Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-21 / 137. szám

1930 lunius 21. DÉLMAGYARORSZÁG 5 60% Z&tíér ^a^tu/rrvcLíy / D i i ­•v C • • • - £ ; II fövő héten megkezdjük a Régi Szegedi Családok és Nobile tábornok viSághirü expedíciós útleírásának közlését A Délmagyarország vasárnapi száma nagy­érdekű munka közlését kezdi meg. Dr. Szabó László egyetemi tanárnak Régi Szegedi Csalá­dok cimü munkája ez, amelyhez az anyagot a kiváló publicista hosszú évek óta gyűjtötte és amelyről már több izben megemlékeztünk. A dokumentumok egész sora van birtokunk­ban arról, hogy városszerte milyen hatalmas érdeklődést váltott ki a Régi Szegedi Csalá­dok megjelenésének már a hire is. Szabó ta­nár nagystílű monográfiájának máris nagyon sok munkatársa van, akik adataikkal & kiváló publicista segítségére siettek, hogy támogas­sák legújabb munkája teljességében és ér­dekességében. 'A másik munka — amelynek közlését a Jövő hét elején kezdjük meg —, Nobile tá­bornok nagy expedíciós útleírása, amely ma­gyar nyelven »Az Itália Bszaksaríci Utja« dm alatt jelenik meg. Az érdekfeszítő munka, amely méltán sorakozik a leghíresebb expedí­ciós könyvekhez, a Délmagyarországban jele­nik meg először magyar nyelven. A pompás könyv az expedíció kezdetétől és előkészí­tésétől kezdve, tehát attól kezdve, amikor fel­merült az Itália-expedició gondolata, szines, érdekfeszítő sorokkal, valósággal izgalmas elő­adással végigmegy az egész Itália-expedición. A nagy érdekességü munka könyvalakban is megjelenik, még pedig a Délmagyarország Hirlap- és Nyomdavállalat Rt. kiadásában. Ennek' a két munkának a közlésével a Dél­magyarország gazdagon gyarapítja azokat az értékeket, amelyek eddigi szerkesztési mód­szerét és szellemét jellemezték s amelyekkel az egész magyar zsurnalisztika első vonalába küzdötte fel magát. Zárt tárgyaláson tárgyalta a törvényszék Varjú Mária Feltámadás-uccai bűnügyét A biróság az Ítéletet is zárt ajtók mögött hirdette ki (A Délmagyarország munkatársától.) Végig zárt ajtók mögött, óriási érdeklődéstől kisérve tartották meg a Feltámadás-uccai találkahely pénteki tör­vényszéki tárgyalását. Már jóval kilenc óra előtt nagyszámú érdeklődő jelent meg a folyosón, bár nyilvánvaló volt, hogy az ügyet zárt ajtók mögött fogják tárgyalni. A Feltámadás-uccai találkahely ügyét — mint emlékezetes — néhány hónappal ezelőtt leplezte le a rendőrség. A 20-as számú ház régóta gyanús volt, a detektívek hosszú hónapokon keresztül fi. gyéflék az eseményeket. Gyakran lehetett látni, amint jól öltözött fiatal leányok távoztak el a házból. Ugyanakkor idegen urak is sürün látogatták a házat Ezek a látogatások kizáró­lag özv. Vargha Ferencné, Varjú Máriának szól­tak. Itt adtak találkozót egymásnak a legkülönbö­zőbb társadalmi rétegekhez tartozó férfiak. Varjú Mária nagyszerűen értett ahoz, hogy vendégeinek kellemessé tegye az estéit. Szállítók, boltiszolgák egymás kezébe adták a kilincset, hordták a finom borokat, primőröket, csemegéket, amiknek az árát természetesen a vendégek fedezték. A lakásban ál­landóan sütés-főzés volt A leányok, mintegy tíz. tizenketten, teljesen Varja Mária befolyása alatt állottak és eleget tettek rendelkezéseinek. Amikor mindezek a rendőrség tudomására jutot­tak, elhatározták, hogy leleplezik a lakást. Egyik este detektívek állották el az ajtókat behatoltak a lakásba és mindenkit, akit ott találtak, leigazol­tak. Varjú Máriát akit valósággal konsternált a rendőrség váratlan megjelenése, bevitték a kapi­tányságra és őrizetbe vették. A detektívek ezután még azoknak a nőknek a névsorát állította össze, akik rendszeres vendégei voltak Varjú Máriának. Ezeket a leányokat a rendőrség egyenként nyolc­napi elzárásra ítélte. A nyomozás befejezése után özv. Vargha Ferencné, Varjú Mária ellen kerítés büntette miatt indult meg a bűnvádi eljárás. A pénteki főtárgyalásra jóval félkilenc előtt kezd­tek szállingózni azok, akiknek valamikor közük volt a Feltámadás-uccai házhoz és akiket a biró­ság tanuként idézett meg. Azok a nők, akiket annak idején a rendőrbíró elzárásra ítélt egy-kettő kivételével mind megjelentek. Valamennyien szinte kínos eleganciával öltöztek ki erre a napra: égő­vörös, virágos-mintás, divatos hossza ruhákban szorongtak a padokon. Egy-kettőt leszámítva, mind fiatal, 17—20 éves leány lehet A tanuknak egy másik csoportja, a férfiak a folyosó másik végén várakoztak. Kilenc órakor vezette elő egy fogházőr Varjú Máriát. Kisirt szemmel, lehajtott