Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-27 / 142. szám

Dr LM AtiY A KO KSZ AG ItfSO Junjus 27. Ha a városnak nincs az egész Mars-tér ránézésére, köveztesse ki csak a felét Bizottsági tárgyalás a P.udolí-íéri piac elhelyezéséről (A DUmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a közgyűlés legutóbb arra utasította a polgármestert, hogy a Rudolf-téri piac áthelyezése ügyében készítsen javaslatot és azt terjessze a lehető legrövidebb időn belül a közgyűlés elé A javaslat előkészítése érdekében pedig dolgoztassa ki a gyümölcspiac helyéül kiszemelt Márs-tér rendezési tervezetét. A polgármester elutazása előtt alakította meg azt a bizottságot, amely arra kapott mandátumot, hogy ezt az ügyet letárgyalja. Ez a bizottság csütörtökön délelőtt ült össze először Rack Lipót tanácsnok elnökletével. A bizottság ülésére meghívót kapott Endre Lajos gazdasági tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium exportintézetének Szegeden tartózkodó felügyelője is. A tárgyalás során kétféle megoldás terve merült fel. Az első az, hogy a város a Marstérnek csak az északi felét köveztesse és csatornáztassa ki, ami hozzávetőleges számitások szerint négyszázezer pengőbe kerülne, a másik megoldás az lenne, ha a város az egész Mars-teret rendeztetné, amihez viszont 627.000 pengő lenne szükséges. Abban az esetben, ha a közgyűlés az első megoldást választaná, a tér rendezendő részét előbb körülbelül egy méterrel fel kellene tölteni, a másik térrész viszont megmaradna ugy, ahogy most van. Endre Lajos hosszabb felszólalás keretében foglalkozott ezekkel a tervekkel és a második megoldás mellett foglalt állást. Kijelentette, hogy abban az esetben, ha a város csak a tér egyik felét hozatja rendbe, a Marstér nem válik alkalmassá a gyümölcspiac számára, mert a tér rendezetlen másik feléről a szél a piacra vitt gyümölcsre hajtja a szemetet, ami az export szempontjából súlyosan kifogásolható és hátrányos. A bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy ha nincs lehetőség az egész tér rendezésére, akkor legalább a felét kell esatornáztatni és köveztetni, mert különben sohasem kerül nyugvópontra a piackérdés. 'A bizottság javaslatát a szeptemberi közgyűlés elé terjesztik. Romániából való menekülés közben a Marosba fult egy ismeretlen férfi (A Délmagyarország munkatársától.) A magyarcsanádi csendőrség csütörtök reggel tragikus szerencsétlenségről értesítette a szegedi ügyészséget A szerencsétlenség háttere egyelőre még ismeret, len, a magyarcsanádi csendőrség szerda délután óta fáradozik az érdekes eset felderítésén. Magyarcsanád közvetlen közelében húzódik a román határ. Magyarországot Romániától a Maros vize választja el. Szerdán délután több magyarcsanádi lakó álldogált a Maros partján, amikor a túlsó oldalon megjelent egy izgatott férfi és ruháit sietve ledobva, a Marosba vetette magát. A magyar oldalon állók jól látták, hogy a férfi minden erejét megfeszítve, menekülésszer&en igyekszik a magyar partot elérni. A román oldalon azonban nem jelentkezett senki, aki az ismeretlen férfit üldözte volna. Amikor a férű a RTaros közepére ért, hirtelen görcsöt kapóit és rövid kapálózás után elmerült a vizbe. A parton álló halászok, akik lélegzetvisszafojtva figyelték az eseményeket, csónakba ugrottak és az elmerült férfi segítségére siettek. Azonban mire elérték azt a helyet, ahol a szerencsétlenség történt, már csak a férfi holUestét sikerült kivinni a partra. Azonnal értesítették a csendőrséget, amely megindította a rejtélyes ügyben a nyomozást Megállapították, hogy a menekülő férfi 40—45 év körüli lehet Azt azonban, hogy milyen nemzetiségű és mi a foglalkozása, nem sikerült megállapítani, mert a férfi iratai a ruháival együtt a túlsó parton maradtak. Ilyen körülmények között azt sem sikerült eddig kinyomozni, hogy mi késztette a férfit a meneküiésie. A magyarcsanádi csendőrség erélyesen nyomoz az ügyben. A gazdaságos villanykorlék szélhámosát négyhavi fogházra ilélle a járásbíróság (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi járásbíróság csütörtökön ítélkezett egy furfangos villanyszerelő felett Antalffy István villanyszerelő ötletes módon «(sapott be számtalan alsóvárosi lakóst A csalásban egyetlen villanykörte volt a segítőtársa. Márciusban Antalffy István sorra járta az alsóvárosi lakosokat és mindenütt a gázgyár kiküldöttének mondotta magát. Előadta, hogy a gázgyár sokallja a felek villanyszámláit és belátta, hogy ez igy nem mehet tovább. A gázgyár megállapította, hogy azért nagy egyes helyeken a villanyszámla, mert olyan körték vannak használatban, amik rendkívül sokat fogyasztanak. Ezért a gázakit végül biciklis legényeknek sikerült is elfogniok. A csütörtök ¡tárgyaláson Antalffy István azzal SZINESZETI LEXIKON szinmüvésset egyetemes enciklopédiája. Színjátszás * Szinpadmtívészet « "Rendezés * Film Tánc * Varieté « Szinészles népszokások « Életrafzok. A legkiválóbb magyar és külföldi szakírók közreműködésével szerkesztett® NÉMETH ANTAL. 