Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-28 / 143. szám

Df,LM AGYARORSZÁG 193Í) junius 28. Festékek» ölnjök, lakkok, zománcok, parkeH beeresztő és fényesítő seprő és kefeáruk, kékkő, raffln, gyanta sfb. mindenféle vegyi és háztartási cikkek Cvilénui áe C79KA fe'féVbereskedésükben, Dugonics fér 11. Telefon 107. legolcsóbban beszerezhetők VLli&tyyi C5 ű££IUU Kálvin lér 2. Ref.-palofa. Telefon 9-88. 39a Felmentő ítélet után másfélévi börtönre ítélt a tábla egy csalő asszonyt (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Ítélőtábla Kovács-tanácsa előtt pénteken egy szélhámos makói asszony állott többrendbeli csalással vádolva. Lihanecz Jánosné, makói zöldségkertész felesége ellen az volt a vád, hogy több makói hagvmalievásárló céget súlyosan megkárosított azáltal, hogy hamisított raktárjeggekre pénzt vett fel a cégtől. A cégek a bevásárlást ügynökeik által eszközlik. Az ügynök a termelőtől megvásárolja a hagymát és erről raktárjegyet állít ki az eladónak. Ezzel a raktárjeggyel az eladó elmegy a céghez, amely zsákokat ad a hagyma leszállítására. A leszállítás után a raktárnok igazolja a raktárjegyen az átvételt, mire a pénztár kifizeti az összeget. Lihaneczné ugy követte el a csalásokat, hogy nernlétező hagymát kínált az ügynököknek, akik azt megvették és átadták a raktárjegyet. Lihaneczné valósággal vadászott az ügynökökre, akik gyanutlanul vásárolták a nemlétező hagymát A raktárjegyekre aztán az asszony ráhamisitotta a rak tárnoknak az átvételt igazoló aláírását és jelentkezett a pénzért Ilyen módon Lihaneczné jól jövedelmező mellékfoglalkozásra tett szert Különbőző álneveken szerepelt és sikerült is ilymódon több, mint egy évig félrevezetnie a cégeket. Később rájöttek, hogy valaki ilyen módon csalásokat követ el. A cégnél csak annyit tudtak, hogy egy sárgacipős asszony a tettes. Egy alkalommal ismét megjelent Lihaneczné, akit aztán a pénztárnok sárga cipőjéről felismert. A törvényszék előtt az asszony azzaf védekezett, hogy nem 6 kővetle el a csalást, sőt soha sem járt az illető raktárakban. "A lakásán talált zsákokra azt adta elő, hogy a férje hozta azokat a cégtől. A törvényszék nem látta kellően igazolva az asszony bűnösségét, ezért a vád alól felmentette. Az ügyész felebbezése folytán került az ügy a szegedi Ítélőtábla elé. A bíróság Lihaneczné védekezését nem találta elfogadhatónak és a csalások körülményeiből, a leleplezésből és a tanuvallomásokból megállapította a bűnösségét és másfél* évi börtönbüntetésre ítélte. Az itélet ellen az asszony semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. Hanfof dictéret 3 „CSEPEL" kerékpárról mely jó, olcsó és legméltányosabb fizetési feltételekkel kapható sro a gyár Tisza Lajos köruí 42/a alalti szegedi főlerakaíban. liélmagyaroramág legnagyobb magyar kerékpár raMöra. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László az üres kaszárnyában kapott lakást, 1798 óta a választott kommunitás tagja. 1801-ben aljegyző, 1823-ban szenátor, 1827-ben pedig helyettes kapitány, yalószinü, hogy az ő gyermeke volt a) Aigner Tmre, 1834-ben a város főjegyzője, 1847-ig. 1845-ben nevét Rengeyre magyarosította. b) Aigner I. Ferdinánd, 1836 julius 16-án mint tiszti főügyész az árvízvédelem ügyében szerződést köt az algyevi uradalommal. 