Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-25 / 140. szám

SZEttEÜ. üzerHesztOseq: somogyi occa U em. Telefon: 13-33. ^ KladóMvntal, kOlctOakOnyvl&r és tegylroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. ^ Nyomda • L«w Llpól occa 1<>. Teleion 16-34. Távirati ¿•levélcím: DélmagyaronzAg Szeged. Szerda, 1930 junius 25 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 140. szám mmaammmummmammmammmmm ELŐFlZETfS: Havonta helyben 3-2O vidéken és Budapesten 3-60. KUlfHldHn 6-40 pengd. — Egyet »ám Ara hélkS» nap 16, vmar- és Ünnepnap 1111. Hirdetéseit felvétele tarifa szerint. Megfelenlk »>étfrt kivitelével naponta reggel Rálátás és ptncehangok Már megint olyan témát vagyunk kénytelenek szóvátenni, aminek tárgyalásához bátorság kell abban az időben, amikor a rosszhiszeműség rendszerré tette a támadásnak azt a módját, hogy a gyanúsítás pocsolyájába fojtson minden ellenvéleményt. A mai kisgyűlés huszonötezer pengőt szavazott meg a fogadalmi templom orgonája részére, ez a huszonötezer pengő az orgona pincehangjait képző szerkezet költségeire kell. Rálátás és pincehang, — mind a kettő kültnrelhatározás, mind a kettő nemes cél szolgálatában áll, mind a kettő érdemes áldozat volna olyan korban s olyan nemzedéktől, mely a kultura lukszuskiadásaira is tud áldozatot hozni. De lehet-e ilyen célokra áldozatot követelni a ma élőktől? Azt mondja az indokolás, mely ennek a huszonötezer pengőnek megszavazását javasolta, hogy ezzel a huszonötezerpengős áldozattal a szegedi fogadalmi templom orgonáját Európa legnagyobb orgonájává lehetne tenni. Ám a legmélyebb tisztelettel, a legodaadóbb áhítattal s a kulturáért hozott, minden áldozatnak kijáró elismeréssel kérdezzük: ez-e az az idő, melyben ilyen egyébként dicséretes ambíciót megengedhetünk magunknak? Miért kell nekünk nagyobb orgona annál, mint amilyent az angolok a Szent Pál templom számára megfelelőnek tartanak? Miért kell a szegedi fogadalmi templomban nagyobb orgona, mint amilyen a milánói dómban van? Miért akarjuk mi orgonában felülmúlni Franciaország valamennyi katedrálisának orgonáját? A mi szegény hazánk szegény városa nem elégedhetik meg olyan orgonával, mint amilyen a Szent Péter templomban van? Felsoroljuk még Európa kincses szépségű középkori remekeit, a vallásosság, áldozatkészség és isteni tehetség alkotásait, melyeket uralkodók, vagy egymás nyomába lépő nemzedékek emeltek az örökkévaló minél méltóbb dicsőítésére s melyek mindegyikében kisebb orgona tesz szolgálatot, mint amilyent a szegedi fogadalmi templomban építenek "fel. Nem titok már, hogy a szegedi építkezéseket érvül használták fel ellenségeink akkor, amikor az ország fizetőképességének mértéke felett kellett tárgyalni Hágában és Párisban. Benes nem egy felszólalásában helyezkedett már arra az álláspontra, hogy az az ország, amelyik árkádos palotákat tud építeni, nem hivatkozhatik arra, hogy nemzetközi kötelezettségeit teljesíteni nem hajlandó. Jól tudjuk, hogy rosszhiszemű ez az érvelés és gonoszszándékuak ezek az argumentumok. De talán mégsem lenne szabad ilyen érveket szolgáltatni, talán mégsem lenne szabad alkalmat adni ellenségeinknek arra, hogy a tájékozatlanok, főként a rosszindulatúan tájékor zatlanok előtt ennyire hatásos érvekkel kíséreljék meg Magyarországgal szemben támasztható követeléseiket megalapozni? Nem tagadjuk, a fogadalmi templom orgonáját mi a szegedi zenei élet komolyabb és nemesebb tényezőjének tekintjük, mint például a szegedi színház operai együttesének produkcióit, vagy a szegedi filharmónikus egyesület eszközben, célban és törekvésben korszerűtlenné vált működését. A legnagyobb örömmel hallottuk, hogy milyen nemes és komoly hangszer kerül a szegedi fogadalmi templom kórusára. Ne értsen bennünket félre senki s nem is engedjük, hogy félremagyarázzák szavainkat a született félremagyarázók és kérlelhetetlenül rosszhiszemüek: nem aszegedi orgonáért meghozott áldozatot sokaljuk, mi csak annak a törekvésnek jogosultságát helytelenítjük, mely Európa legnagyobb orgonájává akarja kiépíteni a szegedi orgonát, mi csak az ellen a versengés ellen szólalunk fel, mely a szegedi fogadalmi templom orgonájával felül akarja múlni Anglia, Franciaország és Olaszország valamennyi templomának, dómjának és katedrálisának orgonáját. Ki fog nekünk hinni, ha panaszkodunk? Ki fogja elhinni, hogy