1000 kép (168 mfimellökleten és a szövegben) mutatja be minden nép színjátszását, szinp&dés színházművészetét, a primitív népek teátrális szokásait, báb- és árnyjátékokat, a tánckultnrát, jelmezeket, maszkokat, a fUmszinjátszást stb. 2 Kötél díszes angol" vószon-kötésben. Győző Andor kiadása Budapest, 1030. Szegeden megreisticltaelő a Mimit Hírlap- 6s Nyomdafállala! MsiUn védekezett, hogy az egyik szegedi cég megbízási ból mutatta be a körtékéit, de azokért pénzt nem vett föl. A bíróság a villanyszerelőt többrendbeli csalás miatt négyhavi fogházra ítélte, A villanyszerelő megfelebbezte az ítéletet gyár most uj, gazdaságos fogyasztású körtéket készíttetett, amiknek használata felére fogja csökkenteni az eddigi fogyasztást A meglátogatott fogyasztó természetesen kitörő őrömmel fogadta a gázgyár előzékenységét. Antalffy erre elővette a »gazdaságos körtét« és azonnal be is csavarta. A fogyasztó még mindig örült, mert nem tudta, mi következik ezután. Antalffy kijelentette, hogy a körte öt pengőbe kerül és azonnal fizetendő. A fogyasztó ezután le is fizette a pénzt, mire a »gázgyár embere« eltávozott Néhány perc múlva azonban, lélekszakadva újra beállított Antalffy as zal, hogy egy csekély szívességet kér. Ugyanis a szomszédlakónak is be akarja mutatni a körtét, de kifogyott, azért kölcsönkéri azt Megkapta a körtét, amivel elment a szomszédhoz és lejStszotta újra az egész komédiát így járta be Alsóvárost egyetlen villanykörtével. Amikor a becs*« pott alsóvárosiak feleszméltek, valóságos hajtó» vadászatot rendeztek a »gázgyár embere« után, Hitelrontás! pör felmentéssel (A Délmagyarország munkatársától) Várkonyi Mihály Széchenyi-téri kereskedőt a sze. gedi törvényszék márciusban hitelrontás miatt 15 napi fogházra ítélte. A feljelentést a kereskedő ellen a Párisi Nagy Áruház Rt tette. A mult év áprilisában az »Astra« gumiárugyár utazója felkereste Várkonyit és árut ajánlott Várkonyi vonakodott rendelni, mine az utazó arra hivatkozott, hogy a Párisi Nagy Áruház is az ő vevője. Várkonyi erre kihívta az üzletéből az utazót és bizalmasan megsúgta neki, hogy ugy tudja, mi Párisi Nagy Áruházban készül valamlc- Napok kérdése, hogy HzeSésképtelenséget Jelentsen be a cég. Poliák Ödön, az utazó, azonnal felkereste az áruházat és megkérdezte, hogy mi igaz a hirből. Engel János, az igazgató, ezután feljelentette Várkonyi Mihályt. A törvényszéki tárgyaláson Várkonyi Mihály (agadia, hogy mondott volna valamit Polláknak. Az ntazó azonban a tárgyaláson határozottan állította, hogy Várkonyi a kijelentéseket megtette. Engel János igazgató arra tett vallomást, hogy milyen károkat okozott Várkonyi ezzel a kijelentéssel a cégnek. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Várkonyi Mihályt és 15 napi fogházra ítélte. A kereskedő felebbezése folytán csütörtökön tárgyalta az ügyet a szegedi ítélőtábla Sbultéjytanácsa. A pör beszédek után az ítélőtábla a törvényszék Ítéletét megsemmlsiict'e és Várkonyi! a* ellene emelt vM alól felmentette. A bíróság a felmentő ítéletet azzal indokolta meg, hogy a bűncselekmény nincs kellően bizonyítva és hogy m olazó egyedüli vallomását, mint érdekeltét, nem lehet nregnruírta'ó bizonyítékként elfogattad. Af Ítélet Jogerős Asz olvasó rovata Ijfrn tiszteli Swsrfcesrtőség! Ugy vélem, a közérdek kivánja, hogy alábbi levelem számára nyilvánosságot kérjek a Détraagyarország hasábjain. A szegedi kereskedelmi alkalmazottak jogos és méltányos mozgalmáról kibánok beszámolni Ez a mozgalom akkor indult meg, amikor a nyári hőség bekövetkezett. Az alkalmazottak indokoltnak tartott kívánságára a szegedi kereskedők nagyrésze örömmel járult hozzá ahoz, hogy a nyárt hónapokban bevezessék a déli zárórát, ami félegytől háromig tartana. Ez a két és félórai szabadidő módot adna a nagy hőségben eltikkadt kereskedelmi alkalmazottaknak is egy kis üdülésre a Tisza vizében. A mozgalomhoz csatlakozott később minden szegedi kereskedő egy kivételével Most az a helyzet, hogy ez a kereskedő meghiusítja a mozgalmat. Száz, meg száz szorgalmas, lelkiismeretes kartársam nevében kérem ezt a szegedi kereskedőt, hogy lássa be álláspontjának tarthatatlanságát járuljon hozzá ő is a nyári záróra bevezetéséhez, hiszen áldozatról ebben az esetben nincs is szó. Kérem erre a béke. a megértés érdekében. Tisztelettel; Egy kereskedelmi alkalmazóit