugyan sose kérdezett ki belőle, de tudta, hogy úgyis megtanulom. A látogatások befejeztével mégegyszer bejött az osztályba Fehér Ipoly és ünnepélyes szónoklatba kezdett. — Kedves fiaim, főigazgatói jogköröm alapján a holnapi napot szünidőnek engedélyezem. Itt szünetet tartott, megtörölte vastag pápaszemet, igy folytatta. Azaz nem kell iskolába jönnötök, ami azonban még nem jelenti azt hogy teljesen megvessétek a könyvet. (A hangja kezdett idegessé válni.") A jó diák a vakációban ís tanul, ha mingyárt nem ab­ban az intenzív mértékben, mint a kiszabott szor­galmi időben. Igy cselekszik a tisztességes diák, méltányolva azt a sok áldozatot, amit a szülei hoztak érte. (Ujabb pápaszemtörlés, vibráló, papír­vékony ajak.) Sajnos, kevés a tisztességes fiu, a legtöbbje könnyelmű és felületes, az ilyen a szü­netet is arra használja fel, hogy csavarog. Mi lesz ezekből? Bitang, sehonnai, aki a szüleit pusz­títja, aztán elzüllik a gazember.» Ezt egyre fokozódó, mindjobban nckihevülő han­gon mondta, szinte vonaglott, ugy felingerelte ma­gát, aztán gyors léptekkel az ajtó felé tartott s ugy becsapta maga után, hogy belereszkettek a falak. Mi pedig ültünk halottsápadtan, megmerevedve, képtelenül a megértésére, hogy mi bőszíthette fel a fődirektort, aki csak fizikus? Mégis elárult volna a történelemtanár? Miért leszünk mi züllött gaz­emberek, ha szünetes napon a szabadba megyünk s ugrándozásközben szívjuk magunkba a jó leve­gőt? Ez titok maradt örökre. Fehér Ipoly elvitte magával előbb Pannonhalmára, később a sirba. — Ki lesz az utódja, milyen szakos? — druk­koltunk főapáttá választásakor. H. tanár ur, aki olyan becsületes őszinteséggel tanito.tta a történelmet, hogy sose volt gutgesinnti­nek nevezhető, — nemsokára megfelelt a néma kérdésre is. < — Platz Bonifác ciszterci szerzetes az nj fő­igazgató. Ne veszítsétek el, gyerekek, a lélegzet­vételeket, hiszen — csak természettudós. Bob. Gyapjú fürdőruhák és fttrdfioikkek Mezen és mérték sierint Boros Antal cégnél Srtchenyl-lér 15. 232

Next

/
Thumbnails
Contents