Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-21 / 137. szám

ISftO ^unTm 21. DÊLMAOYATîOnSZlG 3 Klebelfberg és a Rockefeller Intézet igazgatója Szegedien Dél magyaron zág munkatársától.') Csütörtökön délelőtt érdekes vendégei voltak Szegednek. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter társaságában autón Szegedre érkezett Mr. Mason, az amerikai Rockefeller-alapitványok jelenleg Budapesten tartózkodó igazgatója, a budapesti amerikai követség néhány tisztviselője és egy dúsgazdag angol hölgy, aki lukszusautóján látogatja végig a magyar városokat 'A vendégek látogatásának' magánjellege volt rA' kultuszminiszter bemutatta nekik a Templom-téri építkezéseket a fogadalmi templomot, annak orgonáját majd a vendégek az egyes egyetemi klinikákat tekintették meg. Délben az ujszegedi Vigadóban a város ebédet adott a vendégek tiszteletére. Az ebéden a kultuszminiszteren, az amerikai és angol vendégeken, valamint az egyetemi tanárokon kivül megjelent dr. Áigner Károly főispán és dr. Somogyi Szilveszter polgármester. Délután a kultuszminiszter az egyetem központi épületében értekezett az egyetemi tanárokkal különböző épitkezési és berendezési problémákról, este pedig vendégeivel együtt visszaautőzott Budapestre. Hónapokon keresztül gyűjtötte a kokaint, hogy öngyilkosságot követhessen el Megmérgezte magái egy Feríő-nccai borbélymesler r Délmagyarország munkatársától.') Pásztor Imre 44 éves borbélymester csütörtök este féltiz órakor Fertő-ucca 13. szám alatt lévő lakásán megmérgezte magát. A kihívott mentőik Pásztort beszállították a közkórházba, ahol az orvosok azonnal vizsgálat alá vették. A mérgezési tünetekből sikerült megállapítani, hogy Pásztor kokainnal mérgezte meg magát A' rendőri bizottság megállapította, hogy Pásztor az öngyilkossághoz szükséges nagymennyiségű kokaint hosszú hónapokon kereszttt. gyűjtötte, hogy öngyilkosságot követhessen el. A kokainadagokhoz ugy jutott hogy az orvosok kokaint rendeltek betegségének enyhítésére. A kokaint esetenként beszerezte a gyógyszertárakban, de vagy nem vette be, vagy pedig csak egyrészét használta el. Ilyen módon gyűjtötte össze a szükséges mennyiséget amivel azután csütörtökön este megmérgezte magát Pásztor Imre hozzátartozói az öngyilkosság okára vonatkozólag azt közölték, hogy a borbélymester gyógyíthatatlan betegsége miatt akart megválni az élettől. A rendőrség kihallgatta Pásztor Imrét is a kórházban. Pásztor azonban nem volt hajlandó megmondani, hogy miért akart megválni az élettől. Pásztor állapota rendkívül súlyos, 'életbenmaradásához kevés a remény. A rendőrség megindította a nyomozást Móra Ferenc a Uuliurpaloia uLendülete Közepén bénult még a lculturpalota munKáfa" — A néprajzi osztályt &elyezzéK át a Stefániái várromba FA Délmagyarország munkatársától.") A Délmagyarország legutóbbi számában megemlékeztünk arról a mozgalomról, amelyet néhány törvényhatósági bizottsági tag indított a kultúrpalota kibővítése érdekében. Már régen köztudomásu ugyanis, hogy a muzeum jelenlegi épülete nem elégiti ki az igényeket, nem tud helyet biztosítani sem a fejlődő képtárnak, sem az igen értékes régiségek gyűjteményének, amely pedig Móra Ferenc nagysikerű ásatásai következtében évről-évre hatalmas uj anyaggal bővül. A törvényhatósági bizottság néhány tagja ezért megbeszélést tartott ebben az ügyben és ugy határozott, hogy indítványt terjeszt a legközelebbi közgyűlés elé és miután a város a mai pénzügyi viszonyok között nem teremthetne fedezetet a szükséges költségekre, csak elvi határozatot kér arra, hogy a kultúrpalotát megfelelő módon kibővitteti, mihelyt a viszonyok javulnak, addig is azonban átadja a kultúrpalotának a Stefánián lévő várromot, amelyben gyűjteményeinek egyik, vagy másik osztályát elhelyezheti. Indítványozzák azt is, hogy a közgyűlés rendelje el a várrom haladéktalan átalakítását és rendbehozását, mert kívánatos, hogy ősszel, amikor nagy idegenforgalmat vonzó ünnepségek színhelye lesz Szeged, már berendezkedhessen itt is a muzeum. A Délmagyarország munkatársa felkereste Móra Ferencet, hogy választ kérjen tőle néhány, a mozgalommal kapcsolatos kérdésre. Arra a kérdésünkre, hogy volt-e előzetes tudomása erről a kulturmozgalomról, igy válaszolt Móra: — Előzetes tudomásom volt róla, azonban most nem tőlem indult ki a kultúrpalota kibővítésének eszméje. Én tiz év óta az évi jelentéseimben mindig rámutattam a mai helyzet képtelenségére és tarthatatlanságára és arra, hogy a kultúrpalota belső fejlődésévél nem halad párhuzamosan térbeli terjeszkedése, aminek pedig az lesz a vége, hogy teljesen lecsuszunk arról a vezető helyről, amely eddig a közgyűjtemények terén a