Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-22 / 138. szám

1930 junius 22. DÉLMAGTAKORSZAG 13 A felekezelek segélye Jogcímem van ezzel a kérdéssel foglalkozni« mert zsidó hitfelekezetemnek nem vagyok exponált tagja, tárgyilagosságom ellen kifogás nem merülhet fel, de főkép azért, mert évtizedekkel ezelőtt Nagy­kikindán barátaimmal, a katholikus hitközség elnö­kével Augusztin Miklóssal, Sziller Péterrel, a katho­likus felekezeti iskola igazgatójával és dr. Kikindai Győző kir. közjegyzővel erős és elszánt küzdelmet folytattunk a katholikus érdekeket lábbal tipró túlzókkal szemben, akik a katolicizmussal épp ugy akartak elbánni, ahogy azt most a város polgár­mestere teszi az itteni többi összes hitfelekezetekkel Ott is a számarányra hivatkozva, a görög-keleti Szerbeken kivül minden nlás felekezetnek csak morzsákat dobtak oda. Kimutattuk azonban, hogy eggedül a számaráng alapul vétele a hitfelekezeti segélyek megállapításánál igazságtalan, tarthatat­lan álláspont, — mert ellenkezik a felekezeti segély­nek a tőrvényben meghatározott jellegével Allás­ponlunk győzedelmeskedett is. Helyesnek és szükségesnek tartom a felekezetek segélyezését, — mert ezáltal lehetővé tesszük a fe­lekezeteknek a kulturális célok előmozdítására irá. nyaló tevékenységét, tehát elsősorban, — bár fele­kezeti, de nemzeti kulturát mozditunk elő. A felekezeti segélynyújtás egyik alapvető követel­ménye, hogy csak oly felekezet igényelheti és kap­hatja a segélyt, — amely kulturális és jóléti intéz, méngeket tart fenn. Elsősorban tehát azoknak a felekezeteknek jár a »felekezeti segély«, amelyek óvódákat, iskolákat, árvaházakat1 menházakat» kór­házakat tartanak fenn. A templomot, annak papjait és a templomi intéz­ményeket tartsák fenn a felekezetek, a hivek ma­guk, ezer és egy ut áll rendelkezésükre az ehhez szükséges kiadások és költségek előteremtésére. Ezt meg is teszik az „összes számba jöhető feleke­-•»tek. Iskolák és egyéb kulturális és jótékony intézmé­nyeik fentartásához részben az állam járul hozzá, részben pedig a községek, városok költségvetése van hivatva azokat támogatni, — és itt hangsú­lyozom, — nem a számarány, hanem a közteher­viselésben való részesedéshez viszonyítva, a fen­tartott intézmények számának és súlyának mérle­gelésével és annak az anyagi erőnek a figyelembe­vételével, amelyet a felekezetek önmaguk előte­remteni képesek. Szolgálok egy példával is. A Bánátban, amelyet magunkénak vallunk és amelyet vissza akarunk szerezni, nagyon csekély hívővel alakultak meg a református egyházak. Túlnyomórészt Szegény emberek, fizetésükből élő állami tisztviselők vol­tak tagjai ezeknek a kis református »hitközsé­geknek. Ha a másvallásu magyarság a felekezeti segély megállapításánál az arányszámból indult volna ki, mint Szeged város polgármestere, ak­kor bizony csak fillérek jutottak volna ezeknek a kiváló felekezeti közületeknek. Ámde mi figyelem­mel voltunk arra, hogy iskolákat tartottak fenn, magyar tudást és szellemet szolgáltak, — vállvetett munkával azon fáradoztunk, hogy ezek a kis hitközségek megfelelő támogatásban részesüljenek kulturális intézményeik fentartása céljából. A kathoükusokra nézve kimutattuk, hogy bár. ki­sebb a számuk, de aránylagosan nagyobb a köztér, hekben való részesedésük, mint a görög-keletiek­nek, nagyon sok iskolát tartanak lenn, tehál jogos azon álláspontjuk, hogy legalább ugyanolyan fe­lekezeti segélyben részesüljenek, mint a görög­keletiek. Ugyanezzel érveltünk a zsidó hitfcleke­zet segélye érdekében, amely igy mindig meg­felelő összegben jutott e felekezeteknek is. Megszégyenítő Somogyi polgármester ur maga­tartása az összes nem katholikus hitfelekezetekre és erre az eljárásra az egyedüli méltó válasz csak az lehetne, ha minden egyes hitfelekezet szépen ,'isszajuttatná a