fővel haladt el a leányok sorfala között A leányok, akik most tanuk az ügyben, mind elfordították a fejüket, amikor meglátták az egykori vendéglátójukat A tárgyalás megkezdése után egyre-másra jöttek az érdeklődők. Rengeteg fiatalember vonult végig a folyosón. Még azok is. akiknek a földszinten lévő járásbíróságon volt doíguk, nagy kerülővel a máso­dik emeleti folyosón mentek le a földszintre. Amikor a tanuk látták ezt a nagy inváziót, egy­másután tünedeztek el a folyosók zugaiban. Amíg bent folyt a tárgyalás zárt ajtók mögött, az egyik leány kezét tördelve sopánkodott hogy megtu 'hat va'airit a vőlegénye. — Borzasztó lenne, ha megtudná, — mondotta zokogt a. Alighogy kiejtette ezeket a szavakat, a folyosó végén feltűnt a fiatalember, számos barátja kísé­retében. A leány amint meglátta a fiút, eszeveszet­ten me lekült el. A többi tanú azonban azonnal el­mondta a fiatalembernek, hogy itt van a leány is. A fia'alember erre elhelyezkedett a teremajtóban és várta a leányt. Pár perc múlva kinyílt az ajtó és a szolga harsány hangon kiáltotta ki az elbujt leány nevét. Nem volt mentség, elő kellett jönnie. Amikor a vőlegény megpillantotta, sarkon fordult és szó nélkül elment. Félkettőkor még mindig tárgyalt a biróság. Az­után határozathozatalra vonult vissza. A tanuk kisereglettek a folyosóra és mivel ekkor már nem volt érdeklődő a folyosón, hangosan beszélgették meg a történteket Félkettőkor az elnök a tárgyalást felfüggesztette azzal, hogy délután ncgy órakor folytatják. Varjú Szentlukács Kristályvizét Vér|e mindenül!, mert az gyógyít és urakat • László Farkas József nél Szeged, Dugonics tér. Tel. 15-48. Mária szeme egész vörös a sírástól, amikor a fog­házőr kivezette a tárgyalóteremből és visszakísérte a fogházba. Délután 4 órakor folytatták a tárgyalást. Az érdeklődés délutánra erősen megcsappant, alig néhány ember várakozott a folyosón. Félhét órakor hirdette ki az Ítéletet zárt tárgya­láson Vild elnök. Az ítélet kihjrdetése után fel­pattant a terem ajtaja és többen orvosért kiál­tottak. Orvos nem volt d® nem is volt szük­ség rá, mert Időközben Varjú. Mária jobban lett. A tárgyalás befejezése után Varjú Máriát két fog­házőr támogatta vissza az ügyészségi fogházba. A zárt tárgyaláson kihirdetett ítéletet nem közöl­ték a nyilvánossággal I Képes katalágn« díjtalan 11 'Mp Világ Qirnevéi az angol m fotolemez és film minőségp révén szerezte. Kapható: ttebmann Al ff 55 IdfsserésMél, Kelemen ucca Berzevlczy Alberí beszéde a felsőházban Trianonról Budapest, junius 20. A felsőház pénteken ülést tartott, amelyen Berzeviczy Albert nagy beszédet mondott Trianon tízéves fordulójáról. — A trianoni békeszerződés — mondotta — magában hordozza veszendőségének csiráit már azért is, mert két tarthatatlan, hamis feltevésre van felépítve. Az egyik az, hogy, a háborút a központi hatalmak idézték volna elő, a másik az volt, hogy Magyarországot fel kellett darabolni, mert a nemzeti kisebbsé­geket elnyomta és ezeket más uralom alá kel­lett helyezni, hogy felszabaduljanak. A tria­noni szerződés a veszendőség csiráját viseli magán azért is, mert az nem az államférfiúi bölcseség, mérséklet és higgadtság, hanem a győzelmi elbizakodottság, a fékei nem ismerő gyűlölet és bosszú müve volt. A békebontók nem mi vagyunk, hanem azok, akik a pá­riskörnyéki szerencsétlen békeszerződéseket megalkották. Ne beszéljen senki a békeszer­ződések szentségéről és érintetlenségéről. A békeszerződések ma már nem is azok, ame­lyek tiz évvel ezelőtt voltak. A sévresi béke­szerződést az események összetépték, a ver­saillesi békeszerződés is lényegesen változott. A Dawes-terv, a Young-terv, majd a hágai és párisi egyezmények által, amelyek a tria­noni szerződést is érintették. A békeszerző­déseknek a területekre vonatkozó rendelke­zései sem maradtak érintetlenek. Fiumét a békeszerződések neutrális államnak deklarál­ták és Fiume ma Olaszországé. Vilnát Litvá­niának szánták és Vilna ma Lengyelországé, Sopront Ausztriának Ítélték oda és Sopron ma Magyarországé és azért még az európai béke fel nem borult. Mi a nemzetek önrendelkezé­sének wilsoni elve alapján állottunk, ezen az alapon állunk most is, csak ennek érvé­nyesítését követeljük a hatalom erőszakos in­tézkedéseivel szemben. A nagy tapssal fogadott beszéd után át­tértek a költségvetés vitájára. Gróf Somssich László felszólalása után Baltazár Dezső püs­pök beszélt aki demokratikus rendszervál­tozást sürgetett.

Next

/
Thumbnails
Contents