miénk volt a vidéki városok kőzött. Pár évvel ezelőtt Veszprém építette meg a maga gyönyörű kultúrpalotáját most Debrecen építette fel az ország legszebb muzeumát Kecskemét szintén igen nagy áldozatot hozott még földet is adott el, hogy muzeuma méltó legyen Kecskemét jelentőségéhez. Nálunk pedig lendülete közepén bénul meg a kultúrpalota munkája, mert nem tudunk elhelyezni semmit már évek óta. — Most már, amikor az én előterjesztéseimnek a jó időkben nem volt foganatja, nem számíthattam arra, hogy a mai gazdasági válságban eredménnyel járhat egy ilyen akció. Ha azonban lelkes kulturemberek megindították és időszerűnek láttak ilyen akciót akkor természetesen a legőszintébben kívánom annak sikerét. Meg kell azonban vallanom, hogy erősen pesszimista vagyok, nagyon félek tőle, hogy én már nem fogom megérni a kultúrpalota kibővítését és nagyon meg leszek elégedve, ha a nagy akciónak annyi eredménye lesz, hogy végre — bevakolják a kultúrpalotát és nem az lesz a szeptemberi ünnepségek legdiszharmónikusabb látványossága, hogy a közművelődésnek emelt ház a város legelhanyagoltabb középülete. Hogy miért, azt én tudom a legkevésbé megmondani. Elismerem, sőt országos nyilvánosság előtt is sokat hangoztattam, Írásban és szóban egyaránt, hogy Szeged aránylag sokat köszönhet a többi vidéki városhoz képest a könyvtár és a muzeum gyarapítására fordított összegekért ellenben az épület külseje kétségbeejtően elhanyagolt, bolo't az állandó karbantartás igazán nem jelentene lényeges áldozatot. Hétlőn POU NEGRI hangos filmje FEDORA Victorien Sardon drám&la a Belvárosi Moziban Megkérdeztük ezután Mórát hogy abban az esetben, ha a közgyűlés elhatározná a Kioszknak a kultúrpalotához való csatolását milyen célra használná azt fel a muzeum. — Egy kicsit félek — mondotta Móra —, hogy ez a Danaok ajándéka lesz. Nem szeretném, ha ez lenne az a tál lencse, amiért oda kellene adni még az utódaim reményét is. A Kioszk idecsatolása csak a sürgős segélynyújtás pillanatnyi hatállyal. A régiségtárt nem vihetjük beje, mert a Kioszk se nedvesebb ugyan, mint a kultúrpalota szuterénja, legfeljebb azt lehetne mondani, hogy éppen olyan alkalmatlan, azonban technikai akadályai vannak a régiségtár odahelyezésének. Először is a mai szekrények ott nem helyezhetők eL, tehát tömérdek uj szekrényt kellene csináltatni, másodszor a régiségtárra állandóan szükség van és ennek az erős fejlődésben lévő gyűjteménynek minden darabjával nem lehet összehasonlítás, vagy elhelyezés végett az egész kultúrpalota megkerülésével mindig kiszaladozni az uccára. Legfeljebb arról lehetne szó, hogy a néprajzi osztályt telepítenénk át és ez esetben a Kioszk tetejét W felhasználhatnánk néprajzi célokra. Lehetne odaépiteni halászkunyhót csőszkunyhót sőt szélmalmot is, amely egyrészt látványosságszámba menne, másrészt pedig megmentené in natura ezt a halálraítélt művelődés- és gazdaságtörténeti emléket amelynek néhány, évtized múlva nyoma sem lesz már az Alföldön. Megkérdeztük ezután Mórát, hogy ha a Közgyűlés elhatározza a Kioszknak a muzeumhoz való csatolását a szeptemberi ünnepségekig elkészülhetnek-e a szükséges átalakításokkal. — Szó se lehet róla — mondta Móra —, először is nem tudom, hogy a Kioszk, amelyben jelenleg a városi tisztviselők kaszinója van, felszabaditható-e máról-holnapra. Valószínűnek tartom, hogy a tisztviselők kaszinóját nem lehet onnan felmondás nélkül kilakoltatni. Ezenkívül a Kioszkot helyre kell hozni, nagyobb átalakításokra van szükség, valahogyan restaurálni kellene külsejében is, anélkül azonban, hogy romjellegét elveszítené. Az áthurcolkodás és a gyűjtemény uj felállítása hónapokig tartó munkát jelent ugy, hogy, a Kioszk üzembeállítására legalább egy esztendőt kell számítani. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a kultúrpalotának nagyon kicsi a személyzete és az ilyen megterhelést mint amilyent ez az átköltözkődés jelentene, csak nagyon körültekintő beosztással bir el. Belvárosi Mozi Janim 21., 22-én, szombat, ruárs&p magyar &angos Mmte és a Táncos diákok Vidám fne'.tlí és zenéli dláktörténet LOUIS MORAN fős zerepléeével. Ajsonkivöl: hangos klsérft mlllor. Előadások kezdete 5, 7 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, T, 9 órakor | Korsó Moxt Janii« 21., 22-én, szombaton és vasárnap CSOKVITEZEK I vidám amerikai katonai vígjáték 10 felvonásban. Főszereplő: LIU OV-ÍITA. — AzomMvW: BURLESZKEK I Cl«- * v««d*te s, T. S. vasár- és tlnnepnap 3, 5, 7, 9 érakor Qi^íWéjphoraxos kölnivíz ugy "Jajnál, min, bo' axtartalmánál fogva kitűnő hatású Csak zárt üvegekben kapható a 13 Szem :?.óKus gyógyszertárban. •n.1* uv >g íro 1.ZO. nagy Üveg 6ia Z.-iO.