1813 május 2-án a város egyik országgyűlési követévé választották, 1845-ben ő is Rengeyre magyarosította a nevét. Beksits Gusztáv szerint Rengey Ferdinánd az országgyűlésen »nagy tanultságával, éles itélő tehetségével és érvei sokával szerzett a városnak barátokat*. Aigner (Rengey) II. Ferdinándot, az előbbinek fiát, ki Pozsonyban végezte a jogot, 1848 május 14-ikén a város közgyűlése tanácsnoknak választotta; a polgármesteri állásra is pályázott, de kisebbségben maradt Tóth Mihállyal, a hires demagóggal szemben A II. kerület képviselőválasztóit, akiknek száma 720 volt, Rengey Ferdinánd alsóvárosi házában irták össze. A képviselőválasztáson Rengey II. Ferdinándot Tóth Mihállyal szemben óriási többséggel választotta meg az Alsóváros, Rókus és az Alsótanya népe. A választás napján, 1848 julius 2-án tanácsnoki fizetéséről arra az időre, mig az országgyűlésen lesz, lemondott. Mint képviselő, Szentkirályi Móriccal egyült megszerkesztette a városok rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A honvédelmi mozgalmakban is részt vett. Az 1848 május 25-iki közgyűlésen ?. fizetése tizedrészét felajánlotta a honvédelemre. Julius 13-án tagja lett a városi hadiválasztmánynak. A nemzetőrség megszervezésekor az alsóvárosi I. gyalogos század századosa lett. Az 1848 november 6-iki közgyűlésen indítványozta, hogy az egész nemzetőrséget a legszigorúbb katonai fegyelem alá helyezzék. Indítványát el is fogadták. A szabadságharc után egy ideig raboskodott Pesten az Uj épületben, de kegyelmet kapott és kiszabadult. Az ötvenes években Szegeden lakott és állandóan rendőri felügyelet alatt volt Aigner. Igen elterjedt dunántuli család, melynek története még nincsen föltárva. Aigner András pozsonymegyei lakos, 1656 november 20-án II. Ferdinándtól nemesi cimerlevelet kapóit. Pozsony-, Vas- és Veszprémmegyében nagyon elterjedt ez a család, melynek ága mintegy száz évvel ezelőtt Temesmegyébe szakadt A szegedi Aigner család a pozsonymegyeinek egyik ága, mely eredetileg a sopronmegyei Nagyhőflány községben telepedett le. Hogy miért és hogyan kerültek Szegedre, ez még kiderítendő. A család első férfi tagja 1766-ban jött Szegedre, de már egy évvel előbb itt volt Aigner Katalin; valószinű, hogy Aigner Katalin ismeretlen nevű férjével költözött ide és őt egy évvel később követte Aigner Mátyás, aki talán a testvére volt A család leszármazása a kővetkező: A XVII. század második felében élt Aigner Simonnak és Erzsébet nevű feleségének fia, György, 1691 március 28-án született Nagyhőflányban. Ennek Magdolna nevű lányától született Aigner Mátyás, 1733 szeptember 15-én. Aigner Mátyás kereskedő és pénzkölcsönző volt; némi túlzással magánbankárnak is nevezhetnők. 1766 julius 14-én iktatták be a szegedi polgárok sorába s a kővetkező hónapban, augusztus 10-én már meg is nősült; a felesége Griencrin Ágnes, szegedi leány volt 1770 május 25-én megvette Schillerin Anna házát 800 frtért. 1776-ban lőporárusitási engedélyt kapott. Az 1776—77-ben a városnak szállított árukból Ítélve, »materialista« volt. 1781-ben árverésen megvette a palánki 216. sz. házat 1786-ban megválasztották városi alkamarásnak. 1787 december 8-án halt meg. öt gyermeke maradt: 1. Anna, sz. 1767 junius 5. 2. József Balázs, sz. 1769 február 3. Neje Müller Anna, 1786 január 21-én már városi» hivatalba lépett; 1787-ben kancellista, 1789-ben második adjunktus, de erről az állásáról lemond és helyettes ügyész lesz; 1790-ben első kancellista, Í792-ben levéltári iktató, 1796-ban felveszik a városi polgárok sorába, 1797-ben 3. Mátyás, sz. 1770 junius 21. 