küldött morzsákat. Értsük meg egymást — Nem sokalfuk a katho­likusoknak juttatott 25.000 pengőt. Adjon a pol­gármester ur és a város amennyit csak lehet De juttasson a többi felékezeteknek is megfelelő segélyt, és ne alamizsnát. A milliós költségvetés keretén belül sokszor történnek áthárítások, — majd megszerzi a jóváhagyást az ilyen müveletek­hez utólag is a polgármester- De a hitfelekezetek­nek iskoláik és intézményeik fentartásához pénzt kell teremteni, mert az az eljárás, amelyet most jónak látott követni, könnyen utánzásra találhat a trianoni határon tul, ahol a rossz példákat na­gyon gyorsan magukévá teszik. Dr. Schivartz József. I Mogynrorsrft" legjobb hírnevű óráicégc BRAUSWETTER JÁNOS ? Grál Appnnyl Alber« ('»>"!») ucc« 23. »x^Myi­Üzletáthelyezés miatt a raktáron levő ottománohat le«zátiitolt áron árusítom vinler kárpitos. Korona o. 3. m Telefon: 18-56. Napbarnított, egészséges lesz a bőre, ha lég. ét napíürdőh előtt NIVEA-CREME •vei dörzsöli bc a testét. Borús ég esetén Is, mert a szél és a levegä maga is barett. A testnek azonban közvetlen napsugárzás ese­téhen száraznak kell lennlel És előbb jól be kell dörzsölnie Nivea^krémmel! Ezzel csökkenti a fájdalma« leégés veszedel­mét. Az eucerit, amely a Nivea-krém Bajátos alkotóanyaga, lehetővé teszi, hogy a krém könnyen beivódjék a bőrbe. Csak • jól felszívódott Nivea-krém fejti ki védő hatáfát. MINDENÜTT KAPHATÓI Dobozonként P —.50-tól P 2.20-ig. Tubusonként P l-t® P 1.60-1* P. Beiersdorf A Co. A. C. magyarországi vezérképviselete, Budapest, V., Eudolf-rakpart 10. VASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyeim és Uraim, az elmúlt hét Bajor Giziék hete volt Az utolsó évek legnagyobb sikerű szí­nésznője — Tábortiük, Hajnalban, Azral — elő­ször járt Szegeden és egy szavával az első szóra bevette (sőt megmozdította!) a tunya mozdulat­lanság alvó városát... A legnagyobb siker volt ez, amit Darió Nicodémi Annájával elért a sze­gedi homokon. A számok bizonyítják ezt a sikert: az első este 1600 pengő volt a kasszaraport, a második este 1800!... Röpülve vitték hirét kivé­teles tehetségének és a második estére megtör­tént a szegedi csoda: — a színjátszásért, vendé­gekért, premierért, attrakcióért meginduló meg­szokott és ismert premier.közönségen tul, a máso­dik este többen ültek a nézőtéren... Urag Tivadar félnappal előbb érkezett meg Sze­gedre, ő menedzselte a szegedi kirándulást, ő állította be a Kamara Színház színpadát a szegedi kulisszák között. Hajszálra egyezett a szinpad, ta­lán csak a rácsok és virágok voltak élőbbek és elevenebbek a Szerecsen-uccai színházban. Mégis a lelkes menedzsélésben egy kicsit — elfelejtett magáról gondoskodni.» Alig jutott neki valami a nagy és lelkes vezénylésben... De azért lelkesen őrültek a kivételes szegedi sikernek — a híres szegedi skót földszint előtti — és bucsuzásul virá­gos kedvvel vacsoráztak együtt a szegedi színházi barátokkal. Aztán a lelkes és őszinte bucsu után felültek a hatalmas Steyr-turakocsira és hajnalban visszaindultak Pestre. Reggelre otthon voltak, — most Páris következik, magyar hangosfilm.» Szombaton búcsúzik Tarnay Ernő a szegedi deszkáktól, három év annyi gyönyöre után. A Névtelen asszonyt választotta erre az emlékezetes estére (Palágyi, Andor, Faragó, Tarnay...), —amit 170-szer játszott el a Magyar Színház színpadán Micsoda együttes rémlik elő a régi multakból: Márkus Emilia, Törzs Jenő, Urag Tivadar és Tar­nay Ernő.... A szegedi szinpadon Márkus Emília szerepét Étsy Emília, Törzsét Táray, Urayét Pá. ger fogja játszani és Tarnay Ernő szerepét — Tarnat) Errő.. A direktor igy beszélt erről az estéről a Kon. feransz. nak: — Azért választottam a Névtelen asszonyt, mert talán ehez füz a legszebb emlékem. Színészi pá­lyámnak egyik jelentős állomása volt ez a darab. És