ezt a népet halálra ítélte Trianon s ezt a várost koldussorba taszította a véres országhatár, ha egyszer megtudják, hogy koldusán és véresen, kifosztottan és elszegényedetten nagyobb és különb orgonát épitünk, mint az angol hivők, a francia katolikusok s az olasz városok? A költségvetés kiadási tételeit nem tudjuk a költségvetés bevételeiből fedezni, fü«gőkölcsönt veszünk fel a költségvetés egyensúlyának biztosítására, az adósságunk kamatait nem tudjuk fedezni hetvenezer hold földünk jövedelméből, komoly gondot okoz már a tisztviselők fizetése s ebben a pénzügyi helyzetben s ilyen gazdasági viszonyok között vállaljuk terhét annak, hogy a fogadalmi templom orgonáját Európa legnagyobb orgonájává tegyük. Rálátás és pincehangok, koldusélet, munkanélküliség, kenyéradó, csőd és öngyilkosságepidémia, ki vállalja ezért az életért, ezért a gazdálkodásért a felelősséget? Vay Kásámért ZcecfcZen éjfélkor letartósiaíiák Megvesztegetés gyanúja miatt reggeltől éfíélig tartott kihallgatása miniszteri tanácsos mindent tagadott — Éffélkor felkísérték a fogházba CBudapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Kedden délelőtt végre előállították az ügyészségre Vay Kázmért és megkezdték kihallgatását Kihallgatása meglehetősen nehézkesen kezdődött. Ugyanis Vay az ügyészségen nem akart vallomást tenni, csak később melegedett bele és felelgetett a kérdésekre. Tagadta, hogy megvesztegették volna és a Halasytól kapott összegeket kölcsönöknek minősítette. Vay óvatosan került minden olyan részletet, amely reánézve kellemetlen lehelni. Az ügyész erre a bizonyítékokat tárta eléje. Ekkor Vay izgalomba jött, de tovább tagadta, hogy a panamához köze lett volna. Az ügyész ekkor egy levelet mutatott fel, amelyet Vay elolvasott A levél főleg Vay fiatalkori ügyeivel foglalkozott. A levél olyan nagy hatást tett Vay Kázmérra, hogy sírva fakadt és valósággal rázta a zokogás perceken keresztül. Ezután már nem is tudott az ügyész kérdéseire felelni, ugy, hogy félbe kellett szakítani kihallgatását. Déluíán 4 órakor Széchy ügyész folytatta Vay Kázmér kihallgatását. A miniszteri tanácsos vallomását többször félbeszakították és az ügyész Hálasyt és Liitkél hallgatta meg, majd néhány tanút is kihallgatott, A kihallgatás esle 10-íg tartott Amint Széchy ügyész befejezte a vallatást, autóba ült és Sztrache Gusztáv főügyész lakására hajtatott, hogy jelentést tegyen a délutáni kihallgatások eredményéről és eseményeiről. Vay Kázmér a négynapos izgalmaktól, valamint az egész napi vallatástól teljesen elcsigázva a fogház folyósóján lévő padra ült le és fáradtan törölgette verejtékező homlokát Széchy ügyész a referátum után visszatért a fogházba és tovább folytatta Vay Kázmér kihallgatását. A jegyzőkönyvek lezárása után éffélkor kihirdette az előzetes letartóztatásról szóló végzést. Az ügyészség a letartóztatást megvesztegetés bűntettének gganuja miatt rendelte el. Vay Kázmért a végzés nem lepte meg, letartóztatására el volt készülve, már reggeli előállításakor magával vitte a fegyházba plédjét és egyéb apróságait A miniszteri tanácsos teljesen megtört összeroskadt, de kihallgatása során egész nap és éjszaka tagadott, semmit sem ismert be. A végzés kihirdetése után átesett a szokásos formaságokon, majd egy fogházőr felkísérte a Markó-uccai fogházba, ahol magánzárkában helyezték el. Mindegyik kormánypárti felszólaló 11J Ideál ajánl Budapest, junius 24. A képviselőház együttes bizottságai ma délután folytatták a bolettajavaslat tárgyalását. Baracs Marcell fejtegette, hogy a javaslat gazdasági fejezete hevenyészett szövegezésű. Ha a határidő üzletet kiszoritják a tőzsdéről, megnehezítik a külföldi exportot. Kéri, hogyha a termelési prémium rendszerét hozná a pénzügyminiszter a bolcltarcndszer helyett, annak áttanulmányozására adjanak kellő időt. Ez a javaslat a megélhetés gondjait még súlyosabbá teszi ahelyett, hogy azokon enyhítene. Káinoki Bedő Sándor szivesebben látná a szántóholdankénti prémiumot Krúdy Ferenc kéri a kormányt, hogy vegyen fel a javaslatba olyan jogszabályt amely egységessé teszi a búzatermelést és cseréljék ki hatósági akcióval az összes termelők búzáit. Ha ez nem történhetik meg, nem lehet megoldani a buza problémáját. Szabó Sándor a javaslat alapgondolatát abban látja, hogy jutalmazni akarja a termelőt A mezőgazdaság felsegitésére irányuló áldoz»-