4. Jakab, sz. 1775 julius 18-án. 1795 október 13-án a tanács 1650. sz. a. mint »szegedi születés kalmárlegény ifjúnak bátorságosabb vándorlások és próbálások végett« ajánló levél kiadatását rendelte el. 1801-ben már materialista, azaz fűszer- és vegyeskereskedő. 1803-ban Kraller Antaltól házat vett 1806-ban insurgens és a palánki magyar gyalogságnál »gazdálkodó főhadnagy«. 1809 VII. 28. a Szent Demeter templom sekrestyéje tetején állott figurát 10 frtért megveszi és így tudjuk, hogy ő volt az első szegedi műgyűjtő. 1814 a városi tanácsot kéri, hogy a hatzfeldi Dugonics Györgyöt tartozásának megfizetésére szorítsák. 1815-ben ugy látszik házat épit, mert kérésére a város megengedi, hogy a szálfatisztség részére fanyagot adjon. 1830—31 a városi zenekar részére hangszerkellékeket szállít. Keresztlevelében »Civesnek« jelezve. 1822 a szegedi szabadalmazott kereskedők elöljárója. Linser Katalin volt a felesége. 5. Ignác, sz. 1772 julius 31. Aigner Jakabnak és Linser Katalinnak ivadékai a Szegeden ma ismeretes összes Aignerek, akik mind Aigner Jakab két fiától, Károlytól vagy Józseftől származnak. Aigner I. Károly gyógyszerész volt. 1830 augusztusban folyamodott, hogy harmadik patikát nyithasson a városban. A tanács melegen pártolta s a Helytartó Tanács meg is adta az engedélyt azzal a feltétellel, hogy az uj patika »alkalmas helyen« legyen. Aigner Károly a Klauzál-házban, a régi Brezetskapatika helyét vélte alkalmasnak. A két régebbi gyógyszerész viszont fölötte alkalmatlannak gondolta ezt a helyet és panaszt tett az Udvari Kancelláriánál. Egyidejűleg a felsővárosiak is mozogtak, hogy Felsővároson nyissák! meg az uj patikát. A városi tanács nem pártolta a felsővárosiak ügyét. A Helytartó Tanács azonban ugy végzett, hogy az uj patikának valamelyik külvárosban kell megnyílnia. Közben, 1831-ben kitört a kolera és a városi tanács elrendelte, hogy az uj patikái azonnal meg kell nyitni. így keletkezett a Szent Háromság gyógyszertár a Klauzál-házban, honnan sok huza-vona után a nagypiac északi oldalára költözött át, oda, ahol most a Horváth Mihály-ucca van. A család 1872ben eladta a patikát. I. Károly felesége, Wöber Rozál 78 éves korában. Aigner Károly gyógyszerésznek őt gyermek« volt: II. Károly, Gyula, Paulina, Mária és Ilka. Aigner n. Károly dr. 1866-ben kerülefi orvos lett a Felsővároson. Dugonics-uccgJ háza megmaradt az árvízben. Az árviz után királyi elismerésben részesült, dr. Aigner Károlynénak pedig Tisza Lajos királyi biztos adott oklevelet a népkonyha vezetéséért. Dr. Aigner Károly 1895 január 14-én halt meg. Ugy, látszik, tőle származik az árvaház 101 frtos »Aigner Károly alapítványa«. II Károlynak, ki 1831-ben született és 1896 január 12-én halt meg, Szezemszky Kornélia volt a felesége, gyermekei: Irén, Kornélia, Lajos, Ernő és Aranka. Aigner Irén dr. Hibay György gyógyszerészhez ment nőül; gyermekeik: György, Károly, Irén és Aranka. Aigner Kornéliának Aigner Lajos volt az első férje; második férje Bagáry László. I. Károly fia, Gyula, 1855-ben a városnál dijnok, 1856-ban helyetles iktató, 1857 október 1-én napidíjas fogalmazó gyakornok. Ugyan-* azon évben nevét Almaira magyarosította. A' hetvenes években városi főszámvevő volt (Folytatjuk.) Gyapfu iürdfiriihfik és fttrdőcülkok készen és mérték szériát Boros Anial cégnél Szédiíniyi-Íér ¡5. 292