az elmúlt három év alatt sokszor jöttek hozzám azok közül, akik ismertek Pestről, hogy játszam el ezt a szerepet, de mindig halasztottam, mert mással kellett foglalkoznom... Most azonban már ne.n halaszthatom, már nem várhatok tovább... és mostani hangulatommal is összefügg némileg ez a szerep... A héten a Magyar Színház mai együttese is el­látogat Szegedre, az idei szezon két nagy sikerével: Volponéval és a Jó firmával. Az együttes: Csortos Gyula, Gombaszögi Ella, Turag Ida, Dénes György, Justh Gyula és a szegedi ismerősök: Főidényi László, Beke Alioe és a rendező, Hont Ferenc... Hétfőn egyébként ujabb vizsgaelőadás lesz a szín­házban, egy estére: Kürthy-rezsim. Kürthy je­löltjei a Bánk bánban vizsgáznak, sőt szó van arról is, hogy egy-egy szerepet többen is fognak játszani. A színházban persze e hirre kész voltak a humorral: — Gertrudist is többen . fogják játszani... Bizo­nyára öten, — öt felvonás, öt szereplő— Az ötö­dik Gertrudis az ötödik felvonásban vizsgázik, — a ravatal koporsójában... Móra Ferencünkkel titokzatos események tör­téntek a héten. Néhány hete rosszul érzi magát, — kimerült a sok ötezeréves hölgy kutatásában, meg a sok bicskái-szalonnás ebédben. Ugy tervezte ezért, hogy a régóta esedékes szabadságot Karls­badban tölti, rendbehozni kicsit az ötezer éves bics­kás ebédeket... Közben azonban titokzatos esemé­nyek történtek. Ahogy egy forró délutánon fél­órára lepihent — kabáljábót eltűnt a tárca... vas­úti jeggyel, karlsbadi valutával, mindennel... Nem túlságosan nehéz egy magyar iró hónapvégi tár­cája, d« egy titokzatosan eltűnt tárca elég nehéz ahoz, hogy Karlsbad még nehezebb legyen... Hiába volt minden keresés, nyomozás, — a tárcát bizonyá­ra az ötezeréves hölgyek emelték el emlékbe a bicskás-ebéd közbeni... Most aztán egy kicsit megint megnő't-k a kilométerek Szeged és Karlsbad között... (Tragikomikus történetet lehetne irnl ez­zel a cimmel: Egy magyar író sorsa Karlsbad felé)... És végül egy derűsebb történet Hölgyek és Urak. Fongó József ur, a szegedi Irgalom Heggének direktora, aki közben a színházi könyveket is vezényelte, — mint méltóztatik tudni — az el­múlt napokban elbúcsúzott Szegedtől, zálogháztól és színháztól, — Vácra vitte az utja, bankigaz­gató' fotelbe. Annak rendje és módja szerint illően elköszönt Szegedtől és nem feledkezett meg a szinészekről sem. Levelet irt a társulatnak, ilyen formán: »Köszöntőm a színtársulat minden egyes tagját és ha valamelyik Művész ur a jövőben Vácra ke. rülne, ott is szívesen állok rendelkezésre...« Persze volt nagy kacagás a kiskapu környékén és már latolgatták is, ki lesz az első váci lakó. Szombaton délben aztán váratlanul megjelent a korzón a zálogházi Coriolán, Fonyó József or otthagyta a bankot, visszatért Szegedre az Irgalom Hegyéhez. Széles üdvözlettel üdvözölték a szinésa urak és Nagy C^yörgy is megszólalt, igy: — Fonyó ur kiszabadult Vácróf... feltételes sza­badság... Az élet álom Hölgyeim és Uraim •• » „ i „ _ 4 R oaalidi-képet, csoportképet, F 0 II V iffl Q n Q ¿f Q T levelezőlapokat lenoloiöbban IUllyRG|JGIlGI, SIMQNYi fényképésznél, Síéchenvi tér 8. lerney-hézbnn. Korzó Mórival üzemben. Ifnrálrnórnlf csík elsőrangú kttt­IIClCKlIal UH földi gyártmánynak njak és használtak 100-től, csak k. p.-ért KECCER Írógép és kerékpár raktárában. Comnfft és /elue relésf cikkek meglepő olcsón lavltó uiUhelv Széchenyi tér 8. ion SEX s igazán mindent «szilt, fénves|1 ienyesn, súrol! amellett fertőtlenít. Ár a mégis ZO fillér. Kapható minden drogériában, fűszer- és festékQzletben LANZ nyersolajtraktor a jelenkor legolcsóbb és legmeg­bízhatóbb üzemű szántógépe. A világ minden részében 18.000 LANZ traktor van tízemben. Felvilágosítással szolgál: Alföldi Gépkereskedelmi RT. Szeged, Fekeíesas ucca 22.

Next

/
Thumbnails
Contents